---

Tartalom

1. Az ellenjegyzés tartalmi követelményei
1.1 Az ügyvéd által szerkesztett okirat
  (a) Iratminta használata
  (b) Helyettesítés az okiratszerkesztésben
1.2 A jogszabályoknak való megfelelés tanúsítása
  (a) Formai megfelelés
  (b) Tartalmi megfelelés
  (c) Ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okiratok
1.3 Az okirattartalom akarat-szerintiségének tanúsítása
  (a) A nyilatkoztatás formája
  (b) Helyettesítés a nyilatkoztatásban
1.4 A megjelölt felek és képviselőik azonosítása és annak tanúsítása
  (a) Teljes körű azonosítás, illetve az adatváltozás ellenőrzése
  (b) Természetes személy azonosítása, JÜB-ölés
  (c) Jogi személy és más szervezet azonosítása
  (d) A képviselet fennállásának ellenőrzése
  (e) Távollevő természetes személy videotelefonos azonosítása
  (f) Helyettesítés az azonosítás során
  (g) Kivételek az azonosítás kötelezettsége alól
1.5 A fél aláírása sajátkezűségének tanúsítása
  (a) Helyettes előtti aláírás
  (b) Videotelefon útján történ aláírás
  (c) Külképviseleti hitelesítés, felülhitelesítés, Apostille, közjegyzői aláírás-hitelesítés
  (d) Elektronikus okirat aláírásának sajátkezűsége
1.6 Ellenjegyzés több ügyvéd által

2. Az ellenjegyzés formai követelményei
2.1 Folyamatos oldalszámozás
2.2 A felek, illetve képviselőik kézjegye
2.3 Összefűzés az ügyvéd által
2.4 A fél vagy képviselője sajátkezű aláírása
2.5 Elektronikus okirat felek vagy képviselőik általi aláírása
2.6 Az ügyvédi ellenjegyzés
  (a) A papíralapú és az elektronikus okirat ellenjegyzésének közös jellemzői
  (b) Papíralapú okirat ellenjegyzése
  (c) Elektronikus okirat ellenjegyzése
  (d) Ellenjegyzett papíralapú okirat elektronikus okirattá alakítása
  (e) A külföldön aláírt okirat ellenjegyzése
  (f) Aláírás-minta ellenjegyzése
  (g) Egységes szerkezetű létesítő okirat ellenjegyzése
2.7 Az ellenjegyzett okirat megőrzése

3. Az ellenjegyzéssel együttesen tett ügyvédi nyilatkozatok
3.1 Megbízás az ellenjegyzett okiratban
3.2 Meghatalmazás az ellenjegyzett okiratban
3.3 A teljesítési és költségletét kezelése az ellenjegyzett okirat alapján

4. Ellenjegyzési szövegminták
4.1 Minta az egyszerű ellenjegyzésre
4.2 Minta az ellenjegyzésre, ha az ellenjegyzés egyes elemeinek helyettesítésre jogosult eljárásán alapul
4.3 Minta a többes ellenjegyzésre
4.4 Minta a szerződési nyilatkozatot is tartalmazó ellenjegyzésre
4.5 Az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta mintája
4.6 Egységes szerkezetű létesítő okirat ellenjegyzése
4.7 Elektronikus okirat felek általi aláírása
4.8 Elektronikus okirat ellenjegyzése

---

Előszó

A magyar ügyvédség az okirati ellenjegyzés bizonyító erejével, illetve a magánokirat ellenjegyzésének a cégeljárásban és az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való széleskörű előírásával a jogbiztonságot szolgáló közbizalmi funkciót lát el.

Ennek a közbizalmi funkciónak a magas szakmai színvonalon való, az okiratbiztonságot kiemelten szem előtt tartó ellátása érdekében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi ellenjegyzés egységes szabályozásának kialakítását célozta, amelynek keretében az ellenjegyzés formai és tartalmi szabályait részletesen, a lehetőségekhez képest az ágazati szabályok egységesítésének szándékával határozta meg.

Az Üttv. hatálybalépését követően a Budapesti Ügyvédi Kamara a joggyakorlat egységességének előmozdítása érdekében tette közzé az okirati ellenjegyzéssel kapcsolatos jó gyakorlatokról [best practice] szóló tájékoztatót, amely mintegy kommentárszerűen dolgozza fel az ellenjegyzéssel kapcsolatos jogszabályi és szabályzati rendelkezéseket, illetve a gyakorlatban felmerült jogértelmezési kérdéseket.

A tájékoztató a teljes ügyvédi kar tevékenységét is elősegítheti, ezért a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége úgy határozott, hogy - az időközi néhány változásra figyelemmel felülvizsgálatot követően - azt a magyar ügyvédi kar egésze számára hozzáférhetővé teszi, így azt a jövőben a saját honlapján is megjelenteti.

A tájékoztató a műfajából fakadóan nem szabályzat vagy kamarai iránymutatás, mindössze segítséget kíván nyújtani az ügyvédek, de akár a hatóságok számára is azzal, hogy a kialakult gyakorlatot feldolgozza és közérthetően tárja a jogászi közvélemény elé. Kötelező ereje ennek megfelelően a tájékoztatónak semmilyen formában nincsen.

A jogszabályok és a kamarai szabályzatok esetleges változásával, illetve a joggyakorlat fejlődésével párhuzamosan a Kamara a tájékoztató tartalmát a jövőben is folyamatosan aktualizálni fogja.

dr. Bánáti János
a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

---