---

Tartalom

Előszó

DÁNIELISZ ENDRE: Az Arany-ősök Szalontára telepítése
SZÖRÉNYI LÁSZLÓ: A Toldi-dilógia
S. VARGA PÁL: Vers és (életrajzi) kontextus. Az 1860 után keletkezett Aranyversek datálásának néhány tanulsága
SZILÁGYI MÁRTON: Az őstörténet mint poétikai probléma. Arany János: Buda halála
TARJÁNYI ESZTER: Arany, a parodista. Kertbeny Károly - Arany szerint
HÁSZ-FEHÉR KATALIN: "Ucalegon ardet". Az integratív szóképek és a metonímia elsődlegessége Arany költészetében
NYILASY BALÁZS: A romance, a modern romance és Arany János
KOVÁCS GÁBOR: Arany János verses novellája. Arany János: Családi kör, Ráchel
PARAIZS JÚLIA: A Szentivánéji álom-fordítás többnyelvű kritikai kiadásáról
BOLONYAI GÁBOR: Az Aristophanés-fordítások új kiadásának célkitűzései
RUDASNÉ BAJCSAY MÁRTA: Egyéni emlékezet és közösségi tudás. Arany János Dalgyűjteménye (1874)
CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN: "...melyben a dal megfoganhat". Arany János Dalgyűjteménye (1874) mint ihletforrás
GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF: Arany János hivatali levelei az Akadémián. A kritikai (újra)kiadás szükségessége és lehetőségei

Névmutató

---

Előszó

Az Arany János-emlékévet Áder János köztársasági elnök nyitotta meg 2017. március 2-án Nagyszalontán. Ez alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Irodalomtudományi Intézete ülésszakot rendezett, amelyen a következő előadások hangzottak el:

- Dánielisz Endre: Az Arany-ősök Szalontára telepítése Korompay H. János: Az Arany János által 1834-ben készített prédikáció (megjelent: Irodalomtörténeti Közlemények 2017/1, 129-138)

- Hász-Fehér Katalin: Az Arany-arcképek ikonográfiája (megjelent: "Szemed, hiszem, hogy híven fölleli" - Az Arany-ábrázolások jelentéséről címmel, Forrás, 2017/3, 4-27)

- Dávidházi Péter: Egy szalontai utazás válságköltészete: a Leányomhoz; Szörényi László: Arany János kiadatlan jegyzetei a Nagyszalontán őrzött Szakál Lajos-verskötetben (megjelent: Arany János, ha jegyzetel címmel, Forrás, 2017/3, 28- 38)

- Csörsz Rumen István: "...melyben a dal megfoganhat": Arany János Dalgyűjteménye (1874) mint ihletforrás

A konferencia az ünnepelt tudós költő munkásságát különböző szempontokból jellemezte a családja történetére való visszaemlékezésektől első fennmaradt munkáján át költészetéig, annak zenei kapcsolatáig, irodalomkritikájáig és festményein, fényképein való megjelenésének hozzánk szóló üzenetéig.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete Weöres Sándor versét idézve "... és palota épül a puszta beszédből". A 200 éves Arany János címmel 2017. május 15-én tartott tudományos ülésszakot a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének keretében, a következő programmal:

- Bolonyai Gábor: Az Aristophanés-fordítások új kiadásának elvei Paraizs Júlia: Többnyelvű kritikai kiadás. Arany János Szentivánéji álom-fordítása

- Csörsz Rumen István - Rudas Márta: Egyéni emlékezet és közösségi tudás. Arany János Dalgyűjteménye (1874)

- Hász-Fehér Katalin: "Ucalegon ardet". Az integratív szóképek és a metonímia elsődlegessége Arany költészetében

- S. Varga Pál: Vers és (életrajzi) kontextus. Az 1860 után keletkezett Arany-versek datálásának néhány tanulsága

- Gábori Kovács József: Arany János hivatali levelei az Akadémián. A kritikai (újra)kiadás szükségessége és lehetőségei

- Dávidházi Péter: Egy Arany-vers észrevétlen bibliai utalása mint hermeneutikai kérdés

- Szörényi László: A Toldi-dilógia - Tarjányi Eszter: Arany János, a parodista

- Nyilasy Balázs: Arany János és a romance - Kovács Gábor: Arany János verses novellája

- Szilágyi Márton: Az őstörténet mint poétikai probléma (Arany János: Buda halála).

Az Arany János munkái című kritikai kiadás munkatársai ez alkalommal mutatták be először a szakmai közönségnek a készülő kötetek irodalomtörténetileg és textológiailag jelentős problémáit, másrészt beszámoltak az életmű kutatásának új felismeréseiről és az ebből következő feladatokról.

Ez a könyv a meg nem jelent előadások közül mindazokat tartalmazza, amelyek változatlan formában vagy tanulmánnyá bővítve álltak rendelkezésünkre.

Korompay H. János

---