---

Tartalom

Bevezetés

BÉKESZERZŐDÉS A SZÖVETKEZETT ÉS TÁRSULT HATALMAK ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT
I. RÉSZ. A Nemzetek Társaságának Egyezménye
II. RÉSZ. Magyarország határai
III. RÉSZ. Európai politikai rendelkezések
IV. RÉSZ. Magyarországnak Európán kivüli érdekei
V. RÉSZ. Katonai, hajózási és légi rendelkezések
VI. RÉSZ. Hadifoglyok és sirhelyek
VII. RÉSZ. Büntető rendelkezések
VIII. RÉSZ. Jóvátételek
IX. RÉSZ. Pénzügyi határozmányok
X. RÉSZ. Gazdasági határozmányok
XI. RÉSZ. Léghajózás
XII. RÉSZ. Kikötők, viziutak és vasutak
XIII. RÉSZ. Munka
XIV. RÉSZ. Különböző rendelkezések

Jegyzőkönyv
Nyilatkozat

---

Bevezetés

Ugy a román, mint a magyar törvényhozás ratifikálta a Szövetséges és Társult Hatalmak és Magyarország között Trianonban, 1920. junius 4-én megkötött Békeszerződést (röviditve: B.) amelyet becikkelyező 3702. számu román törvény hivatalos szövegét a Monitorul Oficial 1920. szeptember 21-én kelt 136. száma, a törvény hivatalos magyar forditását pedig a kolozsvári egységesitő bizottság Hivatalos Lapja (Gazeta Oficială) magyar kiadása közli az 53. szám mellékleteképen.

Amidőn e nagyfontosságu történelmi okirat hivatalos magyar nyelvü kiadását a legszükségesebb magyarázatokat tartalmazó kommentárral közzétesszük, ugy véljük, hasznos szolgálatot teszünk Románia magyar lakosságának, melynek eminens érdeke, hogy a békeszerződés nemzetközi-, közjogi-, közgazdasági és pénzügyi jelentőségü főbb intézkedéseinek helyes értelmét és következményeit megismerje. Csakis igy lehet tisztában egyfelől azokkal a tételes intézkedésekkel és reális garanciákkal, melyekre kulturális, gazdasági és politikai érdekeit legális alapon és igy a jogos siker reményével érvényesitheti, de másfelől csakis ezen a réven szabadulhat véglegesen meg azoktól az agyrémektől, melyek a legképtelenebb kombinációkra és következtetésekre adtak alkalmat s ezzel valósággal misztikus homályba burkolták a Szerződés reális tartalmát.

A rendelkezésre álló tér nem engedte meg az intézkedések részletes és alapos kommentálását. Ezért a legszükségesebb felvilágositások megadására szoritkoztunk, még pedig főleg annak a matériának kapcsán, mely gyakorlatilag a legnagyobb jelentőségü. Ezért legfőképen az állampolgárság problémájával összefüggő kérdések fejtegetésére, valamint a gazdasági és pénzügyi rendelkezések magyarázatára fektettük a fősulyt; az elméletibb jellegü köz- és nemzetközi jogi, valamint politikai kérdésekkel, ugyszintén a katonai kérdésekről szóló intézkedésekkel kevésbé foglalkozván. Ezért gondoltuk, hogy a IV. (Magyarország Európán kivüli érdekei), V. (Katonai, tengeri és légi határozmányok), VI. (Hadifoglyok és sirhelyek), és VII. fejezet (Szankciók) kommentálását mellőzhetjük. Kommentárunk továbbá mindenütt, kizárólag az exegezisre és magyarázatra törekszik, ellenben mindennemü birálattól vagy szinezéstől tartózkodik. Magától értetődik továbbá, hogy legelsősorban a Romániát és a romániai közönséget érdeklő vonatkozásokra voltunk különös tekintettel.

I. A B. befejező aktusa a nagy világháborunak, melynek eredeteként a B. bevezetése a "volt osztrák-magyar császári és királyi kormány részéről Szerbiának 1914. julius 28-án küldött hadüzenet"-ét, valamint "Németországnak Ausztria Magyarország szövetségesének ellenségeskedésé"-t - állapitja meg. A béketárgyalások kiindulási pontjaként a Szövetséges és Társult Nagyhatalmak által Ausztria-Magyarországnak adott 1918. november 3-iki fegyverszünet, illetőleg Magyarországra nézve az ezt kiegészitő 1918. november 13-iki "Katonai Egyezmény" van megjelölve, mint amelyek célja a békeszerződés megkötése.

