---

Tartalom

"VALÓSZÍNŰ VILÁG(OK)BAN" - VISSZASEJTESÍT - Szörényi László adventi dialógusa Németh Péter Mikolával

SPIRÁL (Eszmélkedések)
  A HŐSÖK NÉLKÜLtől, AZ ELNÉMULÁSig - In memoriam Hubay Miklós (1918-2011)
  MADÁCH, A LÍRIKUS - Beszélgetés Kerényi Ferenc (1944-2008) színház- és irodalomtörténésszel, Szabó Andrással, a Forrás Kör előadóművészével a váci Madách Rádió névadója, a drámaköltő születése 175. évfordulóján
  AZ EMBER TRAGÉDIÁJA MAI OLVASATA AZ EMBERI SORS ÉS SORSTALANSÁG, VALAMINT A GÉNIUSZOK ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN - Érsekvadkerti eszmélkedés a XXII. Madách Szimpóziumon, Madách Imre halálának 150. évfordulóján

ÚJ URÁNIA (Madách-televíziós beszélgetések)
  ÖRÖKMOZGÓ ÉS ÁLLÓ ÉLETKÉPEK KONTRASZTTAL - Párbeszélgetés Faludy Györggyel, a poéta sacerrel a váci Madách Körben és az Új Urániában
  "RENDHAGYÓ IGÉK ÉS IGÁK..." - Költői terefere a Kanadából hazalátogató anti-vátesz Vitéz Györggyel, az Arkánum című avantgárd folyóirat egyik alapító szerkesztőjével
  "ELVÁGVA A VILÁGTÓL" - MÉGIS BENNE... - Örvös Lajos költő, író, szerkesztővel, Albert Camus fordítójával, a 20. század retúrjegyével zsebünkben az élet abszurditásairól beszélgetünk
  "BELSŐ CSENDÜNK ÉS HARMÓNIÁNK MEGVÁLTÁSA FELÉ..." - Vallomásos beszélgetés Illyés Kinga színművésznővel Márai Sándor San Gennaro vére című egyfelvonásosa váci előadásának estéjén
  A TÁVOZÓRÓL ÉS A MEGTARTÓRÓL - DR. RUSVAY TIBOR - "Az önnön mélységei fölé hajoló szellem megrendült számadásai"
  "AZ EMBER ITT KEVÉS A SZERETETRE" - Adventi beszélgetés Pilinszky János költészetéről gyóntatójával, Jelenits István piarista szerzetes-tanárral, irodalomtörténésszelő
  (helyzetjelentés) (Németh Péter Mikola verse)

"VIGYÁZAT, HUMANISTÁK" (Madách-rádiós diskurzosok)
  "MINDENT REFORMÁLNI AKARUNK, CSAK MAGUNKAT NEM" - Diskurzus az ezredvég hajlékában, Vácott, dr. Gyarmati György történésszel, a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszéke docensével, valamint telefonon, Maklári József főiskolai tanárral, Liszt-díjas karnaggyal
  A LOVAG, A BÖLCS ÉS A POLGÁR - Elmélkedések ideákról és a valóságról dr. Pellei Ilonával, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) filozófiatanárával
  "ÉS MINDENNEK VOLT ÉS VAN ELŐZMÉNYE" - AZ EVOLÚCIÓTÓL A KEMOTON ELMÉLETIG - Délelőtti beszélgetés Gánti Tibor biológus professzorral
  "HISZEN A LEVÉLBEN IS BENNE VAN A FA" - Ezredvégi dialógus Szabados György zeneteremtő lélekkel, zongoraművésszel
  VOX HUMNA - GOND ÉS GONDOLAT. "ÚGY ÉLNI, MINTHA MINDEN TETTÜNKET AZ EGY IGAZ ISTEN NÉZNÉ" - Töprengéseink Maklári József Liszt-díjas karnaggyal, a Zeneművészeti Főiskola tanárával a szépség és szeretet egységéről, Kodály és Bartók aranykorról vallott nézeteiről

VOX HUMANA
  GAIA ÉS AIES - LÉLEKTELI VÁRAKOZÁSAINK - EZ EGY SZEMÉLYES ALBUM - Eszmélődések az ünnepvárásban Szabó Sándorral, az akusztikus gitárok művészével, zeneszerzővel
  "KÉTELKEDŐ VAGYOK, AMINT ITT ÜLÖK". (ÚGY ÉRZEM, HOGY EGY KIS GYERTYA VOLTAM, DE SOK MÁSIKAT MEGGYÚJTOTTAM, ANÉLKÜL, HOGY TŰZVÉSZT OKOZTAM VOLNA) - Dániel Kornél festőművésznek, a zebegényi Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola alapítójának vallomása az elmúlás szorításában, a tél utolsó napjaiban
  MEGÉRTENI SZERETNÉM A VILÁGOT, ÉS NEM MEGVÁLTOZTATNI - Csendes beszélgetés Molnár László József grafikusművésszel
  "A TELJESSÉG LEGYÉL TE MAGAD" - Párbeszélgetés Domin Károllyal, a vasutas építő- és szobrászművésszel

