HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET.

I. Verancz püspök jövedelme és háztarása Egerben. Udvarában létező növendékek, papjelöltek. Pestvármegyei Simon a káptalani iskola növendéke. Az egri és felvidéki ipar. A lőcsei orvos. II. Verancz püspök mint Heves, Borsod és Pestmegye főispánja. Országgyülések, Miksa megkoronáztatása. III. Egervárosa jogszabályzata. IV. Törvénykezés a tapolczai apátság és a Barius testverek között. Repositionalis kereset, és erre hozott itélet. V. Szabó Mihály kassai polgár vádja Verancz püspök ellen. Kenderessy Boldizsár tiltakozása az egri káptalan előtt, Verancz kegyelmezési ténye miatt. VI. János Fülek birtokába vezettetése az egri káptalan által 1763-ban. VII. Országh Krisztóf, nejétól Zrinyi Ilonától gyermeke nem lévén, javaira királyi megegyezéssel teljes rendelkezési jogot nyer. Perényi Gábor szintén örökös hiányában, neje Országh Ilona részére Strobko és Terebes várakat biztositva, ennek fejében halála esetére többi birtokát a kincstár javára köti le. VIII. A török- és magyar felvidéki várak egymással szemben. Verancz püspök lemondása feletti tárgyalás. Az egyezség Veranczczal Egervára s javadalmai és politikai jogköre átadására megköttetik. Mágóchy Gáspár egri vár kapitánynyá kineveztetik.

I. A vár védelmi rendszere folytán beállott viszonyok között, Verancz püspök Frangepan Ferenez ideje óta most elöször tartózkodott állandóan székhelyén. A vár és javainak gondnoka Zeleméry László 1558/59. évi számadásából látjuk, hogy Verancz megérkezésekor, mintegy 3 hónapig az eddig ismert udvartartást használta ugyan; de késöbb a provisor udvartartása mellett teljesen önálló udvartartást rendezett be, a jövedelem őt illető harmadrészéből, melyre a támadás is itt foglaltatván, ebből tudjuk meg, hogy Verancz püspök ezen udvartartása következőképen nézett ki. A régi szokáshoz hiven udvarában szintén tartott növendékeket, és ilyenek "öregebb" és "ifjabb" sorozatban 10-15-en voltak. Szolgálatokra 7 lovász volt beosztva. Ezek minden valószinüséggel egyházi kiképeztetést is nyertek itt, és a megyei papi állomásokat voltak hivatva betölteni.

Az egyházi kiképeztetésre szolgáló intézményről bővebb tudomásunk nincs. 1583-ik évben Zolnoky Mojzes és Zy Kelemen tizedszedők mellett irnoki minőségben müködött Pestvarmegyei etiam exitu iisdem formis et tentinenciis ceterum prout decimatores suae Majtis habent mortuo Mojse Zolnoky pro eo quod decimator suae Majtatis Clemens Zy latinam lingvam ignorabat. Ego ad Commisionem Vbilis Cptuli Agr. tamquam autentica persona paria Regesti Moysis lit. demortui descripsi. Simon Pestvarmegiey m. p."

Tehát az iró az egri káptalan iskolájának volt növendéke. Ebből látjuk, hogy a káptalan is tartott iskolát, és növendékei itt nyertek kiképeztetést. A várszámadásokban "az iskola igazgató" illetéke rendesen felvéve van. Ez a püspöki iskola volt. Rákóczy 1588/89. évi számadásában "a pápista iskolamester pápista harangozó" nevezettel tünteti fel a kath. felekezethez tartozó tanitókat, mely elnevezésből azt lehet következtetni, hogy a "pápista" iskolamester mellett, más vallásu is volt még, a mi tényleg ugy is volt.

Verancz püspök cselédsége volt szakács 2 néha 3, edény-, mosó 2, udvarmester, borbély, belső szolga (inas, 3 fellaytár, 5 kocsis, 2 lovász, 2 udvari festő szolgájával, szabó segédjével, az, udvarmester szolgája, összesen 41-45 személy. Udvarában volt rendesen 4 nyerges ló, 10-12 kocsi-ló, 6 szekeres-ló.

