---

Tartalom

Bevezetés
Előszó

I. A gyógypedagógia fogalma.
  1. A gyógypedagógia fogalma általában
  2. A gyógypedagógia körébe tartozó két fő fogalom
  3. A gyógypedagógiai disciplinák fogalma általában

A) A gyógyító-nevelői gondolkodás.
  1. A gyógyító-nevelői gondolkodás fejlődése
  2. A nevelés gyógyítástani fogalmára vonatkozó magyarázatok
  3. A nevelés gyógyítástani fogalma
  4. A megelőzés és védelem a gyógyító-nevelés fogalmában

B) A gyógyítva-nevelői tevékenység fogalma.
  1. A gyógyítva-nevelői és oktatói tevékenység fogalma
  2. A gyógyítva-nevelői tevékenység köréből általában
  3. A megismerés (diagnosis) gyógypedagógiai fogalma
  4. Az értékelés (prognosis) gyógypedagógiai fogalma
  5. A gyógyítva-nevelői therápia fogalma

II. A gyógypedagógiai disciplinák fogalmának magyarázása és e disciplinák rendszere.

A) A gyógyító-nevelés általános elméletének (általános gyógypedagógiának) fogalma.
  1. Az általános gyógypedagógia fogalmának a normális neveléshez viszonyított értékelése
  2. A gyógyító-neveléstudomány egységes elméletének kialakulása
  3. A gyógyító-neveléstudomány egységének elmélete
  4. A gyógyító-neveléstudomány egységes nevelési problémái
  5. A gyógyító-nevelés elméletére vonatkozó meghatározások összefoglalása
  6. A gyógyító-neveléstudomány egységes nevelési kérdéseinek összefoglalása

B) Az általános gyógyító-neveléstan fogalma.
  1. A gyógyító-neveléstan fogalmának kialakulása
  2. A megismerés (nevelési szempontból való diagnosis), mint az általános gyógyító-neveléstan fogalmának tényezője
  3. Az értékelés (nevelési prognosis), mint az általános gyógyító-neveléstan fogalmának tényezője
  4. A cél és feladatok, mint az általános gyógyító-neveléstan fogalmának tényezői

C) Az alkalmazott gyógyító-neveléstan fogalma.
  1. Az alkalmazott gyógyító-neveléstan fogalmának tényezői
  2. A csoportosítás jelentősége az alkalmazott gyógyító-nevelői gondolatkör kialakulása szempontjából
  3. Az alkalmazott gyógyító-nevelői gondolatkör kialakulása szempontjából értékesíthető csoportfogalmak, valamint a hozzájuk tartozó alkalmazott gyógyító-neveléstani disciplinák összefoglalása

D) A csökkentértékűek oktatástanának fogalma.
  1. A csökkentértékűek oktatástana fogalmának tényezői: a cél és a feladatok
  2. Az iskolarendszer a csökkentértékűek oktatástanának fogalmában
  3. A tanterv kérdése a csökkentértékűek oktatástanának fogalmában
  4. A csökkentértékűek oktatástanának fogalmi tényezői: a tanítás módja, menete és eszközei

B/1 A fogyatékosságügyi társadalompolitika fogalma.
  1. A fogyatékosságügyi társadalompolitika fogalmának kialakulása
  2. A megelőzés gondolata a fogyatékosságügyi társadalompolitika fogalmában
  3. A védelem gondolata a fogyatékosságügyi társadalompolitika fogalmában
  4. A fogyatékosságügyi társadalompolitika hármas jellege

C/1 A fogyatékosságügyi oktan fogalma.
  1. Az értékcsökkenésre vonatkozó oktani kutatások kialakulásának szükségessége
  2. Az oktani kutatások két körének kialakulása

D/1 A törvényszéki gyógypedagógia fogalma.
  1. A törvényes intézkedések szerepe a törvényszéki gyógypedagógia fogalmának kialakulásában
  2. A csökkentértékűek szerepe a törvényszéki gyógypedagógia fogalmának kialakulásában

