TIZENNEGYEDIK FEJEZET.
I. Dobó számadása s naplói. II. Dobó asztala s az étkezés. Kenyér, bor, hal s egyéb élelmi czikk fogyasztás. III. A püspöki bevételek s a tized. IV. A bor kilenczed s tized bevétel Hevesmegyében. V. A borfogyasztás s kezelésének módja. VI. Pestmegye s a Jász-kunok adója Dobó által szedetve, 1548-ban. VlI. Kamarai észrevételek Dobó számadására. VIII. Dobó viszálya Borsodmegyével.
I. Dobó István jelleméről, habár figyelemre alig méltólag maradt fel némely egykorunál a megjegyzés, hogy önző, kapzsi s pénzszomjas volt, - számadási viszálya a kamarával, annak megrovásai, már tévedésbe ejthetik Dobó felett az egyoldalu szemlélőt. Pedig épen e a számadások és azok naplói, mint nyilt könyv állanak e férfiu élete s egri viselt dolgai felett tanuságul, az ő nagy jellemét illetőleg. Naplószerü számadásai világánál látjuk Dobót az embert, asztalánál, udvara s vendégei körében, és mint ilyen, korának életmódját, szokásait is megismerteti. Az tagadhatatlan, hogy Dobó István, átvevén a a várat és a püspöki vagyon kezelését, mint provisor, a katonai be-rendezés mellett, udvarát is régi püspöki fényére igyekezett felemelni. De ezen viszálydulta megyében, hol a testvérháboru, az önkény, fénykorát élte le; hol a rend felforgatva, minden tekintély lerombolva volt, hibának mondható-e Dobónál az, ha a nagy szerepre hivatott vár átvételénél, s még inkább a vár további védelmi rendezését tartva szem előtt, tekintélye öregbitésére is, kellő udvartartással veszi magát körül? Udvari személyzetét már ismertettük. Ily terjedelmü javak kezelésénél, az elősorolt személyzetben feleslegest nem találhatni. Egerben akkor megfordultak az ország előkelőségei, tekintélyes vendégei az egri provizortól megfelelő vendéglátást várhattak. Vendégei sorában többször olvassuk Báthory Endre főkapitányt, Salm gróf országos főhadparancsnokot, Horváth Ferencz szarvaskői, Henney Miklós ónodi várnagyokat. Megfordultak itt a Losonczy testvérek, Surán János beregszászi plebános, Somogyi Albert az esztergomi érsek embere, Gróff Miklós Erdélyből nagy lószállitmánynyal, valószinüleg eladásra. Tahy Bernát, Bornemissa Pál, Vay Péter, Paxy Jób, Body Gáspár, Frater György emberei stb stb.
II. Dobó asztala, bizonyosan korának szinvonalán állott. Kiadási naplójában azonban nem találunk semmit, a mi az asztali fényüzési czikkek s feszerelésekre vallana. Az asztali felszerelvények tehát az ő magán tulajdonai lehettek. Konyhai eszközök, üstök, főzőedények, tálak, begrék stb vétele előfordul. Kéz-törlő vásznak, vas lábas, kis és nagy kupák, ón-tányérok és tálak, gyertyatartók vásároltatnak. Bors, gyömbér, sáfrány, üröm s efféle aromaticus szerek rendkivül kedveltek s nagy mértékben használtattak Dobó háztartásában is; s bár ennek némely része, mint sáfrány, itt termeltetett, és a bors census tárgya volt; de ez a konyha-szükségletet nem elégitette ki, s bevásárlásokra is volt szükség. Az étkezés napjában kétszer történt, volt ebéd és vacsora. A napi szükségletek kiadásáról vezetett naplók más étkezési időről 1) nem emlékeznek. A legfőbb élelmi czikk a kenyér, fejenként egy egész napra 4 czipó 2) számoltatván, valószinü, hogy ebből a reggeli étkezésre is jutott. A kenyér napi átlaga e szerint 4 czipó, 1 czipó sulya pedig 1/2 font volt: és igy naponkint egy személyre 2 font kenyér számitatott, mint azt az "érték és akkori mérték" ismertetését tárgyazó fejezetben kimutatni fogjuk. A vár foglyainak azonban csak két czipó adatott 3) naponként. A 4 czipó naponként csak az udvari személyzetnek adatott ki igy; mert Dobó és a többi illetékesek asztalához ebédre és vacsorára, a szükséglethez képest több-kevesebb szolgáltatott fel. 4) Másik kiváló fogyasztási czikk a bor, a szolgaszemélyzet részére naponként 1/2 pint-egy itcze-adatott egy személyre. Ugyanigy számitatik a többi személyzetre is 5) Az asztalokhoz azonban a szükséghez képest szolgáltatott fel ez is. Dobó asztalához ebédre és vacsorára, rendesen 8-8 pint van számolva. Ha vendégei voltak; azok arányában. 6)
