Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

A Budapesti VIII. kerületi munkásotthon könyvtárának czimjegyzéke

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


A) NÉPIES MUNKÁK
1. Rövid elbeszélések. Mesék. Nóták
2. Adomák. Tréfák
3. Oktató és épületes olvasmányok

B) SZÉPIRODALMI MUNKÁK
1. Regények. Beszélyek. Elbeszélések
  a) Eredeti munkák
  b) Fordítások
2. Színdarabok. Monologok
3. Magyar írók összes munkái. Költemények

C) TUDOMÁNYOS MUNKÁK
1. Történelem. Életleírás. Kor- és jellemrajz
2. Földrajz és rokonágai. Útleírások
3. Természettudományok
4. Bölcselet. Társadalmi tudomány. Nemzetgazdaság
5. Irodalomtörténet. Költészettan. Emlékbeszédek
6. Gyűjteményes munkák. Lexikonok. Folyóiratok

D) MŰSZAKI ÉS ROKONMUNKÁK
1. Ipar
2. Művészet. Műtörténet



Előszó

A Munkásotthon 1896. évi január hó 1-ső napján nyilt meg. Hét évi fejlődése alatt a neve által kijelölt kereteket túlhaladta. Baross-utczai szerény helyisége helyett, amelyben alig fért el 70-80 ember kényelmesen, 1897. évi deczember hóban az elüljárósági épületben való új elhelyezésében tágas termeket nyert, úgy hogy a jelen év folyamán hozzácsatolt, üvegtetővel födött udvarral együtt közel 300 embert képes egyszerre befogadni. Kis könyvtára, a mely 1896. évi október havában bocsáttatott közhasználatra, elég tekintélyes közkönyvtárrá növekedett, amely a szorosan vett tudományos szakkönyvek kivételével magában foglalja a magyar irodalom minden ágának legkiválóbb termékeit; a mult évben létesített műszaki és iparos-szakcsoport a német irodalom ez irányú elismert műveiből van összeválogatva, úgy hogy iparos látogatóinknak továbbképzésükre módot és alkalmat nyújt.

Az otthonban a könyveken kívül a látogatók számára a következő napilapok, szak- és folyóiratok állanak rendelkezésre: Budapesti Hirlap, Magyar Nemzet, Magyarország, Budapest, Magyar Ipar, Czipész Ujság, Vasárnapi Ujság, Ország-Világ, Uj Idők, Magyar Szalon, Otthon, Szalon Ujság, Uram-Bátyám, Kakas Márton, Magyar Iparművészet, Természettudományi Közlöny, Budapesti Szemle, Esti Ujság két, szükség szerint több példányban.

Házi szabályaink azon rendelkezésénél fogva, hogy a bemenet a munkásotthonba mindenkinek szabad, aki életének legalább 16-ik évét betöltötte, az otthont a munkásokon kivül számos intelligens ifjú ember látogatja s a korban előrehaladt iparos-inasok is szivesen keresik fel, ott töltik az est szabad óráit s a vasár- és ünnepnapok délutánját. A sakk- vagy várostromjáték, de mégis leginkább a képes folyóiratok és a könyvtár vonzza és köti le őket oda. Ily módon rövid néhány év alatt tekintélyes számú olvasóközönséget sikerült nevelnünk, amely naponkint százával keresi föl olvasó-helyiségünket, élénken érdeklődik a magyar irodalom minden irányú termékei iránt s az otthonban megtalálja egyrészt szellemi igényeinek kielégítését, másrészt a tanulás és továbbképzés lehetőségét.

...

Az 1899. év elején 1000 példányban nyomtatott könyvtári czimjegyzékünk a múlt év végén teljesen elfogyott, ez szükségessé tette, hogy újabb könyvtári czimjegyzék kinyomtatásáról gondoskodjunk. E czimjegyzék berendezését egy pillantás a tartalomjegyzékre eléggé mutatja. E helyen csak annyit akarok megjegyezni, hogy a hol a munka megjelenési helye nincsen kitéve, ott mindig Budapest értendő.

Budapest, 1903. évi julius hóban

Berkes Imre
a munkásotthon igazgatója


×