---

Tartalom

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS

1. A COLLEGIUM MEGALAPÍTÁSA
Eötvös Loránd: Akadémia elnöki megnyitó beszéd, 1889. június 24.
Bartoniek Géza (ford.): Galvani kisérletei. Volta felfödözései.

2. A LEGELSŐ KOLLÉGISTÁK
Steiner Miklós: A fizikai oktatás középiskoláinkban
  A tanítás módszere
  A tanulók gyakorlati foglalkozása
  A fizikus tanárok kiképzése
Bucsány György: Somogyi Gyula emlékezete

3. A TANULÓVERSENY ELSŐ NYERTESEI
Laczkó Géza: Zemplén Győző
Vig Károly: Visnya Aladár
Zemplén Győző és Visnya Aladár évfolyamtársai

4. HÁRMAN A DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUMBÓL
Kántor Sándorné: Nyáry Béla
Kántor Sándorné: Jakucs István
Marx György: Bay Zoltán - Tér és idő egysége

5. A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁRA KÉSZÜLVE
Eötvös Loránd: A torziós ingával végzett munkálatokról
Abonyi Iván: Novobátzky Károly
Arató István: Természettan

6. AZ ÚJ ÉPÜLET ELSŐ LAKÓI
Makra Zsigmond: Császár Elemér
Veress Pál: Grynaeus István
Emlékek Veress Pálról
Kántor Sándorné: Nagy Miklós
Nagy Miklós levele Bartoniek Gézához

7. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI
Bartoniek Géza: Zemplén Győző
Bartoniek Emil: A Röntgensugarak természetéről

8. AKIK TÚLÉLTÉK A HÁBORÚT
Alpár László: Szegő Gábor
Dér Zoltán, a polihisztor tanár
Hárs József: Dér Zoltán

9. EÖTVÖS LORÁND HALÁLA UTÁN
Barlai Katalin: 100 éve született Detre László
Csákány Béla: A második triumvirátus
Koczkás Gyula: A budapesti egyetemen Orvosi Fizikai Intézet létesült

10. A FASORI SZELLEM SZOLGÁLATÁBAN
Radnai Gyula: Vermes Miklós
Radnai Gyula: Vermes Miklós és az egyetem
  A professzorság elutasítása: Vermes szerénysége
  Módszertani előadások: Vermes humora
  Az egyetemi felvételi bizottságban: Vermes ötletessége
  Eötvös-verseny: Vermes igazságérzete
  Tanítani tanítani? Vermes segítőkészsége
Morlin Zoltán: Levius Ernő

11. EGÉSZ NÉPÜKET AKARTÁK TANÍTANI
Staar Gyula: Mindhalálig KöMaL
Radnai Gyula: Párkányi László

12. INTÉZETVEZETŐ TUDÓSOK LETTEK
Tarján Imre: Kutatva - Kísérletezve
Szalay Sándor levelei Szabó Miklóshoz
Berényi Dénes: Szalay Sándor, az ember

13. A MATEMATIKA ÉS A PEDAGÓGIA VONZÁSÁBAN
Pogány Béla társulati igazolása Makai Endre számára
Rostás Zoltán: A sokoldalú tudós matematikus
Varga Tamás emlékkiállítás 2007-ben az egyetemen
Pálfalvi Józsefné: Matematika didaktikusan

14. A FIZIKA ÉS EURÓPA VONZÁSÁBAN
Sándor Endre levelei Szabó Miklóshoz
Sándor Endre: A 60 éves röntgensugárzás
Keszthelyi Lajos: Faragó Péter

15. KÜZDELEM A TÚLÉLÉSÉRT
Békésy György levelei Szabó Miklóshoz
Fejér Lipót levelei Szabó Miklóshoz
Staar Gyula: Tudóssors Közép-Európában

16. MARADNI VAGY ELMENNI?
Tarcsay Tamás: Hajnal Imre
Lovas István: Moravcsik Mihály
Izsák Imre Gyula
Békéssy András: Életrajz

17. KIŰZVE A COLLEGIUMBÓL
Hegedűs B. András: Lipták Tamás (búcsúztató)
Radnai Gyula: "...ki néma volt netán s csak lelkesedni rest..."

18. AZ UTOLSÓ FECSKÉK
Kérdőív 1949-ből
Nagy Dénes Lajos: Pócs Lajos
Horváth Sándor: Egy élet az ismeretterjesztés szolgálatában

NÉVMUTATÓ

---

Előszó

Radnai Gyula Fizikusok és matematikusok az Eötvös Collegiumban 1895-1950 című monográfiája a huszadik századi magyar szellemtörténetbe is bepillantást adó nagyívű tudománytörténeti áttekintés. A kötet az Eötvös József Collegium történetének kutatásában is egyedülálló, hiánypótló kiadvány. A szerző a kutató-tudós pontosságával és hitelességével rajzolja meg azt a képet, amely a régi Collegium természettudós közösségének egyik meghatározó csoportját mutatja be. Visszaemlékezésekből és legendákból sok mindent ismerhettünk már a - collegiumi műszóval élve - "dögész" fizikusokról és matematikusokról, teljességre törekvő áttekintést azonban most először kapunk. Köszönöm Radnai Tanár úrnak, hogy levéltári kutatásainak és tudománytörténeti elemzéseinek eredményeit színes, élvezetes olvasmánnyá formálta. A tudós-tanár tabló azonban nemcsak a széles olvasóközönség előtt tárul fel, hanem a mai collegistákat és - reményeim szerint - az eljövendőket is lelkesíti. Tanár úr vállalkozása nyomán a Collegium ma működő négy természettudós műhelyével (Biológia-kémia, Matematika-fizika, Mendöl Tibor Földrajz-földtudomány-környezettudomány műhely, Informatika műhely) elérkezettnek láttuk az időt, hogy a közelmúltban és a jelenben folyó szakmai munkát is felvillantsuk. A Dögészek a filoszterben I. című kisfüzet, a régi időket és sikereket feltáró monográfiától elkülönülve, más stílusban és szerkezetben, de azonos szellemben és céllal készült el. A cél, hogy a következő nemzedéket, a majdani egyetemi polgárokat ráébresszük és buzdítsuk: érdemes "dögészként" az ELTE Eötvös József Collegiumban élni és dolgozni. A magyar természettudomány története, az Eötvös Collegium működése iránt érdeklődő olvasónak tartalmas olvasmányélményt és felismeréseket tartogató szellemi kalandozást kívánok, egyszersmind kérem, hogy a jelent bemutató társfüzetet is forgassa, mert az, miként a csaknem töretlen collegiumi "dögész" világ, szellemiségében, a tudós-tanári eszmény megvalósításában a hagyományok folytatását jelenti.

Horváth László
igazgató

---