HATODIK FEJEZET.
I. Szarvaskővára s a beeli apátság, Salaházy Tamás püspök által elzálogositva. II. Fegyverszünet a két király között, s Perényi Péter alkuja Ferdinand királylyal. III. János s Ferdinand királyok adományozó levelei Perényi Péternek. IV. Perényi fondorlatai a béke liga körében. V. A törökök kisérlete a két király közötti béke meghiusitására. VI. A váradi béke. 1538. Hevesmegye a váradi béke szerint is János kir. országrésze. Szarvaskövára, Ferdinand hive, Horváth Ferencz kezében marad. VII. Frangepan küldetése Károly német császárhoz. VIII. Dobó testvérek tiltakozása Perényi s társai ellen, a Pálóczy-féle javak érdekében. IX. János király házassága, halála, s pártja szerepe a váradi béke ellen.
I. Szarvaskővára, s a beeli apátság Borsodmegyében fekszik; de az első, mint az egri püspökség birtoka, az utóbbi pedig mint időnkben Szarvaskővára tartozéka, oly szoros történeti összefüggésben van az egri várral, hogy annak ismertetését itt alig mellőzhetjük.
Mint az eddigiekből látjuk, a mohácsi vész után Szarvaskővára az egri püspökség birtoka, Szapolyai János megkoronázása után, Erdődy püspök hivei s vezérei Erchy Ferencz, és a püspök testvére Erdődy Péter várnagysága alá jutott; mignem Szalaházy Tamás püspök 1528. apr. hóban meghóditván a várat, fogságba ejté várnagyait. 1530-ik évben Szarvaskő várnagya Ferdinand király hive, Horváth Ferencz volt. Ez év folyamán Seredy Gáspár felvidéki kapitányhoz, sept. 1-én és okt. 16-án kelt leveleiben, értesitést ad a budai Jánospárti katonai mozgalmakról, jelentvén, hogy ott mintegy 4000 török is van. 1) Horváth Ferencz Szarvaskővár tartozékát s a beeli apátságot igy szintén hatalmába keritette, s Tamás püspök, azon czimen, hogy Horváth Ferencztől 20000 ft kölcsönt vett fel, azokat zálogképen kezéhez bocsátotta. - Ez időtől fogva Szarvaskővára Horváth kezében maradt, s János király kapitányai tőle elfoglalni nem voltak képesek.
Tamás püspök halála után Horváth Ferencz, a püspökkel kötött ezen egyezség biztositása végett, a helytartósághoz fordult s e kormányszék 1536. év marcz. 11-én kiadta a hivatalos elismerést, hogy Horváth Ferencz ugy a püspök életében, mint most is, a hüségére bizott várat a legnehezebb viszonyok közepette megoltalmazta sőt a vár védelmi költségét sajátjából fedezte; miért is az elhunyt püspök, bizonyos pénzösszeg fejében, magát a várat, nevezettnek eladta, azon kötelezettséggel: hogy mint eddig, ugy ezután is Ő felsége hüségében tántorithatlanul megtartani fogja. Tehát nevezettet biztositani kivánja, a kormányszék, hogy Ő felsége is helybenhagyja az elhunyt püspökkel kötött egyezséget, s nevezettől a vár előbb el nem vétetik, mig nevezettnek jogos s méltányos követelése, kellő számadás szerint kielégitve-nem lesz.2)
Ezen kétségtelen okmány szerint Szalaházy Tamás püspök 1536. marcz. 11. előtt halt meg. Halála tehát ez év február havára vagy marzius elejére tehető, miután valószinü, hogy Horváth Ferencz, nem sokáig késett jelen okmány megszerzésével.
Szarvaskő várnagya Horváth Ferencznek kivánságára, ezen bizonyitó levelet, mely egyenesen törvényekbe ütköző tényt állapit meg: mert egyházi vagyon elzálogositható nem volt, - ugy látszik azért sietett a kormányszék kiadni, mert a püspök halálával beállott zavaros viszonyok folytán ily módon; vélte a várat Ferdinand uralma alatt megtartani.
De megemlékeztünk már több megye, Heves, Borsod. stb. 1535. évben tett panaszos felterjesztéséről Horváth Ferencz szarvaskői várnagy önkénykedései ellen, s hogy Ferdinand megigérte az orvoslást.