Ugy a czipó, mint a bor kiadási naplóiban, sürüen fordul elő "szegényeknek 1/2 pint, czipó 1-3, a vendégek szolgáinak szintén több-kevesebb, a falvakból érkezö és szállitó jobbágyoknak 5-6 pint, vagy 3-4 czipó," és más ilyenféle a kezelés természetéből folyó kiadás. 7) Naponként miséhez bor 1/2 pint számitatik. Ekként 6 1/2 hó alatt a várbeliek szükségleteire felment 1365 1/2 pint bor. Nevezetesebb fogyasztási czikk volt a hal, mely a feljegyzés szerint Halász és Nánáról szállitatott, az ottani allodialis halászatból. Harcsa, Potyka, Csuka, Viza, Tok, Kecsege, Keszeg szállitattak 8) és különösen a böjti időkben, minden szombaton és nevezetesebb ünnepeken fogyasztatott. A halat élve szállitottak be, és pontosan megjelöltetik a napi kiadásnál, hogy "élő hal." A halkiadási napló feljegyzi Dobó hal ajándékozásait is. A remete barátok kedvességben állhattak Dobó előtt, mert Péter nevü atya nemcsak többszür megfordul asztalánál, 9) hanem a társak részére, különösen hal ajándék sürüen szerepel. Az alispánnak, Hevesi Lőrincz püspöki vicariusnak, Zay Ferencz nővérének 10) és másoknak, az érkező halból kijut osztályrésze. A várbeli husfogyasztás naplója nem maradt fel részünkre, és igy csak az átlagos számitásból tudjuk meg például, hogy 102 szarvasmarha-féle (ökör, tehén, tinó), és 396 juh fogyasztatott el 6 1/2 hó alatt Dobó udvartartásában. Ebből átlagosan l 1/2 mázsára téve a szarvasmarha-félét, és a juhot 13 fontra, mint az a későbbi számadások folyamán vétetik, 6 1/2 hó vagyis 200 napon át, egy napra marhahus 76 font, 11) juhhus 25 font esik. A várban élelmezendőket 64-re számitva, naponként egy személyre körülbelül 1 1/2 font jut. A 6 1/2 hó alatt még 71 db. sertés öletett, és 42 1/2 oldal szalonna használtatott fel. E fogyasztásnál azonban a vár nagyszámu vendégeire is számolni kell. A hus, ugy a sertés, mint marha és juhhus felfüstölve is élveztetett. A vár élés-kamrájában ily füstölt hus tömegesen állott készletben.
A heti böjti napok szigoruan megtartattak; és a számadásban több helyen megjegyezve jő elő, hogy a hónapban hány husevő napot számláltak. Igy a fenti idézet szerint julius hóban 10 böjti nap fordult elő: hetenként tehát kétszer. A böjti napokon rendesen halat tálaltak asztalaikra, mely a birtok halászatából került elő.
A főzelék-félékből a lencse szerepel főleg. Borsó kevésbé, bab épen nem fordul elő. A zöldség-féléből a káposzta foglalt el nagy helyet a napi élelmezésnél, mely a megyében a Tarna mentén, Kápolna, Kaál, Debrő körül termeltetett nagyban. A káposzta, mint most is, hordókba rakva, besózva és igy besavanyitva használtatott.
A vadak mily mértékben élveztettek, naplóink nem emlékeznek. De nagy vadaskertek lévén Egerben és Tárkányon, bizonyosan kihasználták vadállományait, a mit bizonyit az, hogy terménybeli fizetések fordulnak elő vadászok részére, kik nyilat is használtak a vad elejtésére. 12)
Kápolnai vadászok akkoron szarvasokat is szállitottak a várba. Igy állott Dobó háztartása és udvara a várba jövetele első idejében.
