Szabó Andrea, Gerő Márton
A magyar társadalom és a politika, 2019
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
ELŐSZÓ
AZ EGYES FEJEZETEK LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI
IDEOLÓGIAI ORIENTÁCIÓK
A magyar társadalom ideológiai orientációja
Bal-jobb orientáció
Jövőorientáció és vállalkozókedv
POLITIKAI PREFERENCIÁK
Preferencia-sorrend 2018 őszén
Ismeretlen pártpreferenciák
POLITIKAI INTÉZMÉNYEKBE VETETT BIZALOM
DEMOKRÁCIA VERSUS DIKTATÚRA
KÁDÁR-KORSZAK? POSZTSZOCIALIZMUS? ORBÁN-KORSZAK?
A KORMÁNYZAT SZEREPÉVEL KAPCSOLATOS VÉLEKEDÉSEK
KONFLIKTUSOK A TÁRSADALOMBAN
VESZÉLYEK ÉS FELELŐSÖK
POLITIKAI RÉSZVÉTEL A VÁLASZTÁSOKON TÚL
Egyesületi részvétel
A KUTATÁS MÓDSZEREI
Súlyozás
IRODALOM
ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
A SZERZŐKRŐL
Fülszöveg
2018 őszén 2700 fős, a magyar felnőtt népességre reprezentatív felmérést végeztünk, amelynek az egyik fókusza a politikai rendszerrel való kapcsolat volt. Kötetünkben - amely szerves folytatása a 2015-ben megjelent Politikai tükörnek -, az empirikus felvétel eredményei alapján mutatjuk be a magyar társadalom legfontosabb politikai, közéleti jellemzőit, ezen belül is az ideológiai beállítódásokat, a pártokhoz fűződő viszonyt, a demokráciaértelmezéseket, a politikai intézményekbe vetett bizalmat és a közéleti cselekvés különböző formáiban való részvételt.
Miután a politika fontos integrációs tényező Magyarországon, az eredmények világosan jelezhetik, hogy a 2010-től kialakított rezsim milyen hatékonysággal pacifikálta a kevésbé integrált társadalmi csoportokat, miközben a jobban integrált csoportokat igyekezett még több szállal a rendszer fenntartásában érdekeltté tenni.