Közösségek a művelődés és képzés világában
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Juhász Erika: Szerkesztői előszó
I. FEJEZET: KÖZÖSSÉGEK FORMÁLIS OKTATÁSI SZÍNTEREKEN
Beszédes Viktória: Képesítési Keretrendszer Szerbiában - Egy állomás az európai integráció folyamatában
Horváth Ágnes: Az ifjúságsegítő képzés tapasztalatainak alkalmazása az ifjúsági közösségszervezők képzésénél
Pősze Andrea: Az ukrán nyelv elsajátításának problémái kárpátaljai magyar anyanyelvűek számára
Reisz Terézia: A képzés során elsajátított tudás konvertálása
Roszik Dóra - Fecske Andrea - Baranyi Renáta: Munkavállalói kompetenciafejlesztések a Szegedi Tudományegyetemen
Vincze Szilvia: A közösségi művelődés osztatlan tanárszak
Палько Тетьяна: Післядипломна педагогічна освіта в умовах реалізації Концепції нової української школи
II. FEJEZET: KÖZÖSSÉGEK NONFORMÁLIS OKTATÁSI SZÍNTEREKEN
Bacsa-Bán Anetta: Nyugdíjas Egyetem - Mindenki Egyeteme Dunaújvárosban
Boga Bálint - Dobnerné Boga Ilona: A durkói önnevelés szerepe az orvosi hivatásszemélyiség kialakulásában
Bozsó Renáta: A munkásművelődéstől a médiaintegrációig az OTDK Közművelődési, Andragógiai alszekciójában szereplő dolgozatok rezüméinek tartalomelemzéséből
Fintor Gábor - Szabó József: Egészségmagatartási szokások vizsgálata egy hátrányos helyzetű régió iskoláiban
Keczer Gabriella - T. Molnár Gizella: A helyi igényekre épülő, gazdaságot szolgáló felsőoktatás koncepciója - A Georgikon megalapításától a közösségi képzési központokig
Simándi Szilvia: Online tanulókörök
III. FEJEZET: MŰVELŐDŐ KÖZÖSSÉGEK
Horváth Zoltán: Tanulás videómegosztók segítségével
Novák Zsuzsanna Mária: A fizikai aktivitás fejlesztő hatása a harmadik korban
Olasz Lajos: Nemzet és identitás - történeti látószögből. In memoriam Szűcs Jenő
Szabó József: Játékos-kompetenciák
Szirmai Éva: Hány ember egy autista? Fogyatékkal élő fiatal felnőttek (és családjaik) a munkaerőpiacon
Szóró Ilona: Értékvesztés - értékmentés. Vita az olvasókörök feloszlatásáról
Vehrer Adél: A kulturális örökség prezentációja virtuális terekben
Előszó
A művelődés és képzés világában elkülönítjük az önálló, egyéni művelődési és képzési folyamatokat (önművelődés, önképzés - többek között Durkó Mátyás szavaival) és a kisebb-nagyobb közösségekben történő művelődési és képzési folyamatokat. Ez utóbbiak esetében a művelődés világában a művelődő közösségek, a képzés világában a csoportos képzések kifejezést használjuk elsősorban. Mind a két fogalom magában hordozza a közös tevékenység jellegét, amely során a közösség tagjai nemcsak egyirányúan művelődnek vagy képződnek, hanem ők maguk is aktív résztvevőivé válnak a folyamatnak, és a tudásaik, információik összeadódnak, sőt egymás információi, tudása által új tudások, felismerések generálódnak, így hozva létre a matematikai logikával ellentétes egyenletet, amelyben 1+1>2, amely a közösségnek egy közös, sőt közösségi tudás, információ kialakítására vonatkozó egyenlete.
A "Közösségek a művelődés és képzés világában" című tanulmánykötetünk ilyen közösségi tudások kialakítási folyamatait, jó gyakorlatait járja körbe a formális oktatási színtereken, a nonformális oktatási színtereken és a művelődés különböző területein nem csak Magyaroszág, hanem a Kárpát-medencei magyarság körében.
A formális oktatási színterek a köznevelés és felsőoktatás különböző terepei, amelyek közül kiemelem Vincze Szilvia cikkét, aki a közművelődési szakma szempontjából újszerű közösségi művelődés osztatlan tanári szak első képzési éveinek tapasztalatait mutatja be. A szombathelyi felsőoktatási intézmény példáján keresztül bemutatásra kerül az a képzési forma, amelyben a közösség - a művelődés - az oktatás világa összekapcsolódik: olyan leendő tanárok képzése folyik ezen a szakon (természetesen nem csak Szombathelyen, hanem ezen kívül Egerben, Debrecenben és Pécsett), akik az iskola formális oktatási színtereiben közösségépítő folyamatoakat kezdeményeznek, mentorálnak és koordinálnak, ezáltal is aktív közösségi szemléletű állampolgárokká nevelve a felnövekvő nemzedéket.
A nonformális oktatási színtereken létrejövő közösségek számtalan területen előfordulhatnak a felnőttképzéstől a sporttevékenységeken keresztül az amatőr művészeti nevelés különböző formáit is beleértve valós és virtuális közegben egyaránt. Külön egyedi tanulmány a 2018. évben Durkó Mátyás Emlékéremmel kitüntetett Boga Bálint és leánya írása, akik a durkói önnevelési gondolatokat, szemléletet az orvosi hivatásszemélyiség kialakításában, kialakulásában értelmezik. Bizonyítva ezzel azt, hogy ez a szemléletmód bármely professzió képviselőinek jelentős segítséget nyújthat az önfejlesztéshez, saját képességeinek lehető legmaximálisabb kibontakoztatásához.
A harmadik egységben bemutatott művelődő közösségek témakörhöz sorolt tanulmányok kisebb-nagyobb csoportjai formális és nonformális tanulási színtereken is előfordulnak, ott a Szabó László Tamástól sokat idézett "rejtett tantervet" megvalósítva a tanórán kívüli többlet aktivitások révén, de a kultúra és művészet számos területén is megjelenhetnek: egy múzeumban éppen úgy, mint a bábművészeti csoportban. A művelődő közösségek vizsgálatában egyre nagyobb érdeklődésre tart számot a virtuális közeg által nyújtott lehetőségek tárháza, így ebben az egységben is három ilyen tanulmány is helyet kapott. Ebből a Szabó József által Játékos-kompetenciák címet viselő tanulmányt emelem ki, amelyben a Debreceni Egyetem docense bemutat egy olyan kutatást, ami hozzájárult a DEAC-HACKERS szakosztály létrejöttéhez (a Debreceni Egyetemi Akadémia Club e-sport szakosztálya), és így egyetemi sportklub szintjére emelte a játékos kompetenciák fejlesztését.