Horváth Ferencz valószinüen ez ellenébén magát igazolandó, hogy ő Szarvaskővárát törvényes jogczimen birja, sietett a püspök halálával, a kormányszék bizonyitó levelét megszerezni.
A későbbi évek adatai igazolandják, hogy ez idő szerint, Ferdinand király, mit sem tett Horváth Ferencz ellen.
II. Ezen időben 1537. évi husvétig terjedő fegyverszünet volt ugyan kötve az ellenkirályok, között; de azért mint láttuk, Ferdinand király Seredy és Bebeknek, ugy többi kapitányainak is megengedte, sőt utasitotta, hogy Egervárát keritsék kézre. Nem rajtok mult, hogy az nem sikerült. Más oldalról, János király sem becsülte többre a fegyverszünetet. 1536. év decz. 4-én Kassát, mely folyton Ferdinandnak hódolt, s a felvidéki hadviselés erősitett táborának volt mondható, Seredy Gáspár kapitánya távollétében, csellel megtámadva, elfoglalták János kírály hivei. Kassa elvesztése nagy meglepetést keltett Bécsben Ferdinand király körében. A fegyverszünet ez évében élénk alkudozás folyt Perényi Péter és Ferdinand király között; Perényi sógora Thurzó Elek közvetitésével, ki kiváló sulyt helyezett arra, hogy Perényi megnyeressék Ferdinand részére; s ki mint láttuk, az esélyektől tette függővé ide vagy oda tartozandóságát. Perényi bizalmas emberével közlötte is már az átállás feltételeit. Diósgyör adományozása, birtokai biztositása, kanczellárrá kineveztetése, fia Gábor részére, épen a Macedoniai László halálával megüresedett váradi püspökség adományozása: voltak a legfőbbek. Ferdinand hajlott is mindezekre. Közbejött Kassa elvesztése, s az a jelentés, hogy részben Pérényi fondorkodása okozta azt. Még ez sem zavarta meg Ferdinand szándékát, - teljesitendő Perényi feltételeit. 1537. jan. 17-én kiállitotta kanczellára, ugyanazon napon Gábor fia részére a váradi püspökségre szóló kinevezési okmányokat. Ezek egyelőre expediálva nem lettek. Diósgyőrre nézve pedig, miután az özv. királynő birtokában volt, az átengedésre az alkut megkezdette. 3)
III. Ugy látszik azonban, hogy az áruczikként szereplő Perényi Péter, ez idő szerint még mindig nagyobb bért sejtett János királynál; s az átpártolást Ferdinandhoz elodázta; sőt határozottan János király felé hajolt, kinek szerencséje ez időben emelkedőben volt. Ennek árát nyomban is követelte Jánostól, s ez volt ama donationális levél, melyet 1537. jun. 24-én a Pálóczy javakra nyert meg, melyeket Ferdinand király 1527. jul. 7-én már neki ajándékozott, melylyel Dédes s Ajnácskő várakat, ugy Pétervásárát Hevesmegyében megkapta. 4) Igy biztositotta magát ez oldalról is, az örökösként fellépett s törvényes intézkedéseket tevő Dobó testvérek elIen, kiktől tarthatott, hogyha János király végleg megerősödik királyi hatalmában; törvénytelenül bitorolt birtoklásától megfosztatni fog.
De más részről a boszuállás sem maradt tétlenül; Ferdinand király értesülve Perényi ravasz fondorlatairól, 1537 jul. 7-én kelt intimatumával, visszavonva a Pálóczy javakra tett adományozását, ezeket most 13 ezer ftban részben Seredy Gáspárnak, részben 8 ezer frtban Fels Lenárdnak adománynzta.5)
IV.Azonban a jó orru birtok-hajhász, csakhamar észrevette János király titkos béketárgyalásait Ferdinanddal; azután Ferdinand ujabb sikereket is aratott János felett, sietett tehát most már a béketárgyalások hálózatába hatolva, ott érvényesiteni személyiégét s titokzatos terveit. Ide könnyü volt neki befurakodni. Frangepan egri püspök, János király bizalmasa; szintén nagy sulyt helyezett Perényire, s vele
bizalmas viszonyban is állott; mert Frangepan Egervára biztositása tekintetében utalva is volt Perényi támogatására, ki János király főkapitánya is volt.
Ez időben épen egész hévvel folyt az ellenkirályok biztosai között a béke-tárgyalás. Frangepan oldala mellett egyik egri kanonokja Tamás nevü vitte a titkári tisztet; 6) a ki a küldetésekben is, teljes megelégedéssel tudott eljárni.
