Tatios Achilleus
Leukippé és Kleitophón története
TARTALOM, UTÓSZÓ
Tartalom
León epigrammája
I. könyv
II. könyv
III. könyv
IV. könyv
V. könyv
VI. könyv
VII. könyv
VIII. könyv
Utószó
Utószó
A regényt szerző Achilleus Tatios kilétéről, életkörülményeiről és koráról vajmi keveset tudni, s a róla szóló tudósítások ráadásul nem csupán ritkásak, hanem még a megbízhatóságuk is bizonytalan vagy éppen okkal-joggal kétségbe vonható. A neki és munkásságának szentelt összefoglaló szócikk például, melyet a 10. század végén keletkezett, görög nyelvű Suda lexikon mintegy harmincezer szócikkének egyikeként olvashatunk, az egyiptomi Alexandria szülöttjének mondja őt, de életének mindössze azt a fordulatát tekinti említésre méltónak, hogy "később keresztény lett és püspök." Két vérszegény közlés, az egyiket bizonyítani ugyan nem, mindenesetre valószínűsíteni lehet, a másik viszont alighanem teljességgel a legendák birodalmába tartozik. Alexandriai voltát a Sudán kívül más bizánci források is említik, s állításukat mindenképpen alátámasztja az, hogy regénye lapjain olyan színesen, tagadhatatlanul alapos helyismerettel tudja mozgatni hőseit Alexandriában (3-4. könyv), kereszténnyé és püspökké azonban aligha a valóság avatta, hanem az antik értékeket furfangosan őrző korabeli literátorok: mert - lévén Achilleus Tatios regénye a korábbi görög regények közül a bizánci olvasók egyik dédelgetett kedvence - nyilvánvalóan ők igyekeztek a szerző életrajzának "kozmetikázásával" kimódolni, hogy a "pogány eszmeiségű" Kleitophón és Leukippé története mintegy menlevelet kaphasson a keresztény Bizáncban - s az első pillantásra meghökkentő állítást csak erősítheti, hogy másik legfőbb regényíró kedvencükre, a szintúgy pogány Héliodórosra, jellemző módon szintén püspöki ornátust húztak védőpajzsként regényének lelkes irodalmár-hívei. És hasonló, vázlatos és elmosódó képet mutat Achilleus Tatios műveinek a Sudában található listája is: a lexikon szerint regényén kívül írt az etimológiáról, magyarázó jegyzetekkel látta el a Kr. e. 300 körül működött Aratos csillagászati tankölteményét, s közreadott egy életrajz-gyűjteményt jeles férfiakról; az utóbbi három azonban a töredékesen fennmaradt kommentár kivételével elveszett, a kommentár esetében pedig Achilleus Tatios szerzősége nem elképzelhetetlen ugyan, de egyértelműen nem is bizonyítható.
...