A várban e mellett a gondnok udvartartása fennállott ugy mint volt, az itt élelmezettek száma, mint rendszerint most is 50-58 személyre ment, és a provisor körében is ép ugy, mint a püspöki udvarban 10-15 növendék nemes apród nyerte neveltetését és ellátását, itt azonban a várjövedelem közös költségéből. Ezen személyzet között állandó helyet foglal most is két lelkész és az iskola igazgató, melyről fentebb emlékeztünk.

Készpénzbevétel volt 1559. évben az évi számadás szerint, mely háromfelé volt osztandó, és melyben a megyék adójából bevett öszszeg ez évben 2357 frt nem foglal helyet, 12670 frt. Ebből egy- harmad, 4203 frt jutott a püspök rendelkezésére. Megjegyzendö, hogy a püspök udvartartására bárány, bor, zab és buzakészlet természetben számoltatott el, és igy az összeg, a természetben adottakon felül van. Igy például magban ez évben bejött 2068 véka, buzából esett a püspök részére egyharmad 689 1/2 véka. Az összes buzabevétel azonban a tizedek után több volt, ennek jó része rendesen helyszinén eladatott, más része bérbe adatván, kivált a távolabbi helyeken; a bérösszeg pénzül vétetett be. Ezen összegben nem foglaltatik azon buza-illeték sem, mely a Jász-Kunoktól census fejében adatott, mely ez évben mintegy 1600 vékára ment. Ez a vár javára esö részben külön számoltatott el.

Az osztály alá kerülő bárány-tizedből jutott a püspöknek harmad fejében 566. Havonként 20-70 bárány fogyott el a püspök háztartásában. Buza elfogyott havonként 20-30 véka, és igy napjára 1 véka esik, melyből 40-45 személyre egyenként szokásosan egy napra 4 czipót számolva, eddigi adataink értelmében is megfelel az akkor divó fogyasztásnak. 1)

Bor 1/2-1 pintjével adatott személyenként, s a havi fogyasztás 50-55 köbölre ment. Egy köböl mindig 15 pinttel számitatik. Az összes borbevétel természetben ez évben 12676 köböl volt, s igy a püspök harmadrészben 4225 köblöt kapott. Igy a borból eladásra tekintélyes összeg maradt fel. A bornak ára akkor 1 köböl 1 frt volt, pintjét most is 8 denárjával mérték a korcsmákban, de előfordult némely hónapban, hogy 10-12 denárért adtak 1 pintet. Megjegyzendő itt, hogy a püspök némely allodialis területet saját javára használt. Ily allodialis gazdaságot folytatott Nagytályán, Felnémetben, Abonyban, Makláron, Papiban, Kürthön és Sajóhidvégen, hol összesen mintegy 200 véka számoltatik el vetésre, a püspöki harmadból. Zsérczet pedig a püspök egészen maga használta, s onnan borjövedelme majd 400 köböl volt.

A püspök háztartásának napi szükségleteire érdekes feljegyzéseket találunk a számadás folyamán. Igy ez év szept. 22-én, vásároltatott olaj 60 denárért, sózott káposzta 12, tojás 7, és torma 2 denárért. 27-én sózott káposzta 18, tojás 25, köménymag 12 denárért. 29-én faolaj 40, hal 10, aszalt szőlő 25, tojás 32, borsó 10, édes tej 12, saláta 6 denáért. 30-án aszalt szőlő 20, saláta 6 denárért. Oktober 3-án saláta 9, kolbász 3, köménymag 3, alma 3, körte 22, répa 10, tojás 25 denánért. A mennyiség azonban megjelölve níncs. Ily napi bevételek között ezen kivül: köles, rizs, kendermag, ökör, borju, disznóhus, de leggyakrabban káposzta, tojás, olaj, kolbász, alma, körte, édes tej, halak fordulnak elő. Ebből csak az tünik ki, hogy a püspöki konyha ez időben éléstárral még nem volt ellátva, s házi gazdaság. sem vitetett ugy, hogy annak terményeivel a szükséglet fedeztetett volna. Ez tájékoztathat még arra is, hogy micsoda készitményü ételek kenülhették akkor a püspöki asztalra. Egy temetési kiadás is fordul elő a napi feljegyzés során: Lit. Albert temetésére vétetett fekete gyolcs 64, s viaszgyertya 32 denárért.

