Batári Gyula
A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon, 1721-1867
TARTALOM,
Tartalom
Bevezetés
Tudományos vonatkozású időszaki kiadványok Magyarországon a XVIII. században
A "Nova Posoniensia"
Egy jelentős kezdeményezés
A "Wochenschrift für die Liebhaber der Geschichte der Erdbeschreibung, der Naturkunde, der Weltweisheit und der schönen Wissenschaften"
Tudományos jellegű anyag a "Magyar Hírmondó"-ban
Hazai német nyelvű folyóiratok
A "Magyar Museum"
A "Magyar Könyvház"
A "Mindenes Gyűjtemény"
A "Sokféle"
Összegzés
Tudományos jellegű időszaki kiadványok Magyarországon a XIX. században (1867-ig)
Az "Orvosi és Gazdasági Tudósítások"
A "Tudományos Gyűjtemény"
A "Literatura" rovat
A "Tudománybéli jelentések" rovat
A "Kihalt Tudósok és írók" rovat
Az "Előlépések és megtiszteltetések" rovat
Összegzés
"A' Természeti, Gazdasági és Mesterségi Esméretek Tára"
Bugát Pál folyóirata, az "Orvosi Tár"
Az "Orvosi Tár" második korszaka (1838-1848)
Az "Orvosi Tár" szakcikkeiről
Ismeretterjesztő lapok
A "Garasos Tár"
A "Fillértár"
A "Vasárnapi Újság"
A "Tudománytár"
A "Tudománytár" két sorozatban
Az "Ismertető"
Az "Ismertető" hasábjain kibontakozott sajtóreferálási tevékenységről
Az "Ismertető" második korszaka (1837. júl. - 1841. dec.)
A "Kémlő"
A "Hétilapok Műtudomány', és egyéb hasznos ismeretek terjesztésére"
A "Sokféle"
A "Természet"
A "Magyar Academiai Értesítő"
"A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai"-ról és "Napi Közlönyé"-ről
A "Műipar"
Schöpf-Merei Ágoston szaklapja, a "Magyar Orvosi és Természettudományi Évkönyvek"
A "Sebészeti Almanach"
A "Magyar Isis"
"A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve"
Az erdélyi "Természetbarát"
A "Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn"
A "Gyógyszerészeti Hírlap"
A Magyarhoni Földtani Társulat; "Jelentések" és "Munkálatok"
Az "Új Magyar Múzeum"
Az "Orvosi Hetilap"
"A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye"
A "Magyarhoni Természetbarát"
A "Gyógyszerészi Hetilap"
Technikai, ipari jellegű folyóiratok 1850 után
"A Magyar Mérnök-Egyesület Közlönye"
Az "Egészségi Tanácsadó"
Befejezés
Jegyzetek
Névmutató
Rövidítések jegyzéke
Summary
A képek jegyzéke
Bevezetés
"A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon (1721-1867)" című könyv alcíméül eredetileg a következő szöveget szántam: "különös tekintettel a reáltudományokra". Csupán azért hagytam ezt el, mert úgy gondolom, e kitétel talán nehézkessé, régiessé tette volna a címet. Viszont, hogy itt erről mégis írok, ezzel azt óhajtom jelezni: az irodalom- és történettudománnyal, nyelvészettel, pedagógiával, stb. nem kívántam foglalkozni, hiszen ezek ilyen jellegű feltárása már korábban megtörtént tanulmányokban, monográfiákban és a közelmúltban megjelent sajtótörténeti kézikönyvben. Hasonló okok miatt a mezőgazdasági lapok áttekintésére sem került sor. Általában a természettudományos, orvosi és technikai témákkal foglalkozó időszaki kiadványokat igyekeztem feldolgozni. Meg kell azt is említenem, hogy a korszak folyóiratainak esetében a tudományos, ismeretterjesztő és a referáló jelleg a legtöbb esetben nem választható szét élesen és egyértelműen, ezért mindhárom típus, illetve a vegyes jellegűek is bekerültek a kötetbe. Egyes esetekben olyan kiadványokat is szerepeltettem, melyek nem kizárólagosan reáltudományokkal (természettudományokkal, etc.) foglalkoznak, ilyen például a "Tudományos Gyűjtemény", ennek ugyanis tartalma közismerten jelentős részben humán jellegű. Sor került némely korabeli magyarországi német és latin nyelvű folyóirat bemutatására is.
