---

Tartalom

Előszó
Előzmények; Csongrádmegye jellemzése
A mágócsi uradalom jellemzése főbb vonásokban
A mágócsi uradalom földjének vegybontása
Téri felosztás és rendezés
Munkás kezek és napszámos viszonyok
Kereskedelmi összeköttetés
Piaczi árak
Vetésforgások s mivelési ágak szerinti terjedelem
Az egyes mivelési ágak egymáshozi aránya
Házi mivelés eredményei s az egyes növények termései
Részes mivelés terjedelme és eredményei
Majorsági telepitvények
Majorsági igaerő
A földmivelés körül alkalmazott cselédség és fizetése
Juhászati személyzet és fizetése
A sertések körüli cselédség és fizetése
Gulya körüli cselédség és fizetése
Felvigyázó cselédség és fizetése
Gazdasági mesteremberek s azok fizetése
Uradalmi tiszti személyzet és fizetése
Összes fizetések és szegődmények készpénzbeli értéke
Kaszálási és aratási költségek és szokások; cséplés és nyomtatás
Gazdasági épületek és majorok, s azoknak elhelyezése s költsége
Gazdasági gépek és eszközök
Némely nevezetesebb gazd. eszköz hasznossága és eredményei
Juhtenyésztési állapotok és eredmények
Gulyabeli és igavonós marha
Sertéstenyésztési állapotok és eredmények
Igás lovak és ménes
Trágyakezelés, trágyamennyiség és trágyaérték
Némely főbb növények termesztésmódja
Faültetés
Gazdasági műipar
Uradalmi adók 1858
Tőkeérték az uradalomban
Tiszta jövedelem
Tiszti procentuatio
Oktatásügy a pusztán
Végszó

---

Előszó

Tekintetes Egyesület!

A mult évi május 5-én tartott igazg. választmányi ülés határozatánál fogva, alulirottak m. é. junius hó 12-kén a leirásra kiszemelt mágócsi uradalom kebelében megjelenvén, ugyanott a birtok tulajdonosa nm. gróf Károlyi Lajos ur ő excellentiája nevében t. Szendrey Ignácz felügyelő s Marsóvszky Ádám központi tisztartó ur által, szintoly barátságosan, mint a szükséges adatok kiszolgáltatására nézve a legnagyobb szivességgel fogadtattak.

Midőn a küldöttség ezen barátságos fogadtatását e helyen is örömmel emliti meg, a meglátogatott uradalom irányában azon tapasztalását és meggyőződését fejezi ki: hogy Mágócs, gazdasági tekintetben, a magyar Alföldnek egyik legfigyelemreméltóbb pontja, és hogy e nagyszerű birtokon a gazdasági munkásság az adott hely és körülményekhez képest minden vonatkozásban kitünő; különösen nagy figyelmet érdemelnek pedig az uradalomban: a helyes elveken alapuló téri felosztás és elrendezés, a körülményekhez mért vetésforgások, az uradalom keblében levő majorsági telepitvények, melyek nélkül a gazdálkodás, házi kezelés mellett, alig is volna lehetséges; továbbá a szép és tekintélyes igás erő; a nagyszerű és kielégitő eredményű juhászat, a jeles sertéstenyésztés és gulya; a példás trágyakezelés; a gépek nagybani alkalmazása; a házikezelés szükségéhez képest elegendő és solid épület; az értelmes és iparkodó tiszti személyzet, a humánus és mivelt lelkű földesur, ki mindezen dolgokat életbe lépteté; végül az Alföldre nézve annyira jelentékeny faültetések, melyek itt évek óta vas-szorgalom és kitartás mellett gyönyörű sikerrel vitetnek tovább és tovább. Ez érdemben az uradalom rövid időn azon helyzetben látandja magát, hogy terjedelmes faszükségletét egészen saját erejéből fedezheti.

Kimondhatatlan jól érzi magát az érkező, midőn e szorgalom és értelem által megszentelt földnek határain átlép. Közepette a tárgytalan rónaságnak, enyhetadó oazként mutatkozik az már messziről, s valóban, az emberi életrevaló eszközlésnek ezen jelenségei, irigyelje bár némely rövidlátó a fától azon helyet is, a melyen áll, fenhangon hirdetik a gondolkozónak a cultura hatalmát s áldásait.

Az Alföldre kell mennünk tek. Egyesület, hogy a magyar természetet is igazán megérthessük. Ugyanazon hatalmas és erős föld, mely ma kedvező körülmények befolyása mellett, mesés nagyságu terméseket hoz: máskor kedvezőtlen égalji befolyások uralma alatt, alig fizeti meg a költséget! Ezen szélsőségekben gazdag állapotot kiegyengetni s átlagositani: nagy föladata a jövendőnek. S ha nem tévedünk, leghatályosabb tényezők erre: a nagyban gyakorlandó faültetések, s a nagy gazdaságoknak kisebbekre való felosztása.

A jelen leirásban iparkodtunk ezen uradalmat minden irányban kellőleg megismertetni; s jutalmazva találandjuk fáradságunkat, ha munkánk a t. Egyesület s a gondolkozó gazdaközönség helyeslésével találkozni szerencsés lesz.

Nincs benne kétség, hogy Egyesületünk a jószágrendezés fontos kérdésének hasznosabb szolgálatokat semmivel sem tehet, mint ha a Mágócscsal megkezdett jószágleirásokat az országnak minél több és minél különbözőbb részeiből, következetesen és kitartással folytattatja.

Életből meritett adatokat nyer ekkép a hazai gazdaközönség, s ezen adatok hű értelmezése, alig sejthető mértékben fog a jószágrendezés kérdésére világot deriteni.

Meg levén pedig győződve, hogy e leirások értéke csak ugy lehet nagy, ha bennük minden irányban igazság foglaltatik: iparkodtunk magunkat egyaránt távoltartani félszeg ócsárlás- vagy magasztalástól. Tényeket adtunk, s e tényeket helyesen magyarázni, volt a mi feladatunk.

Fogadja ezek után a t. Egyesület őszinte tiszteletünk kifejezését.

Kelt Pesten, 1859. május 28.

Korizmics László, Bossányi László, Morócz István,
mint a mágócsi uradalom megtekintésével és leirásával megbizott küldöttség tagjai.

---