Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Kovács Sándor Pál

A legendáknak földjén

TARTALOM, FÜLSZÖVEG


Tartalom


ELSŐ CIKLUS

1. RÉSZ: LEGENDÁK PANNÓNIA FÖLDJÉN
Az Isten Kardja
Az aranykoporsó
Csaba legenda
Tordai hasadék
Szent István király
Szent László király utolsó csatája
Boldog Margit legendája
Millennium 2001-ben

2. RÉSZ: A TÖRTÉNELEM REJTÉLYEI
A labirintus titka
Az első szárnypróba
Hannibál ante portas
Róma diadala, Karthágó pusztulása
Caesár és Kleopátra
A római lenyűgözése
Gavallér Antóniusz
Halálba menekült szerelmesek
Istenek alkonya
Keleti vihar Itáliában
A catalaunumi csata
Golem legendája

3. RÉSZ: LEGENDÁK FÖLDJÉN
Megdöbbentő próféciák
Elveszett Éden
Atlantisz rejtélye
Artúr király (Anglia)
Avalon (az Almák szigete)
Az Ararát hegye
Piramisok
Az Ayers-szikla (az Uluru)
A Fudzsi-jama
Kappadókia
Tisztító Gangesz
Haleakala-kráter
A Himalája
Altamira
A Stonehenge (Függő Kövek)
Shenandoah-völgy (USA)
Tutanhamon sírja
Delphei-jósda
Petra
Tikal (a maja indiánok fővárosa)
Machu Picchu (Peru)
A Svedaung pagóda (Burma)
Haggia Sephia
Patala (Tibet)
Alhambra
A tiltott város (Kína)
A Tadzs Mahal
Neuschwanstein
Az atomkor csodái

4. RÉSZ: EGYÉB SZONETTEK
A művészet örök
Valentin napi gondolatok
Vénlegény vallomása Valentin napon
Szonettom Valentin napra
Valentin-napi szonett Teréziának
Valentin-napi szonett húgomnak
Nőnapra
A nyírfa
Karácsony
Madáretetők
Veréb lakoma

MÁSODIK CIKLUS: MITIKUS VERSEK
A hegy románca
A vén faun ha szerelemre vágyik
Pán találkozása a szűzzel
A Nap szüzei /Inka ballada/
Szaádi
Odüsszeusz új kalandja
Álmomban Naxos szigetén jártam

HARMADIK CIKLUS: ÉP TESTBEN ÉP A LÉLEK /MEN SANO IN CORPORE SANO/
Előhang /Prológus helyett/
Bóbis Gyula
Mester és tanítvány
Utóhang
Olimpia III.

NEGYEDIK CIKLUS: ŐSZIDŐ
Őszidő
Nyárutó nosztalgiával
Őszi gondolatok
Nosztalgia őszi széllel
Elégia
Szarvasbőgés az erdőn

ÖTÖDIK CIKLUS: BORVERSEK
Fohász Anakreónhoz
A bor
A borról
Borról - borivóknak
A jó borról
A rossz borról
A magyar borok dicsérete
Bögrecsárda
Duda
Józsi bácsi lopótöke

HATODIK CIKLUS: TRÉFÁS ANEKDÓTÁS JÁSZ-KUN TÖRTÉNETEK VERSBEN
Hogy került a harang a ladányi toronyba?
Kéményseprő inas
Lekváros szilke
Egy nagy kosár tojás
Parasztosan, magyarosan
Az egyszeri plébános
Kovács Tóni

HETEDIK CIKLUS: VERSEK INNEN-ONNAN
Judás csókja kísért...
A 45 éves érettségi találkozónkra
A Fekete Batár /ballada-vers/
Portré egy "szocialista demagógról"
Trianon
Én nem vagyok... /Ifjúkori ars-poeticám/
Dal az inasról, aki költőmesterséget tanul
A szalma költő
Vallomás verseimről
Rózsa tolvaj
Kisprímás
Baráti köszöntő Buda Ferenc Kossuth-díjas költőhöz egy irodalmi rendezvényen
A lélek halhatatlan



Fülszöveg

KOVÁCS SÁNDOR PÁL, KECSKEMÉT

1937-ben született Budapesten, majd kora ifjúsága óta vidéken él. Volt esztergályos, néptanító, könyvtáros, népművelő, kultúrház-igazgató, testnevelő tanár és sporttudósító. Élethivatása a birkózósport és a vele kapcsolatos edzői, bírói tevékenység is. Szakedzőként számos élversenyzőt nevelt ki, s mint "vándoredző" hét szakosztályt alapított megyénkben. Munkássága elismeréséért megkapta a FILA Nemzetközi Csillagrend ezüst fokozatát. A sport szeretete mellett lírikus alkat - versben és prózában egyaránt. Főleg népies töltésű, rímes verseket ír, a szonett-formát különösen kedveli. Borversek címen 2007-ben verses füzete jelent meg. A népi grundbirkózás gyakorlatának felelevenítése a népi küzdő játékokról, kiemelten a kunsági grundbirkózásról, önálló tanulmánykötetei jelentek meg, gyakorlati útmutatóval, szabályzattal. Nyugdíjasként az UNIVER-KTE Kft Birkózó Szakosztályának utánpótlásedzője, 2008-ban a Magyar Birkózó Sport Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Az Üzen a Homok című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a Toll és Ecset Alapítvány kurátora volt 2017-ig, haláláig.


×