E/1 A gazdasági gyógypedagógia fogalma.
  1. A gazdasági gyógypedagógia fogalmának kialakulása
  2. A munkaképesség és munkakészség szerepe a gazdasági gyógypedagógia fogalmának kialakulásában
  3. A társadalmi felfogás szerepe a gazdasági gyógypedagógia fogalmának kialakulásában
  4. A munkakereslet és munkakinálat szerepe a gazdasági gyógypedagógia fogalmában

A gyógyító-neveléstudomány disciplináinak rendszere

III. Mily kérdések tartoznak a gyógypedagógia történetének keretébe.

Zárószó
Irodalom

---

Előszó

Ezt a munkámat igen nehéz és küzdelmes esztendőkben, de igaz lelkesedéssel és a gyógyító nevelés ügye iránti mélységes szeretettel írtam meg.

A legnagyobb gondok és a reám hárult nehéz küzdelmek idejében állandó munkásságra serkentett az a tudat, hogy a tanügyi és a társadalmi kultúrának olyan kérdéseit kell feldolgoznom, amelyek nélkül rendszeres elméleti munkásságot végezni, a gyógyító nevelés területén pedig a gyakorlati munkásság eredményét tovább fokozni nem lehet.

Lelkesített az a tény, hogy oly ügy szolgálatára vállalkoztam, amelynek fejlődését a világháború és az utána következő súlyos esztendők még kezdődő állapotában akadályozták meg. Az az értékes mult, amelyben az intézetek és intézmények sorai fejlődtek ki, bizonyítja leginkább, hogy a fogyatékosok nevelésének és oktatásának területén tevékenykedők a megoldásra váró feladatoknak mily nagy sokaságát látták meg. E feladatok megismerésén keresztül nemcsak a gyakorlati irányú fejlődés indul meg, hanem a gyógyító nevelés elméleti rendszerének homályos körvonalai is mindinkább láthatók lesznek. A tudatos és rendszeres munka biztosítása érdekében oktatásügyünk területén mindenfelé értékes próbálkozásokkal találkozunk. A világégés kezdetén azonban a munka hirtelen megakad. Lassan-lassan minden elcsendesül. A gondolatok elhallgatásával együtt külföldi összeköttetéseink is megszakadnak. Még szaklapjaink is elnémulnak. Csak egyedül intézeteink falain belül folyik a nagy küzdelem a mindennapi kenyér biztosításáért és ezernyi szerencsétlen gyermeksereg életének megmentése érdekében.

A nincstelenség nehéz idejében új intézmények és intézetek szervezésére nem gondolhattunk; hisz azokat az intézeteket is nehezen tudtuk fenntartani, amelyek a háború nyomorúságából, a forradalom és a békekötés romjaiból még életképes állapotban maradtak meg.

Az a nagy felébredés, új munkára serkentő hatalmas lelkesedés, amely az egész művelt világon az új nemzedék egészséges fejlődése és a kultúra minél magasabbra emelése érdekében fellángolt, megcsonkított hazánkban különös mértékben megragadta az emberek lelkét és velük együtt a gyógyító nevelés kérdéseivel foglalkozókat sem hagyta meg az anyagiak biztosításáért végzett küzdelmük területén. A mi lelkünkben is felébredt az alkotás vágya, hogy azt a csekély anyagi erőt, amely a nagy válságból még megmaradt, fogyatékos embertársainknak még inkább javára fordíthassuk. Ez természetes is, mert a nemzeti életnek éppen azon őrhelyén teljesítünk szolgálatot, ahol a háború után fellángolt társadalmi, gazdasági és művelődéspolitikai gondolatok megvalósítása érdekében legtöbbet tehetünk. Ahol a közműveltség fejlesztése által fajunk és az egész emberiség egészséges fejlődésének érdekeit leginkább szolgálhatjuk.

...

---