hol egykor hullám...
döngő léptek kiált a félelem
agyad a csendben rémet fabrikál
a gondolat vergődik mi lesz velem
a barométer is esőre áll
hol egykor hullám vetett tajtékot
képeket sodor az emlékezet
szitok sziklák és fekélyes partok
szegélyezik az elmúlt életed
vergődsz e zajból applikált csendben
ordítanál de tudod nem lehet
érzed körülötted nincsen most rendben
emberség érzés és szép emlékezet
háború dúl agyadban körülötted
ellenségképed is az ellenséged
ajánlás
herceg skizofrén álmok döntenek
józan ítélet talán már a múlté
beteg világ és beteg emberek
béke nélkül lesznek az enyészeté
tudom csak akkor lenne újra béke
ha a józan ész ismét visszatérne