Ezen napi apró bevásárlások, ugy a gondnok háztartásánál hasonlóan előforduló napi beszerzések, azt is bizonyitják, hogy ott helyben Egerben élénk kereskedelemnek kellett lenni. Piaczok és boltok készen állottak e szükségletek fedezésére. Néhány kereskedő nevét kiktől ezen szereket vásárolták, fel is jegyzi a számadás. Kádas István, Kalmár István, Arky György, Buday Balázs, Magyar Antal Egerben emlitetnek; mint kiktől bors, szegfűszeg, sáfrány, gyömbér stb vásároltattak; de kassai s berényi kereskedők is megfordultak áruczikkeikkel az egri, kistályai s maklári vásáron. Nemcsak kereskedők, szakiparosok is élénk működésben voltak ez időben is. A vár felszerelései előállitása s javitásánál szerepelnek a hosszu- s harangozó-utczai mesteremberek. "Heveder," "hámfa," szita," "rosta," "rocska" stb ez utczákban lakó mesterek által készitettek. Az ágyuöntés főhelye azonban most is Kassa volt, s ide e czélból tekintélyes összegek vándoroltak. Igy az 156 2/3-ik évben 193 frt ára ágyu öntetett Kassán a vár részére.

Habár Egerben is voltak iparosok, de aligha minden iparág müveltethetett ott, különben indoka sem lett volna, hogy némely ipar-szükséglet kielégitésére Kassa, Löcse, Eperjes városokhoz forduljanak. Igy a várbeli székesegyház üvegablakait kassai iparosok késziték. Ez időben a vár ostroma alatt megrongált székesegyház kijavitása már vége felé járhatott, mert 1563. évben e szerint már ablakai üvegeztetése is befejeztetett. Verancz püspök jul. 6-án irt Kassa város tanácsához, hogy az ottani üvegesmester részére engedély adatnék eszközeivel Egerbe rándulni, a székesegyház ablakaiba az üvegek berakására, melyek a szükséglendő ólommal együtt készletben állanak. 2)

Verancz püspök testvéröcscse megbetegedésekor pedig Lőcse város tanácsához irt, hogy az ottani doctort küldjék Egerbe a beteg gyógykezelése végett, miután itt orvos nem volt. 3) Rákóczy Zsigmond kapitánysága idejében, a várban már rendes "doctor" foglalkozott a betegek gyógyításával.

Ugy látszik, hogy a kassai üveges, s a lőcsei orvos a hatóság engedélye nélkül, a városból nem távozhattak.

