---

Tartalom

Egy Tuna El-Gebel-i sírvers problematikája
Az alvilági vádlók
Az Isidóros-himnuszok datálásának kérdéséről
Az epikurosi istenfelfogás kérdéséhez
Az Aeneis Tartaros-jelenete
Vivus est sepultus?
A Thonuzoba-legenda történelmi hitele
A XVI. epódos és a római sibyllinumok
Megjegyzések az Egyetemi Könyvtár Gr. 1. jelzetű kódexének bejegyzéséhez
Megjegyzések a homérosi túlvilághithez
Hiteles-e a Thonuzoba-legenda?
Megint a latinról
Még egyszer Thonuzobáról
A Cato maior egy elfeledett forrása
Firmicus Maternus: Asztrológia. A pogány vallások tévelygéséről
Mezentius alakja Vergilius Aeneisében
Ovidius és a Római naptár
Szent Imre alakja középkori krónikáinkban
Vergilius és Cicero
A theokritosi epigrammagyűjtemény szerkezete és szellemi háttere
Anonymus Gesta Hungarorumának történeti hitele
Horatius és az asztrológia
Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében (Az epigrammák)
Ladislaus
Philón Alexandrinos és a hellénisztikus zsidó irodalom
A De consulatu suo asztrológiai vonatkozásai
Vitatható Philón-értelmezés?
A Szent Imre-legenda
A VI. ecloga kozmológiájának háttere
Pál apostol alakja az Acta Pauliban
A Gesta regis Ladislai
Horos beszéde
Szent László korának magyar értelmisége
Állatszimbolika mint irodalmi stíluseszköz
A Carmen saeculare és a ludi saeculares
Kísérlet Christianus Schesaeus Historia Annae Kendi című elégiája szövegének rekonstrukciójára
Schesaeus Historia Annae Kendijének második olvasata
Az oláh szó etimológiája

Utószó helyett

---

Utószó

2003 novemberének elején a szokásosnál is nagyobb tömeg töltötte meg az Eötvös Collegium dísztermét. A részben külföldről, részben Magyarország különböző részeiről és intézményeiből érkező kutatók néhai kollégájuktól, barátjuktól és tanáruktól, a Collegium hajdani igazgatójától, Bollók Jánostól kívántak méltó módon búcsút venni. A Bollók János Emlékkonferencia (2003. november 6-9.) zsúfolásig megtelt széksorai két évvel a kivételes tanáregyéniség halála (2001. október 4.) után is bizonyították: van pótolhatatlan ember.

Tisztelői a mai napig ugyanígy érzik fájó hiányát, és amikor csak tehetik, igyekeznek emléket állítani a Tanár Úrnak, ahogyan egymás között - nemcsak a kötelező tisztelet hangján! - emlegetni szokták. Ilyen emlék volt az említett konferencia előadásait összegyűjtő kötet (Horváth L. - Laczkó K. - Mayer Gy. - Takács L. [szerk.]: GENESIA. Tanulmányok Bollók János emlékére. Budapest 2004) a maga 65 tanulmányával és 800 oldalával, vagy a "nagydoktori" értekezés (Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében. Budapest, 2003) postumus kiadása. Az Eötvös Collegium klasszika-filológia műhelye ma már Bollók János nevét viseli, az Ő fényképe tekint le a földszinti könyvtár látogatóira, ahol hagyatékát őrizzük, de az Ő jellegzetesen fanyar mosolyát láthatja az is, aki az igazgatói iroda falán függő portrékat szemléli.

Jelen kötet hasonló tiszteletadás: magyar nyelven közli Bollók János valamennyi tudományos igényű tanulmányát, valamint néhány ismeretterjesztő jellegű, de az életmű szempontjából fontosnak tekintett dolgozatot, újságcikket, elő-, illetve utószót. A szerkesztés során nem törekedtünk tematikus csoportosításra. Az egyes fejezetek az eredeti megjelenésük időrendje szerint következnek egymásra, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy már maga a sorrend is érzékeltesse, milyen szellemi utat járt be a szerző, hogyan változott az érdeklődése, hogyan jutott el az egyiptomi irodalmi emlékek tárgyalásától a középkori krónikák és a humanista költészet elemzéséig. Bizonyos esetekben fájdalmas döntésre kényszerültünk: kötetünk nem tartalmazza a recenziókat, könyvismertetéseket, lexikonszócikkeket, fordításokat, valamint a kimondottan külföldieknek szánt, magyar vonatkozású ismeretterjesztő írásokat sem, ellenben a kéziratban maradt utolsó konferencia-előadás szövege Az oláh szó etimológiája címmel most először kerül az olvasóközönség elé.

A kötet összeállításában - ez is szimbolikus értékű - az Eötvös Collegium mai diákjai és tanárai működtek közre. Az egyes tanulmányok elektronikus változatának elkészítésében, vagyis a szöveg "begépelésében", az idegen nyelvű tanulmányok fordításában, a végleges változat ellenőrzésében, egyszóval a szöveg gondozásában a következők vettek részt: Berkes Lajos, Bognár Zsófia, Bollók Ádám, Delbó Katalin, Farkas Zoltán, Hegyi Brigitta, Horváth László, Juhász Erika, Kerber Balázs, Kocsis Teréz, Laczkó Krisztina, Locsmándi Dániel, Lovász Lilla, Mátyás Eszter, Mayer Gyula, Mészáros Tamás, Ötvös Zsuzsanna, Peszlen Dóra, Salamon Gáspár, Schüszler Tamara, Simonkay Márton, Somogyvári Virág, Szegvári Zoltán, Székely Márton, Szikora Patrícia, Szovák Kornél, Tóth Edina, Vargyas Brigitta.

---