III. Mielőtt Dobó számadási mérlegét bemutatnánk, az általa kezelt jövedelmeket kell még előbb megismertetnünk, mely az időszerint, az épen folyó nyár derekán beszedhető tized-jövedelemből állott. Az allódiumokból, milyet a régibb időkből hatot ismerünk: mint a puszta-szikszói, gyöngyös-püspöki, puszta-hidvégi Hevesmegyében, a szentmariai Beregben, a simándi Zarándmegyében, és a beeli apátságban, mi bevételt sem találunk. Ugy látszik, hogy Varkoch gazdálkodása mit sem hagyott ott utódjának. A jövedelem tehát ez időszerint a tizedekből állott. 1549-ben, de főleg 1550-ben már lendületet vett az allodialis gazdálkodás is.
A tizedszedés rendszerezésére a megyék, melyek az egri püspökséghez tartoztak, tizedkerületekre lévén felosztva, még pedig külön termény- és külön bor-tized kerületre, a legrégibb idők óta: - e felosztás szerint történt most is, a mennyire lehetett az eljárás.
Az egri püspökséghez tartozó megyék voltak: Heves, Borsod, Abauj, Sáros, Zemplén, Bereg, Zaránd, hol a tizedszedés joga illette.
Földesuri birtokai a fentirt allodiumokra terjedtek ki. Mindezekről
más helyen leszen bővebben szó.
A tizedszedés, mely őszi buza, árpa, zab, méh, bárány és borra, terjedt, miután Dobó csak jul. 20-ától kezelte a bevételeket, s e napon vette kezdetét intézkedési joga, nem mehetett oly szabatosan; mert már akkor folyamatban volt az aratás, és Varkoch volt várnagynak kiküldöttei már müködtek is a megyében, a mint az eredmény azt mutatja. Igy az egri szántóföldeken 129 kereszt tizedilletéket Tyhaméri Lukács deák, Varkoch Decimatora már be vett volt. Felnémet, Czegléd, Nagy-Tálya, Szőlöske terménytizedeit is legnagyobb részben Varkoch szedette be. Az egri völgyhöz tartozó Tárkány, Ostoros, Szihalom, Abony, Kis-Buda, Puszta-Szikszó, Keresztes-Püspöki falukban, a vártisztek bérelték a tized-bevételeket, a bor kivételével.
A pásztói tized-kerületben csak részben volt beszedhető a tized, részben Bebek Ferenez vítte el, részben a törökök és magyarok által elprédáltatott. 13)
A pathai kerületben, Méra, Zsadány, Szaránk községek tizedeit szintén Varkoch decimatora vette még be. Solymos és Pispekiben, a tiszt kapta; több helyen, mint Horth, Ecséd, Kerekudvar, Erk stb., egyezség szerint küldték be a tized buzát.
Gyöngyös pénzül fizetett 35 frtot.
A nagy hevesi kerületben Poroszló tizedét Báthory Endre ottani földesur szedte be. Egy részben e kerületben is Varkoch tizedeltetett már. Más helyeken a tizedkereszteket, 1 keresztet 14-18 denárért, vagy 6 keresztet 1 frtért adva, helyben elárusitották.
A k i s hevesi kerületet egészen Frater György tartotta birtokában, 14) a mi nem akadályozta Dobót abban, hogy azért ott a már asztagokban levő tized-illetéket összeszámoltassa.
Debrő-völgyén, mint e tized kerület néha neveztetik, Bokry Ambrus és Gasparik Mihály tizedelök Verpeléth, Sirok, Rozsnak, Terpes, Szék, Pósvárallya, Varasszó, Szent-Erzsébet, Lelesz, Szent-Domonkos, Súcs, Bekölcze, Mikófalva, Bocs falvakból akadálytalanul, szedték be a tizedeket, és kicsépélve szállitották a várba. Érdekes hogy mig Verpeléthen 72 kereszt, addig Bekölczén 114 kereszt tizedbevétel volt. Keresztény pénzt a kerületben nem vettek be, mint a feljegyzés mondja: "mert a kerület a török uralom alá esvén, a kiknek itt termésök nem volt, elmenekültek."
