---

Tartalom

NAGY Attila: Előszó - A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) megalakulásáról és kezdeti tevékenységéről

I. SZÖVEG ÉS OLVASÓJA - VÁLTOZATOK A SZÖVEGÉRTELMEZÉSRE
VASY Géza: Olvasatlan olvastatók? A magyar szakos tanári pályára jelentkezők olvasottsága
SZIKORÁNÉ Dr. KOVÁCS Eszter: A "líra teremtett világa" - A költői szöveg értelmezésének, befogadásának kérdéséhez
CS. JÓNÁS Erzsébet: A szépirodalomban jelölt nem-verbális kommunikatív eszközök szövegértelmező szerepe
ALBERTNÉ Dr. HERBSZT Mária: A szövegértelmezés néhány pragmatikai vonatkozása

II. ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK, SZÍNTEREK - HATÁRON INNEN ÉS TÚL
GÓSY Mária: Olvasni tanítanak-e az olvasókönyvek?
BOCSÁK Istvánné: Az olvasóvá nevelés néhány alapproblémája
ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna: A szövegértő olvasás fejlesztése
HANGAY Zoltán: A szótárak ismeretének fontossága a felkészülésben
LANSTYÁK István: Kétnyelvűség és anyanyelvi nevelés
BORBÁTH Erzsébet: A moldvai csángó gyermekek kétnyelvűsége
SUPPNÉ Dr. TARNAY Györgyi: Tanítójelöltek felkészítése az olvasásra nevelésre
SZIKSZAI Lajosné: Szövegértés, szövegértelmezés
LUKÁCS István: Olvasásra nevelés és történelem
SZALLÓS-KIS Ferenc: A román irodalom megszerettetése Székelyföldön
BENE Kálmán: A "versolvasóvá" nevelés érdekében
H. TÓTH István: A művet mindig ketten alkotják
KOVÁCS Mária: Olvasóvá nevelés a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán
BÖSZÖRMÉNYI Csaba: Az olvasásra nevelés szerepe a főiskolai hallgatók iskolai gyakorlatában
TÓTH Istvánné: A gyakorló magyartanár problémái
MIKULÁS Gábor: Olvasóvá nevelés - folyóméterben mérve?
BÁBI MÓRICZ Tünde: Olvasásra nevelés - könyvtáros szemmel (Esély és lehetőség )
TAVASZI Hajnal: "...én is olvasó vagyok..." avagy olvasótáborok meghonosítása Erdélyben
HAJDUCSEK Judit: Olvasásra nevelés - egyetemista szemmel
KAMARÁS István: Embertan?!

Summary
A kötet szerzői

---

Előszó

A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) létrejöttét sokéves előkészítő munka előzte meg. Kádárné Fülöp Judit hosszú éveken át tagja volt az International Reading Association (Nemzetközi Olvasástársaság = IRA) Európai Fejlesztési Bizottságának, illetve e sorok írója 1987-től vehetett részt egy-egy konferencián előadóként.

E nemzetközi egyesület 1956-ban az Amerikai Egyesült Államok és Kanada szakembereinek összefogásával 5425 fővel szerveződött meg. 1966-ban már 44269 tagjuk volt, s 1993-ra ez a létszám 93919 lett. Európa 28 országában működnek már szervezeteik.

Sorukban a Magyar Olvasástársaság 1991. október 31-én 63 fővel alakult meg. A Fővárosi Bíróság 1992. február 24-én önálló szervezetként jegyezte be, tehát két éve létezünk. Az érdemi munka az 1992. február 28-29-én, az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett első konferenciánkon, - az akkori vezetés (Juhász Gyula főigazgató, Poprády Géza és Szente Ferenc főigazgató helyettesek) nagylelkű támogatásával - kezdődött el. Azóta négy hazai konferenciát rendeztünk, több külföldi meghívásnak eleget téve előadások sorát tartottuk, a magyar- és az angolnyelvű szaksajtóban publikációink folyamatosan napvilágot látnak.

