sok-sok betű...
sok-sok betű egy vastag könyvben
de a végén még üres lapok
kántált imák a hajnali csöndben
rádöbben a létem magam vagyok
szakadt borító szamárfüles lapok
csend zaj áramlás hajt csak előre
dekadens érzés rezignált napok
feljutunk-e egyszer oda a tetőre
gyorsul az írás fogy már az üres lap
betelik egyszer minden ember könyve
gyilkos erővel nem süt majd a nap
megérjük a békét most és mindörökre
ajánlás
herceg a béke mondd miért csak álom
háborúban élünk évezredek óta
tudást mért nyomja el a vak buzgalom
közben szeretetről szól a kántált ima