Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Tatios Achilleus

Leukippé és Kleitophón története

TARTALOM, UTÓSZÓ


Tartalom


León epigrammája

I. könyv
II. könyv
III. könyv
IV. könyv
V. könyv
VI. könyv
VII. könyv
VIII. könyv

Utószó



Utószó

A regényt szerző Achilleus Tatios kilétéről, életkörülményeiről és koráról vajmi keveset tudni, s a róla szóló tudósítások ráadásul nem csupán ritkásak, hanem még a megbízhatóságuk is bizonytalan vagy éppen okkal-joggal kétségbe vonható. A neki és munkásságának szentelt összefoglaló szócikk például, melyet a 10. század végén keletkezett, görög nyelvű Suda lexikon mintegy harmincezer szócikkének egyikeként olvashatunk, az egyiptomi Alexandria szülöttjének mondja őt, de életének mindössze azt a fordulatát tekinti említésre méltónak, hogy "később keresztény lett és püspök." Két vérszegény közlés, az egyiket bizonyítani ugyan nem, mindenesetre valószínűsíteni lehet, a másik viszont alighanem teljességgel a legendák birodalmába tartozik. Alexandriai voltát a Sudán kívül más bizánci források is említik, s állításukat mindenképpen alátámasztja az, hogy regénye lapjain olyan színesen, tagadhatatlanul alapos helyismerettel tudja mozgatni hőseit Alexandriában (3-4. könyv), kereszténnyé és püspökké azonban aligha a valóság avatta, hanem az antik értékeket furfangosan őrző korabeli literátorok: mert - lévén Achilleus Tatios regénye a korábbi görög regények közül a bizánci olvasók egyik dédelgetett kedvence - nyilvánvalóan ők igyekeztek a szerző életrajzának "kozmetikázásával" kimódolni, hogy a "pogány eszmeiségű" Kleitophón és Leukippé története mintegy menlevelet kaphasson a keresztény Bizáncban - s az első pillantásra meghökkentő állítást csak erősítheti, hogy másik legfőbb regényíró kedvencükre, a szintúgy pogány Héliodórosra, jellemző módon szintén püspöki ornátust húztak védőpajzsként regényének lelkes irodalmár-hívei. És hasonló, vázlatos és elmosódó képet mutat Achilleus Tatios műveinek a Sudában található listája is: a lexikon szerint regényén kívül írt az etimológiáról, magyarázó jegyzetekkel látta el a Kr. e. 300 körül működött Aratos csillagászati tankölteményét, s közreadott egy életrajz-gyűjteményt jeles férfiakról; az utóbbi három azonban a töredékesen fennmaradt kommentár kivételével elveszett, a kommentár esetében pedig Achilleus Tatios szerzősége nem elképzelhetetlen ugyan, de egyértelműen nem is bizonyítható.

...


×