---

Tartalom

Köszöntő (Berke Gyula)
Bevezetés (Nagy Janka Teodóra - Mezey Barna)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun szabadság a helyi társadalom szokásjogi viszonyaiban és jogi kultúrájában
Bárth János: Kölcsönzés, adósság, kamat Jankovácon a XIX. század első felében
Bódiné Beliznai Kinga: A főispáni beiktatás díszes külsőségei
Gelencsér József: Macskazene, fáklyászene, szerenád, avagy közösségi büntetések és elismerések
Herger Csabáné: Végrendelkezési szokások Pécsett az Osztrák Polgári Törvénykönyv uralma alatti években
Homoki-Nagy Mária: A három Dóczi végrendelete
Horváth József: Az 1848 előtti győri árvairatok (Acta Orphanalia) jogtörténeti forrásértékéről
Kajtár István: Hegyközségek jogtörténeti szemmel
Kováts István: A középkori és kora újkori vesztőhelyek régészete
Mezey Barna: Szankciók és végrehajtók a jogszokások világában
Nagy Janka Teodóra: Adatok a jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi kutatások legújabb eredményeihez egy új forráscsoport (Digital Database of Folk Law: DDFL) tükrében
Varga István: Gyermektartási perstratégiák a két háború közötti Magyarországon
Völgyesi Levente: A valláserkölcs és a jog határterületének néprajza

Fotók a konferenciáról
Summary
Content

---

Bevezetés

A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Pécs, 2016. augusztus 22-27.) a magyarságtudomány helyének és szerepének meghatározására törekedve a 21. században, konferenciaszervező gondolatként a kultúra- és tudományköziséget fogalmazta meg. Otthonos terepen érezhette magát a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, amikor felkérést kapott legújabb kutatási eredményei a kongresszus egyik szimpóziumának keretében történő összegzésére, a magyar és nemzetközi kutatás szakembereivel való megismertetésre - hiszen a Kutatócsoportot éppen a kultúra- és tudományköziség hívta életre 2011-ben. A felkérést elfogadva már öt éves kutatási, gyakorlati tapasztalattal, több konferenciával, közös publikációval a hátunk mögött vállalkozhattunk a konferenciához kapcsolódásra. Azok a hívószavak pedig - pl. az eltérő tudományágak együttműködése, az interdiszciplinaritás, a kutatási terület megújításának folyamata, a tudományköziség módszertani előnyeinek hangsúlyozása, a különböző közlítésmódok párbeszéde, a szinkron és történeti metszetű vizsgálatok -, amelyekre a konferencia szervezői kívánták felfűzni a szakmai programot, kutatóink számára már megélt tudományos tapasztalatok, eredmények voltak.

A jogi néprajz és a jogi kultúrtörténet, mint kutatási terület, már önmagában a határterületiség jegyeit hordozza. A kutatócsoport tagjai között az általuk művelt diszciplinák szerint egyaránt találhatunk jogtörténészeket, jogászokat, történészeket, néprajzosokat, régészeket, irodalmárokat. A szimpózium előadásainak témaválasztása is ezt az interdiszciplinaritást tükrözte. Csak egy gyors felsorolás az elhangzások sorrendjében: Homoki-Nagy Mária (Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar) "Amiről a végrendeletek mesélnek ..." - Egy mezőváros története a végrendeletek tükrében; Bárth János (Szegedi Tudományegyetem): Jogi néprajzi vonatkozások jankováci úriszéki iratokban; Herger Csabáné (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar): "Lelkemet az Istennek végtelen irgalmasságába ajánlván..."Végrendelkezési szokások Pécsett az Osztrák Polgári Törvénykönyv uralma alatti években; Horváth József (Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár): Az 1848 előtti győri árvairatok (Acta Orphanalia) jogtörténeti forrásértékéről; Varga István (Pécsi Tudományegyetem, Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar): Gyermektartási perstratégiák a két háború közötti Magyarországon; Mezey Barna (Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar): Szankciók és végrehajtók a jogszokások világában; Gelencsér József (Nyugatmagyarországi Egyetem): Macskazene, fáklyászene, szerenád, avagy közösségi büntetések és elismerések; Völgyesi Levente (Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar): A valláserkölcs és a jog határterületének néprajza; Kováts István (Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma): A középkori és kora újkori vesztőhelyek régészete; Kajtár István (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar): A jogi kultúrtörténet dimenziói; Szabó Ernő (Pécsi Tudományegyetem, Interdiszciplináris Doktori Iskola): Római magánegyesületek jogi kultúrtörténeti vonatkozásai; Bánkiné Molnár Erzsébet (Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport): A jászkun szabadság a helyi társadalom szokásjogi viszonyaiban és jogi kultúrájában; Bódiné Beliznai Kinga (Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar): A főispáni beiktatás díszes külsőségei; Nagy Janka Teodóra (Pécsi Tudományegyetem, Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar): Adatok a jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi kutatások legújabb eredményeihez egy új forráscsoport (Digital Database of Folk Law: DDFL) tükrében

Kötetünk a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Jogi néprajz, jogi kultúrtörténet szimpózium előadásai alapján készült tanulmányokat tartalmazza, hogy e formában is ízelítőt adjon a kultúra- és tudományköziség területünket érintő legújabb kutatási eredményeiből.

Az elmúlt évek tapasztalatai megerősítették, hogy a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, mint a tudományköziség intézményesített formája jó lehetőség a doktori programok, jogász- és bölcsészképzések, tudományos diákkörök hallgatói közötti együttműködésre. Ezen túl fontos, hogy a kutatások társadalmi láthatósága érdekében biztosítsa a gyakorló szakemberek (jogászok, muzeológusok, pedagógusok) és az érdeklődők szélesebb körének a kutatásokhoz kapcsolódását. Abban a reményben bocsátjuk útjára kiadványunkat, hogy e kör tovább bővül a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság a jogi néprajz, jogi kultúrtörténet iránt érdeklődő tagságával is.

Pécs, 2018. április 12.
Dr. Nagy Janka Teodóra, Dr. Mezey Barna
a szimpózium elnökei

---