Rózsa György
A Birckenstein-féle metszetes könyv
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Rózsa György: A Birckenstein-féle metszeteskönyv. (Justus van der Nypoort magyar vonatkozású művei.)
György Rózsa: The engravings of J. v. Nypoort in the Geometry-book by Birckenstein
Bevezető
Birckenstein geometriai tankönyve a XVI-XVII. században rendkívül népszerű műfaj, az ún. "emblematikus irodalom" kései terméke. Az emblematikus írók eredetileg közmondásokat, tanító célzatú velős mondásokat sorakoztattak egymás mellé, és a mondanivalót - a középkori "biblia pauperum" mintájára - képekkel illusztrálták. A rendelkezésre álló emblémakészlet korlátozottsága miatt azonban később szükségessé vált, hogy az anyagot különféle ötletekkel frissítsék fel, tegyék érdekesebbé, változatosabbá. Matthäus Meriannak a műfaj élete meghosszabbítására szolgáló újítását legkövetkezetesebben a XVII. század első felében megjelent Thesaurus philopoliticus élelmes szerzői, Eberhard Kieser és Daniel Meissner valósították meg, akik a közmondásokat illusztráló jeleneteket azokkal semmiféle eszmei kapcsolatban nem álló városábrázolásokkal élénkítették. Ez a kiadvány eredeti oktató és nevelő rendeltetését háttérbe szorította ugyan, másrészt azonban számtalan értékes veduta keletkezésére vezetett. Birckenstein könyvénél megmaradt a tanító célzat, de a szerző már nem erkölcsi hatásra, hanem tudományos ismeretek közlésére törekedett. Mértankönyvében a geometriai ábrák unalmas egyhangúságát a kép alsó felét elfoglaló veduták ellensúlyozzák, amelyek XVII. századi magyar várakat és városokat ábrázolnak. Ilyen módon a magyarországi látképeknek olyan sorozata gyűlt össze, amelyhez hasonlóval nem találkozunk a XVII. században keletkezett magyar vonatkozású, metszetekkel díszített könyvek tömegében. Topográfiai és művészettörténeti kutatóink korán felismerték a könyv értékét, és fel is használták forrásként látképeit. Az egyes illusztrációk előterében látható jelenetek pedig, amelyek a XVII. századi élet egy-egy mozzanatát közvetlen valószerűséggel állítják elénk, a magyar művelődés, fegyver, viselet stb. kutatója számára nélkülözhetetlen dokumentumok. A könyvvel mint egésszel azonban senki sem foglalkozott behatóan. Általában a hazai tudományos irodalomban nem vált gyakorlattá régi metszeteskönyvekkel kapcsolatban a könyvészeti, művészettörténeti és topográfiai szempontokra egyaránt kiterjedő feldolgozási módszer. Birckenstein könyvének sem szenteltek nagyobb figyelmet, pedig ez a gyakrabban forgatottak közül való, illusztrációi művészi tekintetben is kiemelkednek az átlagból, és forrásértékük is nagy. Így történhetett, hogy az illusztrációk felhasználói közül senki sem vette észre rézkarcolójuk, a nálunk többször foglalkoztatott holland művész szignatúráját, amely most, a könyv alaposabb tanulmányozásának eredményeképpen előkerült.
...