A termény-tized, de egyáltalában minden rendbeli tized beszedése Hevesmegyén kivül, még nagyobb küzdelemmel folyt, mint itt. Igy Borsodmegyében, Báthory Endre, Perényi Gábor, Bebek Ferencz és másokkal kellett küzködni. Abaujmegyének csak egy részéből sikerült valamit beszedni, a többit a kassaiak vitték el. Beregmegyében Báthory Endre tizedelt; Sárosmegyében már előbb a sárosi vár szükségletére deputáltatott a tized, és igy innen mi sem jött be. Zemplénmegyét Homonnay, Báthory György, Dobó Ferencz, Seredy Gáspár, Perényi Gábor birták bérbe, és kényöktől függött a fizetés. E megye egy részében is gazdálkodtak a kassaiak.
IV. Az 1548. évi bortized bevételéről vezetett számadás mutatja az itteni szőlőmüvelésnek hozzávetőleges állását. Igy az egri szőlőhegyeken, a tulajdonképeni város, Olasz-utcza, Szabadhely, Harangozó-utcza, Szent-Miklós részek, és Almagyar szőlőiből ötöd bevétel, kerekszámban 1314 nagy köböl volt 15 pintet számitva egy köbölre. Ezt ötször véve, 6570 köböl évi termésnek felel meg. Az ötöd fizetésben a tized is benfoglaltatik. Ötöd szedetett ott, hol uri kilenczed is volt szolgáltatandó. Leszámitva a káptalannak eső ne-gyedeket s egyéb kiadásokat, mint a borbélynak, ki a vár sebésze volt, s másoknak, 15) a vár pinczéjébe 848 1/2 k. 2 1 pint 28 hordóban szállittatott. Megjegyzendő még, hogy a Harangozó-utcza szőlőhegyei után a káptalan felét kapta a bevételnek, ugy a Szánomtetőnek nevezett hegy után is, mely ötödöt fizetett. A tized-fizető Veresharaszt hegy után pedig a püspök kapott negyedet.
Tihamér Homok, Ravaszlyuk, Kőmelléke, Veresharaszt, Meeghí. Tatármezö és Ujhegy hegyrészein összesen 392 köböl, ebből 62 köböl ötöd a többi tized-tiszta bevétel volt, mely 3920 köböl összes termesnek felelt meg. A 392 köböl összes tized bevételből leszámolva a kiadásokat, kincstári számadás alá csak fele vétetett Dobó által, másik fele a káptalannak maradt, mert Tihamér káptalani birtok volt; és igy innen 4 hordóban 105 1/2 köböl szállittatott a várba.
Szőllőskének ötöd bevétele volt 1397 1/2 köböl termés, mely 6985 összes termésnek felel meg. A mai egri hegyek jórésze, egykor Szőllőskének képezték kiegészitő részét. A káptalannak innen is negyed járt.
Felnémet és Czegléd együtt számoltatnak, 2437 1/2 köböl ötöd termést fizettek, mely 12185 köböl összes termésnek felel meg. Ezen termő hegyek jó része is, a mai egri határt képezik immár. Az elsorolt terméseket összesitve, a mai egri határt képező Szőllőske, Almagyar, Tihamér, Czegléd hegyeit is ide számitva, 1548-ban mintegy 29660 köböl bor termést számithatunk, mely-15 pintet számolva 1 köbölre-tesz 444900 pintet, és egy pintet 2 régi itczének véve tesz: 889800 ítczét, és 150 régi itczét egy hordóra véve, mintegy 5932 hordót.
Gyöngyösön 1694 köböl tized bor jött be tisztán, ebből. a lelkészi negyedet és egyéb kiadást leszámitva, a várba 1120 köböl lett beszállitva. Itt a köböl 8 pinttel számittatik. Megfelel a bevétel 16980 köböl összes termésnek, mely 8 pinttel számítva 135620 pintet, vagyis 271240 itczét tesz ki, vagyis 150 itczés hordóban 1808 hordót, vagyis mintegy 2352 hektolitert. Ennyi termett Gyöngyösön 1548-ban.