Könnyü volt Perényinek Frangepán utján kieszközölni, hogy a váradi tanácskozásokra, Brodarics és Frater György mellé, Perényi is meghivassék, a ki midőn ily bizalmi minőségben épen Váradra utazott, ujra felvette Ferdinand hiveivel is az egyezkedési fonalat, s e végből Laskyhoz fordult, hogy "talán Ferdinandnak már nincs szüksége az ő szolgálatára." 7) Ez időben írta róla Ferdinandnak Gerendi Miklós: "Perényi természete olyan, hogy mindent a saját haszna szempontjából karol föl, vagy hanyagol el. Folytonosan kétségeskedik s változik, a mint János ereje növekszik vagy fölséged hadai gyöngüInek: s igy oda lyukad ki a hová igyekszik, az ide vagy oda való pártolásra." 8) Hü jellemzése kora e jellem-gyenge, de nagyravágyásában telhetetlen fiának.
V.A törökök is észrevették e közben az egyezkedési müveletet az ellenkirályok között. Észrevették azt is, hogy János király tanácsadói s ezek vezetője Frangepan, ugy társa Brodarics püspök előtt egy kérdés sietteté különösen a béke megkötését, s ez: hogy János nőtelen lévén; ez időszerint gondolni sem lehetett örökösére, azután, több izben betegeskedett is, s aggódva gondoltak arra; mit lesznek teendők nem várt halála esetére? Mi sors vár a már is tönkre tett hazára, ha akkor teljesen a törökök kegyére lesz bizva, kik engesztelhetetlenül állanak Ferdinand királylyal szembe. !
A törökök tehát, a János kedélyét is foglalkoztató béke kisérletezés meghiusitására, minden lehetőt elkövettek, hogy hiveit teljesen elidegenitsék ennek még gondolatától is. Egyikre igy, másikra amugy igyekeztek hatni. Perényi Péterrel sejtetni engedték, hogy János halála esetére, Őt engednék trónra jutni. 9) Másokkal is éreztethették e csábitó sejtelmet. A nemesség között azzal igyekeztek megnyugtatást szerezni, hogy ez esetben, a szabad király-választás tere fog megnyilni előttök. Frangepan s társa Brodarics, egy becsületes béke megkötése érdekében fáradoztak. Urukat s királyukat nem kijátszani; de szerzett jogaiban biztositani, s a jövendő bizonytalan kilátásaival szemben a haza érdekét megmenteni törekedtek. Ezt ők a másik koronázott királylyal kötött béke utján vélték elérhetőuek.
VI. Hosszas vajudás után, Váradon 1538. febr. 24-én végre megköttetett a két király között a béke, mely egyelőre titokban volt tartandó. Az okmányban 10) Frangepan Ferencz mint egri püspök is van nevezve. Ezen béke szerint az ellenkirályok kölcsönösen elismerik egymást, Erdély Jánosé. Magyarországon ki mit bir, tulajdonában marad. János halála után az egész ország Ferdinandra száll. Ha János örököst hagyna hátra, szepesi herczegség fog részére alkottatni. A Szapolyai birtokok biztositatnak; örökös nem létében fele Ferdinandra száll. Feltétel volt, hogy ha örökös marad: mig a szepesi herczegség s a birtok-viszonyok nem rendeztetnék, Ferdinand át nem veheti az egész országot. stb. A váradi béke megkötése után, az ellenkirályok s hiveik között, látszólagos nyugalom állott be. Hevesmegye az egri várral János király hatalmi köréhez tartozott, mint a békekötésig általa birt terület. Itt tehát, a János országgyülései által hozott törvények voltak uralkodók. Szarvaskővára, Ferdinand hive Horváth Ferencz kezében lévén, maradt ott tovább is.
Valószinü, hogy Horváth Ferencznek ezen törvényellenes birtoklása megszüntetése érdekében, hogy, ott az egri püspök jogai érvényesüljenek, lépések történhettek Frangepan részéről. Ferdinand hivei körében azonban, Horváth ügye élénk pártolásban részesült, Szarvaskő-várának Ferdinand hatalmi körében leendő fentartása érdekeben is; s ennek kifolyása az 1535. jun. havában Pozsonyban tartott országos tanácskozmány felirata a szarvaskői várnagy érdekében, ki mint Ferdinand régi s, rendithetlen hive ajánltatott a király figyelmébe, hogy azért méltólag jutalmaztassék. A király meg is igérte, hogy kellő figyelemmel lesz régi hive iránt.
