MÁSODIK RÉSZ.
János király halálától Dobó Istvánig. 1540-1548.
NYOLCZADIK FEJEZET.
I. Hevesmegye János király halála után. Frangepan és Perényi meghódolnak Ferdinad királynak. Il. Frangepan és Perényi tanácskozásaik Gyöngyösön és Egerben; s felhivásuk Károly német császárhoz. lll. Frangepan s Perényi csapatai beosztatnak Ferdinand kir. seregéhez. Perényi kanczellárrá s orsz. főkapitánynyá neveztetik. IV. Frater György s Statilius informatiói a pápánál Frangepan ellen, s ennek védekezése. V. Hevesmegye országos adója Ferdinand király alatt l54l. VI. A törökök hadi készülődése. A törökök elfoglalják Budát. VII. Frangepan küldetése a német birodalmi rendekhez. VIII. Szarvaskővára kiváltására Ferdinand kir. Frangepan püspököt, mint Hevesmegye főispánját utasitja.
I. János király halálával egy uj, más korszak veszi kezdetét Hevesmegyében. Eddig a megye területe tényleg János király országrésze vala. Adóügy, igazságszolgáltatás, közigazgatás János király nevében foganatositatott. Chwzy (Csuzi) Tamás kamarai praefectusnak 1539. évi számadása felsorolja Ferdinand kir. országrésze megyéit, melyekben a megszavazott segély tényleg beszedetett, s ezek voltak: Nyitra, Bars, Sopron, Trencsén, Hont, Pozsony, Vas, Mosony, Komárom, Liptó, Győr, Zala, és Árva megyék. A többi megyék e szerint János király uralma alatt állottak; vagy legalább Ferdinand király nem sorozhatá az övéi közé. Ugyanily számadás 1540. évben, már elsorolja Gömör, Torna, Sáros, Borsod, Abauj, Ung, Szepes, Zemplén, Bereg és Marmaros megyéket is, azon megjegyzéssel, hogy csak rész-ben tartoztak Ferdinand király alá, részben János királyéi voltak, s a megyék által választott dicatorok, a Ferdinand királynak esendő adórészletről, Verner György Sárosvára praefectusának tartoztak számolni. 1) Ugy látszik, hogy e megosztás már a két király közötti, béke következménye volt, melynek egyik pontja szerint, a két király országrészének határai kiigazitandók s rendezendők voltak.
Az itt nem érintett megyék tehát, ezek között Hevesmegye János király országrészéhez tartoztak.
De János király halála után nagy változás vette kezdetét. Frangepan Ferencz, a béke-okmány egyik aláirója, János király halálával, a kötött egyezség érvényre emelkedését magára is kötelezőnek ismervén el, hogy az ország immár egy fő alá egyesüljön, ehhez következetesen, Ferdinand király hiveül vallotta magát.
Perényi Péterről mondani sem kell, hogy kapott az alkalmon, szokott körültekintő politikáját érvényesiteni. Mit adhatna neki János király gyermeke? Több adat szerint, már János király végnapjaiban füzte fondorlatait, s az erdélyi lázadás egyik titkos szitója is volt. 2)
Ferdinand kir. névaláirása.