Solymoson és Püspökin 3499 köböl tized és kilenczed bor vétetett be, mely megfelel 38489 köböl összes termésnek. A bevételből kiadva a kiadandókat, 2796 köböl vitetett a várba, 45 hordóban. A mai gyöngyösi határnak egy része tehát ide tartozott. Itt is 8 pinttel számitatott egy köböl.
A többi bortized-kerületekben a tized-behajtás nem történhetett rendszeresen, a törökök miatt. A pásztói kerületben Szent-Jakab, Hasznos, Szurdokpüspöki, Taron tizedelni nem lehetett. Ezen községekben egyezség szerint rótták le a tizedfizetést, mintegy 349 köblöt szállitva a várba.
A patai kerületben Visonta, Halász és Saáron Nagy Imre tizedelő 1095 köböl termést szedett be, melyből a kiadásokat és a lelkészi quartát leszámitva, 726 köböl szállitatott a várba.
A tarjáni kerület egy részének decimái három részre számoltattak el: a helybeli földesurnak esett egy rész, egy rész a püspöknek, vagyis most Dobó számadása alá, és egy részt a törökök vittek el. Itt tehát részes volt már a török is. Összesen 1236 köböl tized jött be, melynek harmada 412 köböl számoltatott le a vár részére. Apcz, Jobbágy, Ecséden sem jelenhettek meg a. decimatorok, egyezség szerint küldtek összesen 459 köböl bort.
A debrői kerületben Verpeléthen 130 köböl tized-bor szedetett be. Domoszló és Karácsondról egyezségileg küldték be, ott deczimálni a törökök nem engedtek. Kerecsend és Deméndről 123 köböl jött be.
A z egri völgyhöz tartozó Nagy-Tálya nagy terjedelmü szőlő müveléséről tanuskodik az, hogy 1548-ban 1784 köböl tized bor vétetett be onnan. A nemesek földje és Plancius nevezetü promontoraiból külön 236 köböl. Ezek az andornaki földek voltak, melyeknek akkori földes ura Liptay György volt; mint ezt később ismertetni fogjuk. Makláron 535, és Nagyaszó, Disznómal és Plancius promontoraiból 186 köböl jött be. Lehet, hogy ez időben, az egyes faluk határai összezavartattak, és igy Nagy-Tálya alatt számoltattak el más faIuk borbévételei is.
Dobó ezen évi szüret után, a Varkoch által átadott 1158 1/2 köböl bort is beszámolva, összesen 14538 1/2 köböl bort vett be, melyből febr. 5-ig részint eladtak, részint felhasználtak 5247 köblöt, és febr. 5-én a vár pinczéiben 8520 köböl állott rendelkezésre.
V. A borra nézve, az élvezeti igény egészen más volt, mint most. A bort kiforrás és megtisztulás után, nyomban fogyasztották; érett, ó-bor nem használtatott általok; a bornak hosszabb ideig állása és seprőjéről Iefejtése utján érlelése, gyakorlatban nem volt. Igy történik aztán az elszámolás is, hogy például idézzünk egyet: "megkezdetett uj hordó, 25 köblös", és a számadásnak. végén irja: "seprő maradt 11/2 köböl." E 25 köböl, - 1 köböl l5 pintjével, - tesz 375 pintet, 750 itczét. 750 itcze bornak volt e szerint 231/2 itcze seprője. Egy 17-ik századbeli feljegyzés szerint, Erdélyben az ó bort még a cseléd sem szerette inni. Igy volt ez nálunk is. A bor naplója szerint eczetre ó-bort használtak. A bort akkorában ürmös, gyömbér és más ily aromatikus szerekkel is keverték, mint ezt a hordók számbavételénél feljegyezve találjuk.
VI. A pénzbevételek között szerepel Pestmegye egész évi adója is 1024 frt összegben. Ugyanonnan a nemesek jószágaiból 64 frt census, s a váczi püspökség tizedbérletéből 228 frt. Az erre vonatkozó utasitás pontjait nem ismerjük.