"ECCE HOMO" (Madách-rádiós eszmélődések)
  "ÚJRA MERTEM VERSBEN MONDANI MAGAM" - Madách Rádiós eszmélkedés Szabó Ferenc jezsuita papköltővel, a Vatikáni Rádió egykori munkatársával, a váci Apor Vilmos Főiskola teológus tanárával
  "URAM, URAM! MIÉRT HAGYTÁL MAGAMRA ENGEMET?" DR. BRUSZNYAI ÁRPÁD ÜDVTANÁRÓL, MÁRTÍROMSÁGÁRÓL - Dr. Rusvay Tiborral és dr. Kahler Frigyessel eszmélődünk
  "ET RESURREXIT TERTIA DIE" - VIRÁGVASÁRNAPBÓL A NAGYHÉTBE ÁTFOLYÓ IDŐ LITURGIÁJA - Búcsúbeszélgetés Bábel Balázs teológussal, a váci Borromei Szent Károly Hittudományi Főiskola és Szeminárium rektorával
  FEKETE VASÁRNAP - A TÉKOZLÓ FIÚ ÉS AZ ATYAI HÁZ TÖRTÉNETE - Beszélgetőtárs Pázmándy György novícius magiszter, az újraalakuló váci Piarista Rendház alapító házfőnöke, biológia szakos tanár
  ÁDVENTUS DOMINI. "ÉN NEM TUDOM MEGMONDANI: KI, MERRE KERESSE AZ ISTENT" - Ezredvégi eszmélődés Bokros Levente atyával

VÁCI LOKÁLPATRIÓTA (Töprengések)
  "ÖNFELMUTATÁS"
  "TÖBB ÉLETET ÉLNI EGYETLEN EGYBEN". KASSAI VIDOR EMLÉKEZETE - Beszélgetés Kerényi Ferenc irodalom- és színháztörténésszel, valamint Kokics Péterrel a Színművészeti Főiskola hallgatójával
  BOLDOGSÁG - 2002 - ÁRNYAKKAL - Vers-beszéd vázlat a Váci csata 53. évfordulójára (Németh Péter Mikola verse)
  A TÍZPARANCSOLAT BETARTÁSÁNAK HUMÁNUS VOLTÁRÓL - Múlt századi töprengéseink Pelyach István történésszel mindennapi cselekedeteinkről a reformkor ürügyén
  "ELSÜLLYEDT CSATATÉR". TÍZ ÉVE ÖNÁLLÓ JOGI SZEMÉLY A VÁCI MADÁCH-KÖR
    Új ballada (Németh Péter Mikola verse)
    Katona Tamás történész, elnök - Németh Péter Mikola költő, ügyvezető elnök párhuzamos "ünnepi" beszédei 1998-ban
  VÁCI KÖRKÉP - Beszélgetés Cservenák Péterrel, a született váci lokálpatriótával
  JELEK ÚTJÁN, ÉGI-FÖLDI VILÁGOK KÖZÖTT - "Keletkezés, átalakulás, elmúlás" Párbeszélgetés Mizser Pál festőművésszel
  CSEND-ÉLET (Németh Péter Mikola verse)
  "MARADJON VALAMI NYOMA FÖLDI PÁLYÁNKNAK" - Dr. Horváth Ferenc levéltárossal, a Váci Történelmi Tár szerkesztéséről, az új váci címer kialakításának heraldikai szempontjairól, Tragor Ignác helytörténeti munkásságáról beszélgetünk

MAGYAROK EURÓPÁBAN (Dialógusok)
  EXPEDIÁL(T) EURÓPA (Német Péter Mikola verse)
  HVAR-DÈJÁ VU - "Passzív annyit tesz: szívd magadba a világot. Aktív annyit tesz: légy jelen benne." - Tengerparti dialógus Ladik Katalin, költő-performerrel
  "PÁRIZS TETT MAGYARRÁ" MADÁCH-KÖR FÓRUM ILLYÉS GYULA 90. SZÜLETÉSNAPJÁN - Beszélgetés Csűrös Miklós irodalomtörténésszel, a költő avantgárd korszakáról
  "A MÚLT, A JELEN ELÉ TARTOTT TÜKÖR" - Augusztusi dialógus Rómában Szőnyi Zsuzsával, 2005-ben

EPILÓGUS
  CHÁRON LADÁJÁVAL "A LEJTŐN" - (Montázsolt parafrázis Arany János költeményére - Németh Péter Mikola verse)
  ÉN-IDŐBEN (Németh Péter Mikola)
  AZ ÚR IMÁJA 2000-BEN (Németh Péter Miklola verse)

