HETEDIK FEJEZET.
I. Hevesmegye János és Ferdinand királyok országgyülésein. Az országos segély, adózás, tized s jobbágy szolgálmányok ügye a megyében. II. Törvénykezés, s visszahelyezési per a Jákcsy és Rhédey család között János király alatt 1536-ban. III. Verbőczy lstván birtokba vezetése a megyében. IV. János kir. védelmi levele Gyöngyös városa kiváltsága érdekében.
I. A mohácsi vész után Hevesmegye, mint láttuk, az országos védelem intézkedésének szinhelye, nyomban reá, az uj királyválasztási mozgalom részese, és mint ilyen a Fehérvárott megkoronázott János király hive s követője volt.
Hogy megyei követe által volt-e képviselve a fehérvári koronázó gyülésen: nem tudjuk. De püspöke Varday Pál ott volt, ott volt birtokosai közül Perényi, Báthory Endre. A pozsonyvidékiek, és nehány zászlós ur által kezdeményezett pozsonyi gyülésen, melyen Ferdinandot emelék a magyar királyi trónra, részt valószinüen nem vett a megye.
A megkoronázott János király által Budán 1527. évi marczius 17-ére összehivott országgyülésen, melyen 53 megye, a tótországi s, erdélyi rendek, királyi városok, zászlósok, főispánok nagy számmal vettek részt: Hevesmegye két követével Zalóky Zsigmond és Body Mihálylyal volt képviselve. Ott volt Varday Pál is, akkor már mint esztergomi érsek; mint egri püspök, Erdödy Simon irta alá, magát azon tiltakozó okmányra, melyet az országgyülés tagjai Ferdinandhoz mint illetéktelen trónkövetelőhöz intéztek. 1)
A János királyt koronázó fehérvári országgyülés határozatai, töredékben ismeretesek. Ezekből tudjuk: hogy adót szavaztak meg; az elhunyt főpapok javait s az egyházak kincseit a honvédelem részére jelölték; ugy az adó, mint minden szolgálmány alól 6 évre, a házaikban károsodottak mentesitettek stb. De hogy mindez miként foganatositatott Hevesmegyében, ismeretlen előttünk.
A budai országgyülés határozatai, melyek hozatalában Hevesmegye is részt vett, 45 pontból állanak. A honvédelem költségei fedezésére, az összegyült rendek, az ország minden rendü s rangu lakói összes ingói értékének tizedrészét ajánlották fel. Ennek kezelése a király által kinevezendő kincstárnokokra; beszedése pedig ezek által kiküldendő adószedőkre bizatott. Ez a szokatlan nagy teher, egyszer-mindenkorra s azon feltétel mellett ajánltatott meg, hogy egyéb honvédelmi kötelezettségtől felmentetik az ország; kivéve, ha a török sultán; vagy a német császár támadná meg az országot. A honvédelem tényleges szervezése ezen adó erejével a királyra bizatott. Hogy a haderő élelmezési ügye is sikeresitessék, a király felhatalmaztatott, az élelmi czikkek árszabályozása s az egész országban egyenlő mértékek behozatalára. A kereskedésre nézve a behozatal ugyan nem korlátoztatott, külföldi kereskedők szabadon jöhettek s járhattak; de ló, szarvasmarha, juh s bőrök kivitele csak királyi engedelemmel történhetett. A jogi viszonyokra határoztatott, hogy a mohácsi vész óta történt itéletek revideáltassanak. A tized szolgálmányokra nézve, a régibb törvények megállapitásai állitattak helyre, azon megtoldással, hogyha az aratási időtől 15 nap alatt a tized be nem szedetik, a birtokos terményét haza szállithatja.2)
Hogy ezen törvények végrehajtása tényleg foganatba vétetett: kitünik Lőcse városa erre vonatkozó intézkedéséből, 3) mely szerint. ott 1527. év Pünkösd ünnepeiben tényleg megjelent János király tized-beszedője Szerdahelyi János, kivel a lőcseiek az összes tized fejében 500 frtban azért egyeztek ki, hogy a polgárok, törvény szerint eskü alatt tartoztak volna bevallani összes értékök tizedét, - nehogy a hamis bevallások folytán hamis eskü esetei merüljenek fel, az összes Iakosok részéről ez összegben kötötték meg a kiegyezést. Később ismét megjelent nálok Derencséni Miklós János király nevében kérve 200 zsoldos kiállitását; de ez ellen már protestáltak hogy a törvények értelmében teljesitvén a jövedelem tizedének kifizetését, egyéb honvédelmi költség fedezésére nem kötelezhetők.