Dobó a Jász-Kunok taksája beszedését is meginditotta ez időben már Egervára javára, és a jövő évben érvényesitette is. Mi miatt a jászberényiek panaszt is emeltek, azon alapon, hogy az ő taksájukat ő felsége bizonyos feltételekkel Balassa Imrének adta; kivánják, hogy ez tovább is igy maradjon; velök és városukkal ne rendelkezzék az egri vár gondnoka. 16) Tehát Pestmegye és a Jász-Kunok területe adózásilag 1548-ban csatoltattak az egri várhoz. Pestmegye nemesei több izben megfordultak az egri várban, mint a számadások kiadási tételeinél észleljük. Ez időben tehát Dobó nemcsak Heves, hanem Pestmegye és a Jász-Kunság administratori tisztét is viselte.
VII. Dobó számadása összes naplóival a kamarához ment felülvizsgálat végett, hol az észrevételek megtétettek. Ezekben nemcsak körmönfontság s kötekedés, de a Dobó iránti megfoghatatlan ellenszenv veti előre árnyékát; mely később más alakban is nyilvánult a nagy hivatás terhei alatt küzködő férfiu ellen.
Igy, törli a kamara a teendőkben segédűl maga mellé nevezett vice-provisor s irnok illetményeit, azzal: hogy azokat fedezze Dobó a maga fizetéséből, mert ő használja s az utasításban ezekről nincsen szó.
Hasonlóképen törli a kamara ugy Dobónak saját, mint a növendékek lovai ellátására menő 593 véka zab-kiadást. Ha a növendékek költsége elleneztetik is, nincs értelme Dobó lovai ellátásának nehézteléséről, mert Dobó provisor is volt, s ezért külön fizetést nem huzott; s lovait nemcsak hadi, hanem vagyonkezelési ügyekben is használta.
Érdekes kifogása a kamarának az, melyet Zay Ferencz ellen emel, midőn Kassa felé a decimák beszedése biztositása végett inditott expeditio alkalmával, utiköltségül l hóra 27 frtot felszámított. "Zaynak mint várnagynak 50 frt havi fizetése lévén, expeditionális költségeit fedezze ebből", - szól a kamarai felülvizsgálat.
Ezek után csak természetesnek látszik, hogy az alispánnak régi szokásból folyó deputatuma töröltetett.
A körmönfontság a bor-kiadás rovatára tett észrevételben megy tul a józanság határán. Ez oly érdekes az akkori viszony felderitésére, s azért is, hogy Dobó állása ez irányban is megvilágitva legyen: - hogy ismertetését czélszerünek tartjuk.
Érintve van már, hogy a vár bor-fogyasztására 1364 köböl számoltatott fel, melyből fogyasztásra tulajdonképen 1279 köböl ment; 85 köböl seprő levonásával. A kamara, a következö levonásokkal helyesbiti a számadást: "1364 köbölből leszámitva 85 köböl seprőt, marad 1279 köböl; 1 köbölben vétetik 15 pint. Ebből, 6 1/2 hónapot vagy is 200 napot véve fel, egy napra 95 pint esik 64 fogyasztó személyre, tehát egyre naponként 1 1/2 pint, a mi igy is tulságos. De a feltüntetett 64 fogyasztó személy sem fogadtatik el; hanem csak 36 személy állapitatik meg, s töröltetik 28 utáni napi bor-kiadás, mely 1/2 pintjével véve naponként 14 pintet tesz ki. E szerint csak 36 illétékes fogyasztó személy számitatván, ebből is 13-nak napi egy pint, 23-nak napi fél pint, ekként 200 napra 4900 pint esik. A többi a gondnok asztalára maradna, s jutna egy napra 56 1/2 pint, a mi meg nem engedhető. A gondok asztalához naponként 32 pintet engedélyezve, a többi, 4100 pint terhére rovatik, s ára (6 denárral számitva pintjét,) 246 frt Dobó által megtéritendő."
A felülvizsgáló kamara, mint látjuk, nem tekint a vendégek, azok szolgái, néha a szegények részére, a miséző papnak naponként a mnnkásoknak, a várba jövő jobbágyoknak stb kiadott borra; törli a vice-provisor, irnok, alispán, apródok stb részére kiadott bor illetményt, törli még a várbeli borbély (akkori orvos) részére felvett illetményt is, s az ismertetett körmönfont számitással keriti Dobó nyakába a többlet megtéritését.