UTÓHANG ELSŐ OLVASATRA (Szörényi László)
CSALÁDI FOTOPOÉZIS (1952-2018)
NÉV- ÉS HELYMUTATÓ

---

Utószó

Igen sokféle módon hasznosítható olvasáskor Németh Péter Mikola kötete. Először is hozzásegít a szerző, illetve a szerkesztő vagy a riporter vagy a kérdező vagy a beszélgetőtárs szerepében feltűnő költő jobb megismeréséhez. Hiszen olyanokat választott ki társul, akár folyóiratba készült cikkről legyen szó, akár televíziós vagy rádiós beszélgetésről, akár az ez utóbbiak alapján készült esszékről, illetve eszmélkedésekről, avagy olyan dialógusokról, amelyek összefoglaló jellegüknél fogva portré-interjúnak tekinthetők, és magukba foglalják mindazokat a témaköröket, amelyeket a korábbi ciklusok elkezdtek feszegetni. Abban a sorrendben próbáltam rávilágítani a szerző-szerkesztő módszerére, ahogyan ő ciklusokba szerkesztve megalkotta a kötetet.

Hozzunk egy-egy példát a dialógus-fajták jellemzésére. A Spirál című, "eszmélkedéseknek" minősített első ciklus két darabot tartalmaz, az első a Hubay Miklóssal, a hat éve elhunyt íróval és professzorral készített életinterjú, a másik pedig Kerényi Ferenccel, a sajnos 2008-ban hirtelen betegségben szintén elhunyt irodalom- és színháztörténésszel készült beszélgetés (Madách, a lírikus). Összekapcsolja őket az, hogy Hubaynak igen nagy tapasztalata volt a magyar kultúra külföldi megismertetésében firenzei professzorként és színpadi szerzőként egyaránt. Kerényi viszont azt boncolja, hogy Madáchnak miért jutott sorsul az a különös befogadottság, hogy ő az, aki Petőfi mellett egyedüli magyar íróként, mégpedig a Tragédia miatt egyműves szerzőként mindenhol ismeretes, hiszen szinte minden nyelvre lefordították és folyamatosan játsszák, lírai költészetét viszont még itthon is alig ismerik.

...

Az Új Uránia címet viselő, tévés beszélgetéseket tartalmazó ciklus utolsó darabjából ("Az ember itt kevés a szeretetre") Németh Péter Mikola újabb erénye derül ki: úgy tudja megszólítani talán legkedvesebb költője, Pilinszky János költészetének rejtelmeiről Pilinszky hajdani, egyik legjobb barátját és kétségtelenül talán legjobb ismerőjét, Jelenits Istvánt, hogy ő maga, a kérdező is választ kap néhány alapvető kérdésre, amelyet a Pilinszky különleges és állandóan a némaság határán játszó metaforanyelve fölvet minden elmélyült olvasónak.

...

Végül hozzunk egy példát a Váci lokálpatrióta című ciklusból. Ennek páratlanul érdekes darabja a Katona Tamással együtt rendezett ünnepségen, 1998 őszén elhangzott két beszéd, melyek felelevenítik a váci Madách-kör működésének hátterét, ami akkor pont tíz éve nyerte el az önálló jogi személyiségét, és amely a rendszerváltozás előtti értelmiségi egyesülések közül az egyik legizgalmasabb lokális színtérnek számított.

...

Ez a fejezet tiszteletadással fejeződik be, amelyben Németh Péter Mikola felidézi Csoóri Sándor egyik Vácott elhangzott korszakos kijelentését, miszerint a kádári-éra politikai vezetésének, hogy történelmi tudata nincsen, az egészen bizonyos, és a politikai is elvitatható. Majd két költőbarátjának a Madách- körben elhangzott versét idézi meg, az egyiket Rózsa Endre írta, a másikat Baka István, amelyek okán félelmetes, országos és helyi politikai hadjáratot indítottak annak idején a váci Madách-kör és a szegedi Tiszatáj ellen. Ugyanott felidézi saját, az Új ballada című versét is, amely a váci irodalmi est és emlékezetes találkozó hatására, az ott és akkor, a Madách Imre Művelődési Központban, 1985. április 16-án jelenlévő írótársaknak és körtagoknak ajánlva született. S ami talán a korszellem egyik legpontosabb kifejezője: a szólásszabadság azóta is természetesen és kiolthatatlanul létező óhajának, vágyának:

S e lassú körénk-feketedésben,
csörömpölve hull alá
minden kimondott szó,
minden volt- és most-ige,
- ami nem történt meg;
ami mégis mindig megtörténik:
csönddé sarkítottan
a valóság történelemietlen.

Budapest, 2017. július 7.
Szörényi László

---