Hogy a Budán hozott törvények Hevesmegyében egyidőre érvényre emeltettek, a lőcsei esetből következtetve, azért több mint valószinü, mert Hevesmegye még közelebb volt János király s hivei hatalmi köréhez. Adat erről ugyan tudomásunkra nincsen. Bár az érvényesités, állandóságot nem nyerhetett itt sem, a hirtelen beállott végzetes zavarok, és itt folyó párt- s testvér-harczok miatt. I527. aug. végén ugyanis János király Budát elhagyván, Ferdinand hivei elfoglalták. Ezután csakhamar Hevesmegye is, a szintén Székesfehérvárott megkoronázott Ferdinand király hátalma alá jutott. Az 1527. október 4-ére Ferdinand által Budára hivott országgyűlésen, hogy Hevesmegye képviselve volt-e? adatunk nincs. Ez országgyülés határozatai végrehajtására vonatkozólag sem birunk adatokkal. Valószinü, hogy a rohamosan változó viszonyok itt is akadályúl szolgáltak. Hevesmegye ugyanis a területén lefolyt harczok után ismét János király hatalmába jutott, a ki Budát elfoglalván, oda 1530. febr. 15-ére, majd okt. 5-ére országgyülést hirdetett, melyen, hogy részt vett-e Hevesmegye, csak következtetjük azon körülményből,. hogy az akkor nagy szerepet játszott Gritti Lajos kiadott okmányain, mint az okt. 5-én tartandó országgyülésre kibocsátott meghivókon is, az egri püspöki czimet viselvén, ennek folytán a Hevesmegyei rendekre kétségkivül döntő befolyást is gyakorolhatott. 4)
Hevesmegye ez időszerinti adó s egyéb szolgálmányai ügyéről, ugy közigazgatási s törvénykezési beléletéről, kevés adattal rendelkezünk. A szertelenül folyt birtokadományozásokról, máshol emlékeztünk. A változó viszonyok s egyéb rendezetlenség, tágas tért nyitottak itt. az önkénynek minden téren. Az erőszak, egyesek tulhatalmaskodása, szabadon folyt minden irányban s minden részről. E felett az elégületlenség nyomai mutatkoznak azon felterjesztésben, melyet 1535. évben a nagyszombati országgyülésen egybegyült nemesség küldöttei már Ferdinand királyhoz Gömör, Borsod, Zemplén, Ujvár és Hevesmegyék nevében intéznek, hogy segitsen ezen megyék belső feldultságán, s parancsolja meg Horváth Ferencz szarvaskői várnagyának is, hogy mások javainak hagyjon békét. A János király országlása alatt volt Hevesmegye, az 1536. évi okt. 1-én Nagyváradon tartott országgyülésen részt vett-e? Adatunk nincs. Ez időben Frangepan volt Eger püspöke, s kétségtelenül János kir. törvényei értelmében kormányoztatott, mint ez, az itt ismertetendő peres eljárásokból kitünik.
II. A Rédey testvérek ellen Jakcsy Mihály középszolnokmegyei főispán, s hevesmegyei birtokos, a váradi törvényszék előtt repositionalis itéletet nyert 1536-ik évben, s ennek végrehajtását János király az egri káptalanra utalta. A végrehajtás foganatositása megkiséreltetett; az egri káptalan küldötte megjelent Tarna-Mizsén, de Rédey László kivont karddal ellene szegült. Az erről felvett hiteles jegyzőkönyv kiadását rendeli meg Rédey részére János király, mint következik:
Mi az egri káptalan emlékezetül adjuk, hogy mi legkegyelmesebb fejedelmünk János Isten kegyelméből Magyarország Dalmatia Horvátország királyának-megkereső levelét, mély tisztelettel vettük, mely igy szól: János Isten kegyelméből Magyarország, Dalmátia, Horvátország királya, hivünknek az egri egyház káptalanjának, üdvöt s kegyelmünket. Elénkbe terjesztetett nemes Rédey László és Pál de Myzse által személyesen, hogy az általuk jogaik érdekében kért hiteles másolat kiadását megtagadtátok, azon repulsióról felvett jegyzőkönyvről, mely nevezettek ellen, nemes Jakchy Mihály középszolnoki főispány mint felperes kérelmére, általatok vétetett fel. Ennek másolata tehát kiadandó. Kelt Tamási faluban kereszt-felmagasztalása ünnepe után 1536. Ezen keresett