A felsőcsatári talk- és szerpentinelőfordulás földtani ismertetése és Cr-Ni-Co-tartalmának vizsgálata
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
A terület földtani felépítése
Az előfordulás földtani leírása
A nyersanyag minőségi jellemzése
Készletszámítás
Összefoglalás
Táblázatok
1. A Cr-Ni-tartalmú szerpentin készletbecslési eredményei
2. A Felsőcsatár 25., 44. és 46. sz. fúrások szerpentinösszletének Cr-Ni-tartalma
3. Ritkafémkutatási adatok a Felsőcsatár környékén mélyített fúrások mintaanyagából (38 lap)
Mellékletek
1. Felsőcsatár környékének földtani térképe (készletszámítási tömbökkel), 1:5000
2. A Felsőcsatár 27, 24, 20, 21 sz. fúrások földtani szelvénye
3. A króm eloszlása a Felsőcsatár 27, 24, 20, 21 sz. fúrások szelvényében
4. A nikkel eloszlása a Felsőcsatár 27, 24, 20, 21 sz. fúrások szelvényében
5. A kobalt eloszlása a Felsőcsatár 27, 24, 20, 21 sz. fúrások szelvényében
6. Jelmagyarázó a nyomelemeloszlási vizsgálat alá vett felsőcsatári fúrások rétegsorához
7. A Felsőcsatár 15 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
8. A Felsőcsatár 16 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
9. A Felsőcsatár 17 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
10. A Felsőcsatár 18 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
11. A Felsőcsatár 19 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
12. A Felsőcsatár 20 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
13. A Felsőcsatár 21 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
14. A Felsőcsatár 22 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
15. A Felsőcsatár 23 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
16. A Felsőcsatár 24 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
17. A Felsőcsatár 25 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
18. A Felsőcsatár 26 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
19. A Felsőcsatár 27 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
20. A Felsőcsatár 28 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
21. A Felsőcsatár 29 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
22. A Felsőcsatár 30 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
23. A Felsőcsatár 31 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
24. A Felsőcsatár 33 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
25. A Felsőcsatár 42 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
26. A Felsőcsatár 44 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
27. A Felsőcsatár 45 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
28. A Felsőcsatár 48 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
29. A Felsőcsatár 49 sz. fúrás kőzetanyagának nyomelemeloszlása
Bevezetés
A M. Áll. Földtani Intézet Geokémiai Osztályának munkatársai az 1964 évi ritkafémkutatás során a Kőszegi-hegység és a Vashegy perspektivikus ritkafémkutatásával foglalkoztak. A kutatás során tájékozódtak a hegységet felépítő valamennyi képződmény nyomelemösszetételéről és ennek alapján kijelölték azokat a nyomelemegyütteseket és képződményfajtákat, amelyek a nyugatmagyarországi területen a további ritkafémkutatásra érdemesek.
E tájékoztató összefoglalás célja annak eldöntése, hogy a nyugatmagyarországi kristályos palákban az egyes nyomelemek feldúsulása jelenleg, vagy a közeljövőre nézve megközelíti-e a hasznosíthatóság mértékét.
A geokémiai vizsgálatok megállapították, hogy a vashegyi szerpentin, kloritpala és talk Cr-Ni-Co tartalma az átlagosnál valamivel nagyobb. Ez a felismerés szükségessé tette a tájékozódó készletfelmérést, melynek alapján eldönthető, hogy a nyugatvasmegyei króm-nikkeltartalmu szerpentinek érdemesek-e további kutatásra és felhasználásukra van-e lehetőség.
A készletek felmérése azért is időszerű, mert a világ nem szilikátos króm-nikkel készletei a kereslethez, képest aránylag alacsonyak. Ezért az egész világon érdeklődéssel fordulnak a szegényebb érctartalmú, de többnyire nagykiterjedésű szilikátos króm-nikkel előfordulások felé. Így pl. Ausztriában és az NDK-ban is felmérik a szilikátos krómnikkel-telepek készleteit. A Burgenland-i és a Karinthia-i előfordulások Cr-Ni tartalmára vonatkozó adatok nagyjából megegyeznek, helyenként pedig kisebbek a felsőcsatári szerpentin összlet Cr-Ni tartalmával. Ausztriában a szerpentinek átlagos Cr2O3 tartalma 0.12%, a Ni átlag koncentrációja 0.24%. Az NDK szilikátos nikkeltelepeinek genetikája némiképpen eltérő, mert itt tropikus klímaviszonyok mellett kialakult mállási kéregben jelentkezik a szerpentinben a Ni feldúsulása. Bár itt a Ni egyes helyeken 1-2, sőt 16%-os mennyiségben is előfordul, a 0.2-0.7%-os Ni tartalmat is figyelembe veszik.
***
A felsőcsatári területen 1947 óta talkumkutatás és 1950 óta talkumtermelés folyik. E kutatással kapcsolatban 56 átlagosan 80-100 m mélységű kutatófúrás mélyült. E fúrások 90%-át a Vashegy ÉK-i részén Felsőcsatár községtől D-re, a jelenlegi bányaterületre telepítették. A fúrásos kutatás 10%-a a vaskeresztesi Szőlőhegyen folyt, ahol szerpentin és talk kibúvások ismeretesek. A kutatások célja a talk-készletek felderítése és azok földtani lehatárolása volt.
A felsőcsatári talkumbánya környékén 1964-ben mélyített fúrások a szerpentintest földtani kiterjedését nagyjából tisztázták. Kevésbé ismert azonban a Vaskeresztes környéki kutatási terület, melynek földtani szerkezete jóval bonyolultabb és feltártsága is kisebb.
A Vashegyen az 1947-48-as években Szebényi L. 1953-ban pedig Böjtösné Varrók K. végzett földtani térképezést 1:10.000-es és 1:5.000-es méretarányban. A földtani térképezés célja részben talkumkutatás, részben pedig a Vashegyről ismert vasércnyomok elterjedésének tisztázása volt. Az 1956-ig folytatott kutatások eredményeit Böjtösné Varrók K. zárójelentésében és készletszámításában foglalta össze.
1953-ban az Eötvös L. Geofizikai Intézet mágneses méréseket végzett a Vashegyen. A mérések alapján felderített mágneses maximumok megkutatására Szebényi L. javaslatára 1960-ban mélyfúrásos kutatás indult, amellyel a vaskeresztesi terület összes mágneses maximumát - egy kivételével - megkutatták.
A fent említett két szerpentines területen kívül a Pinka folyó jobbpartján, a felsőcsatári Kápolnadomb környékén néhány felszíni feltárásból is ismerünk kloritpalát és talkumelőfordulást. E képződmények kiterjedésére és vastagságára nézve semmiféle adatunk nincsen. Ezen a területen a talk és kloritpala feltehetően a felsőcsatári bánya területén feltárt szerpentinlencse Ny-i folytatása, melyet a K-i előfordulástól a Pinka folyó törésvonala választ el.
Fentiek alapján három, egymástól nagyon eltérő kutatási területtel kellett számolnunk: a jól feltárt felsőcsatári bányaterülettel, a Vaskeresztestől Ny-ra eső, néhány fúrással megkutatott szerpentines területtel és a felsőcsatári Kápolnadomb környékével, melyen fúrásos kutatás nem történt.