Gibbon Edward, hires angol történetiró, született Putneyben Surrey grófságban 1737. évi április 27-én. Tudományos kiképeztetését a westminsteri iskolában, majd az oxfordi Magdolna-kollégiumban nyerte. Kezébe akadván Bossuetnek "Histoire des variations des églises protestantes" czimü munkája, ennek hatása alatt 1753 nyarán áttért a katholikus vallásra. Atyja erre módfölött fölháborodván, fiát tüstént Lausanneba küldte és Pavillard református prédikátor szigorú felügyeletére bizta. Gibbon itt főképpen a latin és franczia remekirókat és az ujabb történeti műveket tanulmányozta. Miután a protestáns vallásra visszatért, megengedte neki 1758. évben az atyja, hogy hazájába visszajöhessen. Egy hibátlan franczia nyelven irt értekezésével "Essai sur l'étude de la littérature" (London 1761.) a diplomacziai pályára kellett volna lépnie. Ámde ez a műve nem igen talált tetszésre. 1763. hosszabb útra kelt Párison és Lausanneon át Rómába és Nápolyba. Ez utazás közben megfogamzott benne az a gondolat, hogy megirja a hanyatló római világbirodalom történetét. 1776 és 1783 között több izben a parlament tagja volt, a North-ministerium alatt három évig a Lord Commissioner of trade jövedelmező hivatalát viselte, de 1783. évben visszavonult Lausanneba, a hol 1787. évben történeti remekművét "History of the decline and fall of the Roman Empire", London 1782-88. befejezte. Tizennyolcz évig dolgozott ezen a művén, mely, noha kimerithetetlennek mondható tárgyát azóta számos ujabb iró is feldolgozta, még mainap is igazi forrásmű számba megy. Az ebből a műből kisugárzó mély tudományosság, éleseszüség, kritikai szellem, méltóság, világosság, áttekinthetőség és élénkség igazán párját ritkítja. Gyakran azt véli az olvasó, hogy a szerzővel együtt újra átéli az általa leirt eseményeket, annyi közvetlenséggel tárja elénk a multat. Mint minden emberi műnek, ugy persze ennek is vannak itt-ott gyarló oldalai u.m. a gonosz tetteknek csupán feltünő voltuknál fogva való magasztalása, a nemes törekvések iránt való lelkesedésének hiányos vagy legalább is csekély mértéke, felekezeti elfogultság vallási dolgok birálatánál. Meghalt Londonban 1794. januar 16-án. Önéletrajzát kiadta Lord Sheffield jegyzetekkel kisérve a "Miscellaneous works"-ban, London 1796-1815.

Újabb kiadásokat rendeztek Smith William, Guizot, Milman; németül Wenck, Schreiber és Beck (Lipcse 1805-1807), Sporschil egy nagy kötetben 1837, utóbb 12 kötetben 1837-1841. 4. kiadás 1863. magyarul Hegyesy egy 2 kötetnyi kivonatban 1868-1869.

A fordító.