---

Tartalom

Előszó
Bevezetés
A Margitsziget
A budai Várhegy
Szent Gellérthegy
Kis-Gellérthegy
A Sashegy
A Kis-Svábhegy
Nagy-Svábhegy és Mártonhegy
Az orbánhegyi árok torrenciális és subaerikus lerakódásai
Kirándulás a nagytétényi fennsíkra
A kiscelli párkánysík és a Mátyáshegy keleti része
Kirándulás a Pálvölgybe és a Mátyáshegyre
Rákoskastély, Királydomb és Kőbánya környéke
Rákosszentmihály és Mátyásföld környéke
Kirándulás az Ördögoromra és az örsödi keserűvizes-telepre
Kirándulás a pesterzsébeti Dunaághoz
A pestszentlőrinci kavicstelepek
A káposztásmegyeri vízmű környéke
A Vadaskert, Fazekashegy, Nagyhárshegy és Kishárshegy környéke
A Táborhegy csuszamlásos lejtője és a Hármashatárhegy-Csúcshegy környéke
Budakeszi, Jánoshegy, Zugliget, Nagy-Svábhegy
Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Nagykovácsi és Pesthidegkút környéke
Budaörs környéke
Bia, Sóskút, Törökbálint környéke
Dunakeszi és Fót környéke
Pomáz, Csikóvár, Bölcsőhegy, Kapitányhegy környéke
Visegrád, Apátkúti-völgy, Csódihegy, Dunabogdány környéke
A Pilishegység, Dobogókő és Dömös környéke
Nógrád, Jánospuszta, Szokolya vidéke
Szikes területek Kunszentmiklós környékén
A Velencei-hegység
Legfontosabb irodalom
Név- és tárgymutató

---

Előszó

E könyv célja: jellemző képekben bemutatni Budapest környékének geológiai viszonyait oly módon, hogy e sorokat ne csak a hivatásos geológusok, hanem a geológiában kevésbé jártas középiskolai tanárok, tanárjelöltek, műegyetemi hallgatók, mérnökök stb. is használhassák.

A könyv megírását a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatójának, dr. báró Nopcsa Ferencnek óhajtására néhai Schafarzik Ferenc dr. nyugalmazott műegyetemi tanár kezdte el, ki fővárosunk környéke geológiai viszonyainak legalaposabb ismerője volt. A megboldogult azt tervezte, hogy a műegyetemi hallgatói számára vezérfonalul írt kézirati "kirándulási napló"-it többé-kevésbbé átdolgozza s új kirándulásokat csatol hozzájuk. E célra tizenöt naplót ki is választott s ezek egy részéhez jegyzeteket is készített. Sajnos, azonban - csak a bevezetés és a margitszigeti kirándulás megírását fejezte be.

A munka folytatását az említett jegyzetek figyelembevételével alulírott vállaltam el, ki Budapest nagy részének geológiai sajátságait számos kiránduláson a megboldogulttal együtt is tanulmányoztam.

A "kirándulási naplókat" felhasználtam: egyeseket helyenként csak igen csekély módosítással, másokat többé-kevésbbé átdolgozva és kibővítve. A kirándulások egy része új területeket ölel fel.

A kirándulásokat nem földrajzi alapon csoportosítottam, hanem előre tettem a félnapos kirándulásokat, melyek célja főként a képződmények megismerése s kisebb területek tektonikájának tanulmányozása, lehetőleg sok egyszerű vázlat kíséretében. Az egésznapos kirándulások - a könyv második felében - már nagyobb területekre terjednek ki s ezekben a jellemző pontok és az útvonal részletezése mellett többnyire egyes nagyobb területek fejlődéstörténetét is vázoltam.

Mindezekben sok olyan adatot is értékesítettem, melyet annak idején - mint a Magyar Királyi Földtani Intézet tagja - az országos geológiai felvételeken gyűjtöttem.

A fontosabb képződmények részletesebb fauna-jegyzékét is közöltem. Az erős revízióra szoruló eocén és oligocén kövületeket - egyesek kivételével - a Hofmann és Hantken munkáiban közölt nevükön említem fel. A nagyobb kirándulásokhoz egyszerű geológiai térképvázlatokat is mellékeltem, melyek a Magyar Királyi Földtani Intézet kézirati térképei alapján készültek.

Köszönetét mondok Papp Ferenc dr. műegyetemi tanársegéd úrnak, ki mult évi kirándulásaimon segítségemre volt és fényképfelvételeket is készített, Takáts Tibor dr. műegyetemi tanársegéd úrnak pedig a könyvben közölt összes rajzok elkészítéséért.

Budapesten, 1928 február 15-én
Vendl Aladár

---