Könyvemben helyenként kitértem a korszak történeti hátterének tárgyalására is, de a hangsúlyt minden esetben az egyes kiadványok bemutatására helyeztem, tudományos jelentőségüknek, megjelenési idejük hosszának megfelelő terjedelemben. Általában a szerkesztők és a jelentősebb cikkírók életrajzi adatait is közöltem röviden.
A tárgyalt korszak légkörét, a hazai tudományosság színvonalát, a magyar tudományos nyelv akkori állapotának bemutatását elsősorban a folyóiratok vonatkozó tartalmának bőséges, szó szerinti idézésével kívántam érzékeltetni, hitelessé tenni. Egy-egy értekezés tartalmát is rendszerint a legjellemzőbbnek vélhető, összefoglaló jellegű mondatok kiemelésével mutattam be. Az idézéseknél a legtöbb esetben a bibliográfiai adatokat zárójelben a szöveg után tüntettem fel, és nem a jegyzetekben. Itt kell megjegyeznem: természetesen tisztában vagyok azzal, hogy az akkori hazai tudományosság nemcsak időszaki kiadványokban jelentkezett, hanem elsősorban a könyvkiadásban, összefoglaló jellegű munkákban, de ezek feltárása több alapvető összeállításban már megtörtént, viszont a magyarországi szaksajtó kialakulását eddig csak kis mértékben dolgozta fel a magyar sajtótörténeti szakirodalom, ezért láttam szükségesnek összefoglaló jelleggel foglalkozni a témával.
Az egyes szaklapok tárgyalása általában a következő szempontok alapján történt: igyekeztem a keletkezés körülményeit feltárni és a közreadók alapvető célkitűzéseit ismertetni. Amint már jeleztem, általában bemutatom a szerkesztőket és a közreadó társulatokat. A legfőbb hangsúlyt a folyóiratok tartalmának és a rovatok jellegének az ismertetésére helyeztem. Részletesen foglalkoztam minden kiadvány esetében a külföldi lapokat referáló tevékenységgel, mert ilyen formában volt kimutatható a külföldi tudományosság beáramlásának egyik fő formája. Így bukkantak fel a korabeli tudósok nevei és munkásságuk eredményei, hasonló okokból foglalkoztam a könyvismertetésekkel is. A hazai lapok - elsősorban a német nyelvűek - tartalmának a külföldi folyóiratok által történt referálásával a hazai tudósok eredményei kerülhettek be az európai tudományosság áramába, ha szerény mértékben is. Egyes esetekben bemutattam a külföldi lapokkal kialakult kapcsolatokat, vitákat is. Sor került néhány kiadvány korabeli fogadtatásának ismertetésére. Sok esetben rámutattam az adott periodikum szerepére a korabeli tudományos haladás megismertetésében és népszerűsítésében, de kitértem tudománytörténeti, művelődéstörténeti, bizonyos esetekben szépirodalmi, természettudományi, pedagógiatörténeti vonatkozásokra is. Igyekeztem feltárni a lapok megszűnésének okát és körülményeit.
A felhasznált irodalmat a kötet végén jegyzetként, számsorrendben tüntettem fel. Az utána következő névmutató azt jelzi, hogy a hazai szaksajtó kialakulásában milyen ismert és kevésbé ismert nevek - tudósoké, íróké, politikusoké, stb. - játszottak szerepet. Kiderül, hogy olyan jelentős személyiségek munkálkodtak a szaklapok szervezésében, mint Bél Mátyás, Bugát Pál, Markusovszky Lajos, Péczeli József, Pethe Ferenc, Schöpf Merei Ágoston, Táncsics Mihály, Toldy (Schedel) Ferenc, Vajda Péter, Vörösmarty Mihály.
Nem állt módomban a korszak minden olyan időszaki kiadványával foglalkozni, amely hatást gyakorolt valamilyen formában a későbbi magyarországi tudományos szaksajtó kialakulására, csupán a jelentősnek minősíthetőket emeltem ki.
A hazai tudományos szaksajtó kialakulásával kapcsolatos kutatások 1987/1988-ban az MTA-SOROS Alapítvány támogatásával történtek.