repulsionális jegyzőkönyv következő tényből származott. Jakchy Mihály középszolnoki főispán, kinek neje Báthory Bertalan leánya volt, Rédey László és Péter ellen, Váradon birtok határ-kiigazitási s zálog czimen bevezetési itéletet nyert a törvényszéktől, melynek végrehajtása nevezettek ellen, János király által az egri káptalanra utaltatott, azon királyi megkereséssel, hogy királyi emberül Básthy Mihály Fogacsról, vagy Chaaszi Balint, vagy halászi Bodi Gáspár küldetik ki, ki mellé a káptalan hiteles tagját adva, a birtokba vezetést teljesitsék, s erről hiteles okiratot vegyenek fel. Ezen megkeresés folytán Cháaszi Bálint királyi ember mellé, Berecz Márton mester-kanonok küldetett ki káptalan által; a kik a helyszinére menve, Myzsére, az ott lakó Rédey László és Péter ellen, - szokás szerint oda hiva a szomszédokat Homonnay Dénes, Olah János, Négyesi Mihály, Kapitány Pál s más birtokosokat, az itélet végrehajtását megkisérelték; de ott Rédey László, Péter nevében is, meztelen karddal ellenállván, az itélet semmi részét nem engedte foganatositani, 1536. Cantate vasárnap előtti napon. Mely eljárásról felvett jegyzőkönyv, most keresőnek kiadatik. 5)
A Rédey testvérek ellenállása a váradi törvényszék itéletének végrehajtása ellen, azon alapon látszik jogosnak, mert a felperes Jakcsi nem az illetékes hevesmegyei, hanem a váradi törvényszék utján nyerte illetéktelen itéletét. Ezen okmányból világos, hogy 1536-ban Hevesmegye János király uralma alatt állott.
III. Egy másik birtokba vezetési eljárást Hevesmegyében a budai káptalan teljesitett 6) 1637. évi okt. 14-17-iki időközben, Verbőczy István János király kanczellárja javára.
"Mi budai káptalan-szól az okmány-jelen irat erejével adjuk tudtára kiket illet, hogy felséges fejedelmünk s Urunk János Isten kegyelméből Magyarország, Dalmatia, Horvátország stb. királya, hozzánk küldvén egy birói birtokba-vezető itéletet Verbőczy István ő felsége kanczellárja s fia Imre javára; Pathoczy Miklós és Ferencz s ennek neje ellen:" - ennek folytán Debreczen városában szent Ferencz vértanu napján, az ott kijelölt királyi ember mellé rendelve a káptalan hiteles személyét, Kalixtus pápa ünnepe után (okt. 14.) Külső-Szolnok megyebeli Szolnok városába mentek; a szomszédosok szine előtt Szolnok s Fejéregyháza bitokába vezették Verbőczyt, daczára a megkisérlett repulsiónak; azután a következő napokon Heves városába, mentek Szent Gallus napján (okt. 17.); ott Csász és Köre birtokokba szintén bevezették Verbőczyt a meghivott szomszédosok jelenlétében, kik voltak Néne László, Sima Ferencz, Császy Bálint nemesek, továbbá bölcs Kapitán Bálint; Kava Benedek, Csaba Péter s és Szalay János az egri püspök tiszanánai tisztje és birája stb. A birtokbavezetés ekként megtörténvén, jegyzőkönyvbe vétetett.
IV. Gyöngyös városa kiváltságának biztositására találunk még János király uralkodása idejéből, adatokat. 1536-ik évben védelmi levelet adott ki a gyöngyösieknek, hogy ők országszerte kellő olta lomban részüljenek, jártuk-keltükben senki ne akadályozza, s felettök saját biráik illetékesek eljárni. Gyöngyös városa, még Róbert Károlytól nyerte városi kiváltságát, 1335-ik évben, Tamás vajda s akkori földesura közbejárására, jutalmul, nevezett vajda csapatában 7) vérük ontásával tanusitott vitézkedésükért. Ugyancsak János király 1540-ik évben védelmi levelet adott ki részökre, akkor Buda felől csatangoló török portyázók ellen is.8)
1) Országgyül. eml: I. k. 127. l.
2) Országgy. eml. I. k. 116-125. l.
3) Vagner analecta 149-50. l.
4) Lásd Okmánytár 1. sz.
5) Rédey ltár nemz. Muzeumban 1536. évi cs.
6) NRA. fasc. 834. n. 11.
7) Lásd Gyöngyös városa levéltárában levő okmányokat.
8) U. o.