II. Varday Pál püspök ideje, tehát a mohácsi vész óta, talán Frangepan Ferencz rövid idejét leszámitva, ki mintegy két évet tölt hetett Egerben, első püspök Verancz volt, ki Egerben lakván, mint főispán is, egyházi jurisdictioja mellett, a megye kormányzatát vezette. Az eddigi püspökök, s Hevesmegye örökös főispánjái, mint Erdődy Simon, Szalaházy Tamás, Oláh Miklós s Ujlaky Ferencz, egyik sem időzött székhelyén. Verancz püspök s főispán 5 évet töltött Egerben, s ez idő alatt jogait minden irányban gyakorolta. Négy megye: Heves, Szolnok, Borsod s Pestmegye főispáni tisztje, s a Jász-Kunok administrátiója volt reá ruházva, mig ez utóbbi nagyrészben Gyula várához nem csatoltatott. A négy megye tényleg egy főispán alatt állott, de ngy Borsod, mint Pestmegye önállóan intézte ügyeit, s csak Heves-Szolnok megyék voltak közigazgatásilag is összekapcsolva. Borsodmegye közgyüléséről s törvényszékei üléseiről majd Miskolczon, majd Kövesden már megemlékeztünk. Igy volt ez Verancz idejében is. Borsodmegye alispánja 1558-ban még mindig Omány András, Heves s Szolnok alispánjai 1558-ban Kürthy László, 1559-ben Nádasdy Farkas volt. 4) Pestmegye feletti joggyakorlatát az 1560-ik évből fenmaradt okmány igazolja, 5) melyben a király utasitja a püspök-főispánt, hogy pestmegyei Czeglédet az ó-budai, most Pozsonyban tartózkodó apáczák birtokába állitsa vissza. Több izben érkezett sürgető parancs után teljesitetett végre a rendelet, s Bakochy Katalin apácza főnöknőnek I560. jul. 18-án kelt elismervénye igazolja, hogy Czegléd végre Gemes Ferencz és Belleny Albert tisztsége alá helyezve, visszakerült birtokukba. Az akadály ugy látszik az volt, hogy a püspök Czeglédet már előbb Gemes Ferencz hivének ajándékozta, s késett ennek kezéböl kivenni azt. Végre a király feddő s szemrehányó parancsa után ugy oldatott meg, hogy Gemes Ferencz, Belleny Alberttel maradtak ott kezelő tisztekül. Ezen megyék belső életéről, megyei gyüléseikről, közigazgatási, s közbiztonsági intézkedéseikről adatokkal nem birunk; némely törvénykezési esetekről, s Egervárosa önkormányzati szabályáról alább részletesebben szólandunk. Ismeretlen előttünk az is, hogy az országgyüléseken Hevesmegye mint volt képviselve, követei mily irányban voltak utasitva, hol Egervára és a megye védelmi ügye annyiszor s oly behatóan volt tárgyalva. Királyválság küszöbén is állott akkor az ország, Ferdinand király érezve életének vége közeledtét, fiát Miksa főherczeget, még életében kivánta biztositani a trónon, megkononáztatás által.

Már 1561-ben ohajtotta Ferdinand e koronázó gyülést megtartani. Ekkor ez egyenesen Miksa főherczeg vonakodásán mult el, kinek az uj vallás iránti hajlamai nyilvánvalók voltak, azon meleg pártfogás folytán is, melyben a hozzá folyamodó Luther tana követőit részesité. Koronáztatása ellen annyiban volt kifogása, hogy a koronázás előtti esküt a szüz Mária és minden szentekre letenni, és egyéb szertartást, például a bőjtöt s hogy az Úr testét egy szin alatt vegye, megtartani vonakodott.,Azt ohajtotta, hogy ezekre pápai dispensatio eszközöltetnék ki. 6) E közben létre jött a tridenti zsinat, mely a kath. egyház fontos érdekei felett döntött, mire Miksa aggályai is megszüntek, ugy hogy 1563. évben tartott országgyülésen megkoronáztatott. Egy évre reá 1564. jul. 25-én Ferdinand király meghalt, s Miksa tényleg átvette az ország feletti uralkodást.

III. Verancz idejéből némely megyei törvénykezési okmányok; s a mi kiválóan érdekes, Egervárosa belső kormányzatát, autonomiáját körüliró jogszabály maradtak fel számnnkra. Egervárosa ezen jogszabályát Verancz 1560. junius 6-án, azon alakban, a mint azt Oláh Miklós püspök 1552. év april 9-én jóváhagyta, megerősitette. E jogszabály a város s környező utczái s piaczaira, nevezetesen azon területre szólott, melynek egyes részei a belváros (forum) mellett, mint külön utczák, piaczok (platea) sorolvák fel, s a tulajdonképeni "Egerváros s egri völgy polgárai" jog hatóságának területét képezte. E területen volt a város, az olasz harangozó, barát, szentmiklós, szabadhely, ujváros és kovách utcza. Almagyar, Tihamér, Czegléd és Szőllőske külön falvak, a városi jog hatóság körén kivül estek.

Egervárosa joghatósági szabályzata 8 pontból állott. Kiterjednek ezek a házasság anyagi részére, a vagyoni s birtok szerzési, ugy vételi kérdésre, a birói eljárásra a forumok kijelölésével s a jogorvoslásra, a városi polgár illetősége megállapitására, a végrendelkezésre, s a büntető eljárásra. Egy szóval egész kis kodex, melyet lényegében itt közlünk:

1."Ha idegen (vagyis városon kivüli) köt itt házasságot, s a nő gyermek nélkül elhal, a férjet a nő ősi vagyonának negyede illeti. Ugyan az történik, ha gyermek maradt, de az később elhal. Ha közös szerzemények vannak, ily esetben a közös szerzemény fele, s a másik félnek negyede illeti a férjet, ki örök joggal fogja azt birtokolni.