II. Perényi Péter Patakvárából, hol János király halál-hire találta, melyet harangszó, ágyazás és italosztogatással ünnepelt, 3) sietett nyomban Egerbe Frangepanhoz; kivel a szomszédos megyék főispánjait, nevezetesen Raskay István nógrádi, Bebek Ferencz gömöri és Balassa Zsigmond borsodi főispánokat, aug. hó elején Gyöngyösre tanácskozás végett összehivták. A tanácskozás főtárgyát, János király halála folytán, a kötött egyezség érvényesitésének kérdése képezte, s ebből folyólag felhivást intéztek az erdélyi rendekhez: hogy a váradi béke értelmében hódoljanak rneg Ferdinandnak. Majd Egerbe tértek vissza, s itt folytatták tanácskozásukat. Innen aug. hó 30-án levelet intéztek Károly császárhoz, hogy teljes erejéből támogassa most már Ferdinandot. A levél Frangepan fogalmazványa. Egyike az ő nyilt őszin-tesége tükrének. A bold. király-szól a levél-belátta, hogy a török hóditó fellépésével szembe nem képes megvédeni az országot, átengedte azt a császár testvérének Ferdinandnak, ki a császárral összefogva, biztosabban megőrizheti. Ők, kik a boldogult király tanácsosai voltak, ezt legjobban tndják. Most a császáron a sor, hogy az ügyet a legkomolyabb megfontolás alá vegye, vagy végleg adja fel, mert a halogatás a legrosszabb következményekkel jár. Magyarország nagy része sik területü. A török sok lovassal rendelkezik, s igy könnyen hatalmába ejtheti az egész országot. Nincs halogatni való idö. Az országot rögtön meg kell szállani, mig a török Budát el nem foglalja. "Tegye ezt Fölséged oly eszközökkel-végzi a levél-melyek a czélnak legjobban megfelelnek. Vagyha ezt Felséged nem akarja, akkor kérjük az Isten szerelmére, ne kivánja romlásunkat, hanem parancsolja . meg felséges testvérének, hogy hagyja el az országot, hogy az egész terület egyesülhessen; s ha fegyverrel vagy erővel nem, képes, hát kéréssel megtarthassuk azt a keresztény társadalomnak." 4) Ezen tanácskozmányokból folyólag, Thurzó Elek kir. helytartónak, aug. 20-án külön tudósitást is irt Frangepan Egerből: hogy Verbőczy István és a pécsi püspök Törökországba utaztak, a sultán támogatását János kir. fia részére kieszközölni; ajánlja, hogy Ferdinand is küldjön követeket a sultán felvilábosítása végett. Különös figyelmébe ajánlja még a püspök Thurzónak, e hogy Budát tartsa szemmel, nehogy megszállja a török, s hogy vigyázzanak, nehogy Perényi Pétert elidegenitsék magoktól. 5) Perényivel bizalmas viszonyát Egerből sept. I4-én Nádasdy Tamáshoz intézett levele is mutatja; melyben nevezetthez már mint Ferdinand hive intézi szavait, s tudakozza, hogy vajjon a pápa s a király mint vélekednek felőle. 6)
Frangepan pecsétje s aláirása.
Nem is maradt el az intézkedés Ferdinand körében; Laski sietve küldetett a sultánhoz, ki felvilágositásai mellett tudatta a sultánnal azt is, hogy Perényi Péter átállott Ferdinand királyhoz.
III. Thurzó Elek helytartónál a Gyöngyösön tanácskozó urak Ferdinand király iránti hódolatukat is bejelentették. Ennek, folytán aug. hó 24-én kelt intimatumával Ferdinand király Borsodmegye főispánjává Balassa Zsigmondot továbbra is megerősitette. Thurzó Elek pedig sept. hó 10-én utasitotta Nádasdy Tamás magyar hadak főkapitányát, hogy Perényi seregével meghódolván, a hadi intézkedésekbe vegyék fel. Fels Lenard az országos hadak főkapitánya ennek folytán, sept. hó 16-áról oly utasitást adott Nádasdy Tamás magyar hadak főkapitányának, hogy Frangepan s Perényi lovasai hozzá jöjje-nek Buda felé, mely csapat az Erdélyből Budára indult György barát és Török Bálint utját volt hivatva elzárni. 7)
Perényi Péter a gyöngyösi s egri tanácskozások után Nyitrára ment: Sept. 8-án kelt Ferdinand királyhoz intézett nyilt levelében a János és Ferdinand királyok között történt egyezségre hivatkozásal jelenté ki külön hódolatát Ferdinand király iránt, a ki enne folytán kanczellárrá és országos főkapitánynyá nevezte ki. 8).
IV. A Gyöngyösön tartott fentebb ismertetett tanácskozmány nem maradt titokban, az elhunyt király kiskoruja tanácsosai körébe kit sept. hó végén a Rákoson királyul kiáltottak ki, és nevében kormányzás az anya-királynő, Martinuzzi, Török Bálint és Petrovicsra bizatott.
Hogy miként itélték meg a tanácskozmány következményét, mutatja Verancz későbbi egri püspöknek, akkor még János király hivének 1540. okt. 4-én Mihály testvéréhez irott levele, melyben az esetről ekként szól: "hogy Perényi Péter, Frangepan Ferencz, Bebek Ferenc Balassa Zsigmond több lázadó társaikkal Gunges városában gyülést tartottak, arra nézve, miként lehetne Ferdinandot minél előbb Magyarországba hozni, Visegrádot, Budát elfoglalni. Még alig ásták el János testét, máris hütelenkednek".9)
Ez időben a pápa János királylyal, már nemcsak hivatalos, de mondhatni, hogy szivélyes viszonyban állott. Ennek érdeme Frangepant is illeti, ki a pápa körével állandó összeköttetésben volt.