VIII. Dobó Egerbe jövetelekor, a régi módon járt el az adók s illetékek szedésénél, ugy mint azt Varkoch Tamás gyakorolta éveken át. Igy Borsodmegye egy részében is ő szedette be az országos adót, mely rész az egri vár közvetlen hatalmi körében állott, mint az egri Almagyar, Kovács, Barát-utczák, Tihamér, Tárkány, Ostoros, Novaj stb. Borsodmegye tiltakozott ez ellen, s a kamarához fordult, hogy megyei jogköre ezen területre visszaállitassék. Ezen összeütközés Borsodmegyével, s ennek folytán vitája a kamaraval, sok fájó sérelmeket okozhatott Dobónak, kitünik épen a kamarához intézett leveléböl, 17) melyben zaklatott dolgai felett keservesen panaszkodik. Midőn e vidéken, hosszu éveken át a fejetlenség mindent felforgatott; midőn a vár fentartása, és őrei illetékének fedezésére pénz kellett, s eme biztos forrás sehol sem mutatkozott; midőn a tized beszedése is; csak legnagyobb eröfeszitéssél történhetett meg, sok helyen még igy sem juthattak hozzá, csoda-e: ha Dobó, ily kényszerhelyzetben, a vár közvetlen befolyása alatt volt falvak illetékeit, nem egy könnyen bocsátá ki kezei közül. "A borsodi adókra nézve, a királyhoz fog irní, - tudatja a kamarával, - hogy mitevő legyen." Ez ügy még 1549. évben sem volt elintézve, mert a borsodi dikator jelentése a jászói kamarai praefektushoz most is ugy hangzott: "hogy Dobó az Egerhez tartozó részt még mindig nem engedi számolni." 18) A királytól sem érkezett válasz. Később ez ügy oly megoldást nyert, hogy Borsodmegye Hevesmegyéhez csatoltatott.
1) Ad prandium" "ad cenam". Dobó naplói.
2) 2) Libones ad integrum diem 4. U. o.
3) Captivis 8. lib. 15.
4) Ad mensam Domini lib. 24. Ismét "ad mensam lib. 8." lsmét "soli Domino lib. 2." stb. U. o.
5) Juvenibus 14, pint 7. Agasonibus Juvenum 9, p. 3 1. Vice provisori ad Prand. p. 1/2 stb Chyapi Mihálynak pallér p. 1/2 U. o.
6) "Die fest. Seti Stephani. Ad mensam Dni Dobo, hospitatus est Christoph. Dorman (V. Com.) et Nicolaum Henney Cast. arcis Onod. p. 14 1/2" November hóban a leleszi prépost és Istvánffy Pál homo regius volt vendége. "Ad mensam domini p. 27." U. o.
7) Jobbagionib. de Kápolna 3. p.
8) "Feria 6. post fest. Annunciat. Marie. Nána presentavit pisces vivos pottyka, Hartha, Keszegh, Csywka 53." Dobó Halszámad. napló 1548. "Sturiones thok 23, et uso vivus-venditi Sturiones sex pro 8 fl 69 d. Carpones 300 per den. 1 singulum carponem dand. Singulum luccum pro d. 3. 1552-iki vár-számadás.
9) "Dominica Oculi ad prandium Dui Provisoris pisces l4. sunt hospitati Michael Baan, Michael Hethey et pt. Petrus Heremita." U. o.
10) Sorori D. Zay pisc. 2. U. o.
11) A prima die mensis Julii usque ultimuum-diebus Carninum usuris 21 ad mensas dom. provisoris, vice prov. curialium etc. etc. sunt exposita Carnium bovinar. lib. 1603. pro ducti ex juven. et pecor. ster. X. Bornemissa számad. 1553/4.
12) Venatori de Kapolna cervum adferenti fert. 1. Venatori et Sagittatori ferarum-fert. l. Dobó számadás
13) Reliqua per Thurcas et hungaros ante ingressionem castri dissipata. Dobó 1548-iki tized számadás.
14) Ista omnia sunt per fratrem Georgium Epp.Varad. occupata et restant in acervis ibidem in disterictu modo infrascripto. U. o.
15) Caspari Barbitonsori ad arcem servienti qui vulneratos medicatur relaxati cb. 3 U. o.
16) Exped. Reg. Hung. II. k. 29. l.
17) Magyar levelestár I. k. 55. l.
18) U. o. 56. I.