A B-t Magyarország (röv.: M.), mint a volt osztrák-magyar monarchia szétdarabolása folytán keletkezett és elismert független államok egyike (l. alább 73. cikk) kötötte a "szövetséges és társult" hatalmakkal. ("A szöv. és társult hatalmak egyrészről..." "...Magyarország másrészről"). E hatalmak közül ötön, ugymint: az Amerikai Egyesült Államok (U.S.A.), a Britt Birodalom, a Francia Köztársaság, Olaszország és Japán mint szövetkezett és társult nagyhatalmak ("Principales Puissances alliées et associées") jelöltetnek meg, mig a többi 12, ugymint: Belgium, China, Cuba, Görögország, Nikaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén állam, Sziám és a Cseh-Szlovák állam, az előbb emlitett nagyhatalmakkal együttesen "Szövetkezett és Társult Hatalmak"-nak. ("Puissances alliées et associées") neveztetnek.

II. A B. bevezetésből és tizennégy "rész"-ből (partié) áll; egyes részek még külön részletekre (section), mig néhol egyes részletek külön fejezetekre (chapitre) oszlanak. Egyes részek, illetőleg részletek és fejezetek mellé még külön függelékek (annexes) vannak csatolva.

A Bevezetés röviden vázolván a békeszerződést megelőző nemzetközi események legfontosabbjait, az azt elfogadó és aláiró (szignatárius) hatalmak kijelölt megbizottjainak aláirását tartalmazza.

Az első rész a Nemzetek Társaságának Egyezményéről szól (1-26. cikkek), a függelékben felsorolva a Nemzetek Társaságának "eredeti" tagjait, valamint az annak elfogadására mindjárt kezdetben meghivott államokat.

A második rész Magyarország uj határait állapitja meg a szomszédos államokkal. (27-35. cikkek.)

A harmadik rész egyes európai államokra vonatkozó különös politikai határozmányokat foglal magában, valamint a kisebbségek védelmének és az állampolgárság kérdésének szabályozását. (36-78. cikkek.)

A negyedik rész Magyarország Európán kivüli érdekeltségét, - és pedig Marokkóra, Egyiptomra, Sziámra és Kinára vonatkozólag - szabályozza. (79-101. cikkek.)

Az ötödik rész katonai, tengeri és légi határoz. Hiányokról (1-3. részletek) szól Magyarországgal szemben. Külön fejezetekben szabályozza a létesithető magyar hadsereg létszámát s kereteit, a sorozást és tisztképzést, a felszerelést. A negyedik részlet az erre vonatkozó nemzetközi ellenőrzés módozatait állapitja meg, mig az ötödik részlet nehány idevágó általános intézkedést tartalmaz. (102-143. cikkek.)

A hatodik rész a hadifoglyok sorsának és a temetkező helyek rendezésének van szentelve. (I-II. részlet, 144-156. cikkek.)

A hetedik rész a nemzetközi hadijog ellen vétett egyének ellen foganatositható büntetőjogi megtorlásról szól. (157-160. cikkek.)

A nyolcadik rész a Magyarország által teljesitendő "jóvátételeket” (kártérités) szabályozza két fejezetben, az egyik "általános", a másik "különös rendelkezéseket" tartalmaz. Az előbbihez 6 függelék tartozik. (161-179. cikkek.)

A kilencedik rész pénzügyi határozmányokról szól (180-199. cikkek), két függelékkel.

A tizedik rész "gazdasági határozmányok" cimen külön fejezetekben (I-VIII.) a kereskedelmi viszonylatokról, az egyes korábbi gazdasági természetü nemzetközi szerződések sorsáról, az adósságokról, az ellenséges államban található javakról, jogokról és érdekekről, a szerződésekről, elévülésekről, birói határozatokról, a mindezekre nézve illetékes vegyes törvényszékről és a szerzői jogról szól, külön részletet (VIII.) szentelvén a Magyarországtól lecsatolt területekre vonatkozó idevágó kérdéseknek. (200-259. cikkek.)

A tizenegyedik rész a légi közlekedést szabályozza. (260-267. cikkek.)

A tizenkettedik rész a kikötők, továbbá a viz- és vasutak kérdését rendezi. (I-V. fejezetek, 268-313. cikkek.)

A tizenharmadik rész a munkaviszonyokra és azok müködésére, szervezésére vonatkozó intézkedéseket tartalmazza. (314-355. cikkek.)

A tizennegyedik rész "különböző határozmányok" cimén egyes korábbi nemzetközi szerződések elismerését, ugyszintén nehány általános jellegü megállapitást foglal magában. (356-364. cikkek.)

A Békeszerződéshez még egy "Jegyzőkönyv" van csatolva a kártérités és megtorlás egyes kérdéseire vonatkozólag, végül egy "Nyilatkozat" az elsülyeszteti vagy megrongált hajókat illetőleg.

---