Most, hogy János halálával Frangepan átállott Ferdinandhoz, Frater György és Statilius, János király bizalmasai, a pápa előtt Frangepan tettét, a hütlenség szinével festették le. Frangepan ez ellenében, eljárását következő jellemző sorokban ismertette meg Ő szentségével: "Kilencz éven át, midőn a viszály végét látni sem lehetett öldöklés, rablás, .pusztitás határt nem ismert az országban. Bold ura s királya végre belátta, hogy önerejével meg nem küzdhet Ferdinanddal, a török segély pedig csak a pusztulást tetézi, elhatározta hogy azt az országrészt; melyet bir, mig él, békében kivánja birni s e czélból elfogadta az egyezséget, hogy ennek, fejében, még ha fiörököse is marad, az ország Ferdinandra szálljon halála után; az örököse pedig meg fog elégedni a szepesi herczegí czimmel, s összes atyai birtokaival, csakhogy az ország megmentessék a kereszténységnek. E szerződést ő, Statilius, Frater György, Broderich, Perényi és Verbőczy irták alá, fogadva; hogy a rendek jóváhagyását is keresztül viszik: Most vannak, a kik a hüség s engedelmesség czimén, az elhunyt király fia részére akarják az országot biztositani. De ez saját erejökből nem tehetvén, a török segélyt veszik igénybe. Ő azon nézetben van, hogy a kereszténység érdekében az áll, hogy most már mindnyájan Ferdinandhoz csatlakozva, egyesitett erővel kiséreljék megmenteni az országot a török ellen, mert igy megoszolva, annak elpusztulása előre látható. Ezen szempontból, s a szerződés értelmében csatlakozott a római királyhoz. Semmi érdek; legkevesbé, hogy egri püspök legyen, nem vezette őt e lépésre. Ferdinand megkoronázott magyar király, kinek a szintén megkoronázott János király, halála esetén, egyezségileg átengedte országrészét; s mert nem ismer fejedelmet, melyhez csatlakozva kedvezőbb kilátások nyilnának az országra, ő meghódolt neki." 10)
V. Frangepan püspök és Perényi Péter ekként Ferdinand királynak meghódolván, meghódoltnak vehetjük ezzel egész Hevesmegyét " is. Ezt igazolja Ferdinand király kormányszékének kamarai számadása 1541. évről, melyben Hevesmegye már mint Ferdinand király részére adózó van felvéve. Ezen számadás szerint Abaujvár, Szepes, Sáros, Borsod, Torna, Gömör, Zémplén, Ung, Bereg, Ugocsa; Marmaros és és Hevesmegyékben az 1 frt segélyt Perényi Péter, Seredy Gáspár; Bebek Ferencz, Homonnay, Werner György és mások szedték be, kik közül csak Werner adott a Kamarának 1000-tot, ugy eljárásáról számadást. 11)
VI. Perényi mint a magyar hadak főkapitánya, seregével-mint fentebb érintők, - Buda alá rendeltetett, elvágandó Martinuzzi és Török Bálint utját Budára. Azonban ez nem sikerült. Majd Buda, bevétele kiséreltetett meg 1540. év okt. vége felé, hol Perényi magyar katonái, Fels országos főkapitány német zsoldosaival összekaptak, s oly kemény tusát vivtak, hogy még a lecsendesitésre oda siető Perényi és Fels magok is, amaz nyakán és czombján, sérüléseket szenvedtek.
Buda megvétele az özvegy királynő Izabella hivei kezéből nem sikerült, csak Pestet voltak képesek megszállani. Perényi hadával Tolna, Solt; Veszprém és Fehérmegyékben, melyek a gyermek Jánosnak hódoltak, tett foglalásokat, s több mint 2000 frtra menő adót szedett be természetésen a maga javára. 12)
E közben Konstantinápolyban nagy hadi készülődés volt folyamatban, és még ez év végén tetemes török haderő indult Magyarország felé. Az 1541. év tavaszán, Török Bálint és Petrovics Péter csapataik egyesülve, Váczot visszavették, s már a mult évben Fels hadai által elfoglalt Pestet is ostrom alá fogták.
