bort iszom és...
bort iszom és vizet prédikálok
összetörnek szép csendben az álmok
tétova vágyak taszítanak porba
szakadt húrok gitárra hangolva
csendet sodor most a messzi távol
érzéked mint lobogó tűz lángol
tört tükörben széthullnak az álmok
karjaid közt majd otthont találok
új húr kerül a kopott gitárra
égbe száll mint zsoltár az új nóta
csillagfényben megszépül az élet
mátrix létben változó szemlélet
csendem üvölt zajom hallgat noha
vérrel írom versemet a falra