VII. Mig ekként a két király között a béke helyreállott, a nyugalmat még erősebben fenyegeté a török hadi készülődés, most már a szövetkezett királyok ellen. Mert nem maradhatott titokban, hogy a két király szövetségének éle a török ellen irányul, ki János királyt megszokta már vazallusának tekinteni.
Frangepan a béke megkötése után, még február hóban, annak Károly császárral leendő ratifikáltatása végett, János megbizottjaként a császárhoz utazott, ott egyszersmind előmozditandó a török elleni szövetkezést, mely elsősorban a pápa a császár s Velencze között volt létrehozandó.
Frangepan ily diplomatiai teendőkkel elfoglalva, több mint valószinü, hogy az egri vár védelmi ügyében, János kir. országos főkapitánya Perényi Péternek, nagy befolyást engedett; a mi alkalmul szolgált e kapzsi embernek arra, hogy a különben is távol levő püspök javait s jogait később magához ragadja.
VIII. Ezen időben, rendezettebb viszonyok mutatkozván, a Dobó testvérek erőteljesen. hozzáláttak örökösödési igényük érvényesitésére Perényi Péter és mindazok ellen, kik a Pálóczy javak elfoglalásában részesekké lettek. 1536-ban a leleszi convent előtt Hort, Adács, Szücsi, Ecséd hevesmegyei birtokok iránt Raskay Zsigmond, - 1538-ban a leleszi, jászai konventek, a budai; váradi s egri káptalanok előtt, Perényi Péter ellen 11) nyujták be tiltakozásukat. 1539 -ben nov. 2-án János királytól vettek ki tiltakozó bizonyitványt, Perényi Péter, Verbőczy István, s György barát ellen, - Verbőczynek Szolnokra s György barátnak Horthra vonatkozó birtoklása ellen, 12) majd Pétervására miatt, Perényi Péter ellen.
János király, Ferdinanddal ekként megbékélve, hozzálátott Zsigmond lengyel király leányával, régebben tervbe vett házassága létesitéséhez; miután most már a feltétel, hogy királysága Ferdinand által elismertessék, teljesedésbe ment. Brodarics István váczi püspök, Verbőczy és Perényi Péter voltak a kérők. 1539. febr. 23-án a menyekző és a királyné koronáztatása Székesfehérváron megtörtént.
Az 1539. év október havában érkezett János királyhoz, III. Pál Pápa követe is Budára, Röhrer Jeromos szentélyében, magával hozva a János által kinevezett püspökök megerősitését; ami azt mutatja, hogy János király és hivei, az egyházi átok alól már régen felmentve lettek.13)
IX. E közben Erdélyben zavarok ütvén ki, János király oda ment seregével, hol megbetegedett. Neje Isabella királynő, Budán 1540. jul. 7-én fiat szült. Julius 23-án pedig János király Szászsebesen meghalt. A két király között kötött egyezség, még ez ideig kihirdetve nem volt. Publikaczióját halasztották addig, mig a török ellen, kellő védelmi intézkedésükkel elkészülnek. János királyt e közben a halál ragadta magához. A védelmi intézkedés a török ellen lassan haladt; s János még halála előtt is, a törökök boszuállását elháritandó, Konstantinápolyba ajándékok küldésével foglalkozott. János király tanácsosai, az ajándékok küldését most már még szükségesebbnek tartották.
Verbőczy és Eszéky János pécsi püspök, el is indultak rögtön, hogy a gyászhirt megvigyék a sultánnak, haragját kiengeszteljék, a boszu ostorát elháritsák, és János most született hát pártfogásába ajánlják.
1) Muz. ltár 1530. évi. cs.
2) Okmánytár 5. sz. a.
3) Lásd Károlyi Árpád már érintetett munkáját 699. l.
4) NRA. cs. 336. sz. 28.
5) NRA. cs. 616. sz. 35.
6) Károlyi A. mint fent 795. l.
7) Károlyi A. u. o. 807. l.
8) u. o. 807. l. ) u. o. 813 l.
9) Brüsseli Okmtár II. k. 1. sz. irat.
10) NKA. cs 803. sz. 35-6-7.
11) Okmánytárban 6. sz. a.
12) Szalay IV. k. 188. l.