---

Tartalom

I. Bevezetés
II. A jüan nemzetközi használata
II/a. Jüan a nemzetközi kereskedelemben
II/b. Jüan a jegybanki tartalékok között
III. Konvertibilitás
III/a. Tőkemérleg liberalizáció (FDI, portfólió befektetések, hitelek)
III/b. Onshore és offshore devizapiacok
IV. A válságkezelés következményei
IV/a. Pénzügyi reformfolyamat
IV/b. Alternatív multilaterális intézmények
IV/c. Árfolyamsáv szélesítéssel a konvertibilitás felé
V. Konklúzió
Felhasznált irodalom

---

Összefoglaló

A tanulmány célja, hogy a kínai renminbi (jüan) nemzetközi használatának elterjedése kapcsán megvizsgálja a nemzetközi pénzügyi rendszerben zajló változásokat. E változásokat két területen vizsgálom: egyfelől az Egyesült Államok világháborút követő hegemóniájának visszaszorulása kapcsán, amit a szakirodalom egy multipoláris pénzügyi rendszer kialakulásaként ír le. Másfelől a kis és nyitott gazdaságok (mint például a magyar) szemszögéből nézem meg, hogy egy új típusú fizetőeszköz elterjedése a nemzetközi pénzügyi forgalomban hogyan hat vissza a félperifériás országok külső finanszírozási lehetőségeire. A kínai renminbi (jüan) elterjedése kapcsán két lehetséges forgatókönyvet mutatok be, amit "német", illetve "amerikai" modellnek nevezek. Az előbbiben egy merkantilista gazdaságpolitika alapját képező regionális "horgonydeviza" szerepét vizsgálom, míg az utóbbi esetében egy valóban globális pénzügyi hegemón lehetséges kialakulását elemzem. Egy ilyen hegemón fizetőeszközének elterjesztése már nem csak külkereskedelmi, hanem szélesebben vett geopolitikai érdekeket is szolgálhat. Az, hogy melyik modell irányába mozdul el a kínai gazdaságpolitika, esetleg az egyikből vezet-e át az út a másikba, a nemzetközi pénzügyi rendszer egészének fejlődése szempontjából a következő évek egyik legfontosabb kérdése.

---