Ferdinand király most Roggendorfot 20000 emberrel küldötte Buda ostromához, hol máj. elején Perényi, Seredy, Bebek, stb. seregével egyesülve vivták a várat, ismét siker nélkül.
A török had zöme most mán sietve közeledett Budához, és Roggendorfot elüzve onnan, aug. 29-én Szoliman elfoglalta Budát, Izabella özvegy királynő gyermekével Lippára huzódott.
VII. Ferdinand Buda ostroma megkezdésekor május elején, Regens-burga utazott, hol a német birodalmi rendek tanácskoztak. Ugyanakkor Frangepan Ferencz is Nádasdy Tamással együtt, a rnagyar rendek küldetéséből oda mentek, hogy a török elleni segélyezést sürgessék. Frangepan püspök ékesszólása tárházával lépett a rendek elé, nagy hatásu beszédével hivta fel, hogy védelmezzék Németországot most Magyarországon. "Nem a körül forog most már a kérdés-hangsulyozta végszavaiban a püspök; - hogy bennünket mint idegeneket segitseték, hanem magát Németországot mentsétek meg Magyarországban." 13)
Beszéde akkor nyomtatásban is megjelent. Másolatban e czim alatt található; az orsz. levéltár B. osztályában: Oratio Rsmi in Christo Patris d. Franc. Com. de Frangepan Archiepi colocen. et Epi Agrien. - habita Ratisbone pute divo Carolo V. Ro. Imp. ac nobilis-simo elector. Principum et ordinum Ro. Imperii IX. Junii Anno MDXLI.
Frangepan Ferencz ezen utjából Egerbe többé nem tért vissza. Időközben Buda török kézbe jutván, Egervára s ezzel Hevesmegyére is egy ujabb korszak veszi kezdetét.
VIII. Frangepan püspök meghódolása után, Szarvaskővára és járulékai, - mint az egri püspökség birtoka iránt, hogy ez, mint egyházi vagyon, a már ismertetett elzálogositás kötelékéből kivétessék, megtette lépéseit. Szarvaskővárában mint tudjuk, Horváth Ferencz zálogjogon ült s birtokolta azt.
Horváth Ferencz, Ferdinand király rendithetlen hive lévén, egyszerüen elbocsátható nem volt. Ferdinand király tehát most ugy kivánta Szarvaskő ügyét elintézni; hogy a Tamás püspökféle zálogszerződés más alakot nyerjen, s Horváth is kielégitve legyen; ki már az 1538. évi pozsonyi tanácskozásból ily értelemben ajánltatott a király figyelmébe.
Egy intimatummal 1541. jan. 24-éről keltezve, meghagyta tehát Frangepan Ferencz egri püspöknek, mint "Hevesmegye rendes és törvényes főispánjának," hogy a megye királyi taksája és censusából évenként fizessen 1000 ftot Horváth Ferencznek, azon 16 ezer frt zálogösszeg törlesztésére, melynek fejében bold. Szalaházy Tamás püspök Horváth Ferencz várnagy birtokába adta a várat. Ezzel a vár zálog kötelékből kiszabaditandó volt. 14)
Azonban Horváth Ferencz a várat tovább is kezénél; birtokában tartotta; s hogy az intimatumnak érvény nem szereztethetett, valószinű oka, a csakhamar beállott változás s válság az ügyekben.
1) Okmánytár 7. sz.
2) Szalay IV. k. 199. l.
3) u. o. 198. l.
4) Buchholtz v. k. 137-136. l.
5 ) Gévay III. k. 3. f. 88. l.
6) Orsz. ltárban Nádasdy 1.
7) Országos levtár Nádasdy lev. 3. cs.
8) Orsz. ltár B. 1526-40. cs.
9 ) Magy. tört. Eml. 9. k. 158. l.
10) Buchholtz V. k. 133-134. l. Schmidt ep. agr. II. k. 355. 1. Schmidt nem volt tisztában, hogy e levél Frangepannak tulajdonitandó-e? Ma kétség sem foroghat fenn erre.
11) Okmánytár. 7. sz. II.
12) Muzeumi ltárban kamarai kimutatás.
13) Buchholtz V. k. 150. l.
14) Okmánytár 8. az.