Meggyőződésünk szerint az olvasás iránti érdeklődés, a nyomtatott szó presztízse, az írásbeli kultúra terjesztésének ügye, az olvasási készség színvonala nem csak egyszerűen az első osztály, nem az olvasókönyv, nem az olvasástanítási módszer, nem az alsó tagozat, nem a gyermekkönyvkiadás, nem a gyermek- és ifjúsági sajtó, nem az irodalomtanítás, nem csupán a közoktatás és a könyvtári rendszer ügye. Hanem bonyolult, összetett társadalmi jelenség, melynek sokféle összetevőjét - a részelemek fontosságát és relatív önállóságát hangsúlyozva - csak interdiszciplináris, az egészre figyelő módszerekkel és eszközökkel lehet megérteni és befolyásolni. Elsődleges célunk tehát - az IRA magyar tagszervezetének megalapításával - a holisztikus szemléletmód fontosságának tudatosítása, a részterületek, ágazatok képviselői közötti intenzív eszmecserék elősegítése, valamint az ilyen irányú nemzetközi kapcsolatok (publikációk, szemináriumok, konferenciák) kölcsönös gazdagítása volt.

A döntően gyakorlati kérdésekkel foglalkozó, tudatosan szakmaközi megközelítésű társaság célját röviden az önkéntes, intenzív és folyamatos szakmai továbbképzésben lehet összefoglalni.

A hazai érdeklődő szakemberek összefogása, tájékoztatása mellett minden alkalommal tudatosan törekszünk a nagy, nemzetközi anyaszervezet az IRA megfelelő testületéivel (Board of Directors, European Development Committee) és a szomszédos országok, különös tekintettel a határon túli magyarság körében dolgozó kollégákkal a lehető legszorosabb kapcsolatok kialakítására. Célkitűzéseink teljesebb megértése érdekében egy rövid kitérőt kell tennünk.

Az olvasás nyilvánvalóan jellegzetesen emberi képesség, teljesítmény, amely a gondolkodás, a beszéd, az írás és ezek megértésének rokonfogalma, csaknem szinonimája. Vagyis olyan humánspecifikus tevékenység, amelynek meghatározó, befolyásoló tényezői egyidejűleg több szinten érvényesülnek.

...

1992. október 9-én ugyancsak az Országos Széchényi Könyvtárban rendeztük a HUNRA II. konferenciáját "Olvasásra nevelés és pedagógusképzés" témakörben.

Témánk megválasztását két megfontolás indokolta.

a) A radikális társadalmi és technikai változások (a műholdas tv adások hozzáférhetősége, a video készülékek elterjedése, képregények és érzelgős lányregények dömpingje, stb.) "eredményeként" alapvetően átrendeződött, meggyengült az olvasásra ösztönző motívumok sora. A régi módszerek már nem elég hatékonyak.

b) A Kelet-Közép-Európában, így hazánkban is lezajlott politikai változások lehetővé tették, hogy a pedagógiai kísérletek, újszerű módszerek ne csupán "felülről lefelé" terjedjenek, illetve ne csak a központi akarat szellemében működjenek. Vagyis a megnövekedett intellektuális szabadság teszi igazán kívánatossá, hogy sokféle kezdeményezés, módszertani újítás jelenjék meg az olvasás megtanítása, fejlesztése és megszerettetése érdekében, s ráadásul éppen a pedagógusképző intézmények irányából.

Kötetünk - két tematikus egységbe rendezett - 24 írása, három kivételével mind ezen a konferencián hangzottak el. Reményeink szerint az itt közreadott írások a pedagógusképzés megújítását, frissítését is szolgálhatják.

Az előadások szövegének közlésekor igyekeztünk megtartani a szerzők által alkalmazott jegyzeteket és hivatkozásokat. Úgy véltük ugyanis, hogy a köztük lévő esetleges formai eltérések a kötet egészének az áttekintését és jó megértését nem akadályozzák.

Nagy Attila

---