---

Tartalom

Jászik
Nevük
Történetük röviden
A kezdetek
A Fergánai-medencében honos szakák
Perzsák a jászik ellen
Szaka nevezéktan
Skudra lakóiról és az amazonokról
Izzítók
Izzítók és aranyőrzők Közép-Ázsiában
Izzítók és aranyőrzők Plinius könyvében
A makedón görögök Közép-Ázsiában
Az avarok elszakadnak a görögök birodalmától
A jüecsék vándorlása, a görögök uralmának vége
A jászik Kelet-Európában
A jászik országa kínai forrásokban
Szuromadaiak Kelet-Európa pusztáin
Jászik Kelet-Európa pusztáin
A jászik Délkelet-Európában
Jászik a Kárpát-medencében
Indoeurópai gyökerű helynevek a Kárpát-medencében
Szombathy szkíta szófejtései
Arthur király és az alánok
A Nart regék és az alánok
Hunok és jászik
A hunok Közép-Ázsiában
A hunok előőrsei Kelet-Európában
A hunok európai birodalma
Alánok Délnyugat-Európában és Észak-Afrikában
Avarok és jászik az Indiai-félszigeten
Bolgárok, szabarok, eszkilek és türkök
Kazárok
Magyarok
Magyarok a Kárpát-medencében
A jászik kaukázusi országa
Jászik a magyarok országában
Az esküdöttek szövetségének családfája
Hesykhios, Henricus Stephanus és Hieronymus Megiser szótára
Hesykhios szkítának mondott szavai
Források

---

Bevezetés

A jászik - asianoi (ασιανοι), asioi (ασιοι), iazyges (ιαζυγες) stb. - a szkíták, avagy esküdtek, esküdöttek szövetségéhez, a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjához tartoztak. Kisebb szövetségük elnevezése más esküdtek (massagetai: μασσαγέται), utóbb alánok (alanoi: άλανοί). Rendszerint, jóllehet helytelenül, szarmatának is nevezték, illetve nevezik őket.

Írott történelmük hajnalán (i. e. 6-2. század) névadó törzsük, vagyis a jászik a Szir-darja, az őrsök (aorsoi: αορσοι) pedig az Amu-darja alsó szakaszánál laktak. Harmadik törzsükről, a rósalánokról (rhoxolanoi: ροξολανοι) először akkor hallunk, amikor a kelet-európai pusztán, a Don és a Dnyeper között feltűntek.

A szkíta népek - ragadozók, urak, izzítók, aranyőrzők, jászik, avarok, kankarok, szakaurak stb. - neve mára elveszett, csak a jásziké (mai alakja jász, jászok) maradt fenn mindmostanáig. Alkalmasint ők Ázsia, vagyis Jásziország névadói.

Az iráni szuromadaiak (szauromaták, szarmaták) nem voltak a szkíta népek rokonai. Ez ügyben, többek között, Diodoros Sikeliotes (i. e. kb. 90-27.) munkája igazít el bennünket. Jelentése szerint a szauromatának nevezett népet a királyi szkíták (urak) ragadták magukkal Mada (Média) országából, Syromedia országrészből - ez nagyjából a mai Irán Kurdistan és Kermanshah tartománya -, s telepítették le őket Kelet-Európa pusztáin, a Don bal partjánál. Nevük átszállott az általuk lakott tartományra (Sarmatia), s a később ott megjelenő szkíta alánokra, azaz jászikra is ráaggatták. Strabon (i. e. kb. 63-i. sz. 24) a jászikat szarmatafélének nevezi, és a rómaiak is gyakorta szarmata címmel illették őket. Ptolemaios (kb. 100-170.) Kelet-Európa nagy részét Sarmatiának nevezi, és az ott lakó pusztai népeket szarmatának címezi.

A más esküdt, alán, valamint a jászi név - első kettő kisebb szövetségüket jelöli - ugyanazon népre vonatkozik. Az ó- és középkor történetíróinak többsége - régészeink, történészeink hasonlóképpen - nemigen volt tisztában ezzel. S ha mégis, csupán egyikük-másikuk tartotta a szóban forgó körülményt említésre érdemesnek. Például Dion o Kassios (kb. 155-235.) szerint - Rhomaike historia, 69. 15. - az alánok más esküdtek (massagetai), illetőleg jászik (iazyges). Ammianus Marcellinus (330-391/400.) szerint - Rerum gestarum libri, XXXI. 2. 12. - az alánok korábban más esküdtek (massagetae) voltak.

---