2. Ősi vagy szerzett vagyonok, melyekre más valakinek igénye lehet, de egy év s három nap alatt e birtoklás ellen tiltakozás nem emeltetik, a tényleges birtokos tulajdonául tekintendő, - hacsak az igénylő távol nincs; mert ez esetben hazajövén, a megérkezés napjától számitatik az egy év s három nap, mely alatt az igény érvényesitendő. Ha kiskorné a kérdéses birtok, a gyám érvényesitheti annak jogát a mondott idő alatt, s a birtokot magához veheti a kiskoru nevében; vagy ha a kiskoru szegény, jogát tarthatja fel, hogy nagykorusága esetében azt érvényesithesse. Egyébiránt a kiskoru e joga épen marad, akár fentartotta azt a gyám, akar hanyagságból nem intézkedett.

3. Ha valaki birtokot vett, s egy év három nap alatt törvényes igénylő jelentkezik, vevő, biró elébe idézi az igénylőt, s ott e szavakkal tehet ajánlatot: "Biró Uram, értesültem hogy az általam vett birtokot magának mint tulajdonát igényli. Ha tehát pénzemet megtériti, átveheti a birtokot-nehogy haszontalan költségeket tegyek." A biró a fenforgó ügyet megvizsgálja, s 15 napot tüz ki, hogy az igénylő a pénzt megtéritse, mi ha elmulasztatik, vevő birtokban marad.

4. Ha a város vagy az egri völgy falujának birói széke előtt intézett ügygyel valaki nincs megelégedve, felebbezhet a vár gondnokának uri székéhez; ha ennek eljárásával sincs megelégedve, a főtisztelendő püspök ur tulajdon vagy helytartójának személyéhez felebezhet, honnan tovább nincs appellata.

5. Nemes, egyházi férfiu vagy szerzetes, polgári ügyben csak rendes városi birájához idéztetheti a polgárokat a fent irt módon. Egyházi ügyben a biró nem illetékes eljárni, viszont polgári ügyben nem járhat el a lelkiekben illetékes vicarius, minden ügy a maga illetékes birája elé vitessék.

6. A felebezés mindig az itélő birói szék ülése alatt jelentendő be, különben érvénytelenné válik. A meg nem elégedő fél azonban, vagy a főtisztelendő püspök urtól, vagy a birótól, uj itéletet kérhet. (Perujitás.)

5. A kik gyermekkel nem birnal, javaikról tetszés szerint rendelkezhetnek, végrendeÍetök azonban a főtisztelendő püspök által megerősitendő. 8. Ha valaki emberölést, vérontást vagy ehhez hasonló büntényt követ el, s vagyona van, sem a gondok, sem a várnagy, vagy más tiszt el nem fogathatja, csak rendes birája; a ki intézkedik, biráskodik felette, érdeme szerint fenyiti s bünteti.`` Ennyiben volt körülirva Eger városa régi antonomiája, mely Oláh püspök idejében, a forumok megállapitására nézve változást szenvedett, miután a régi időben várgondnokok nem voltak, s csak Oláh püspök idejétől veszi kezdetét. Verancz püspök szóról-szóra irta át a jogszabályt s vezette be jóváhagyó határozatával, a mint az Oláh püspök által jóváhagyva volt, kinek 1562. év apr. 9-én Szalay János városbiró mutatta be. 7)

IV. A törvénykezési viszonyokra érdekes Verancz főispán s birótársai által 1562. febr. 25-én a következő repositionalis perben hozott elutasitó itélet. Nemes Barius István és András borsodmegyei bánfalvai lakosok, Balassa Zsigmond halála után Fanchy Borbála özvegyétől bizonyos Nalai nevü birtokrészt, mely a zavaros időkben esett el tőlök, mint tulajdonukat visszakérték s vissza is kapván, birtokba vették. Ezen birtokrészt a tapolcsai apátsághoz tartozónak állitotta Szakalinczy István scopiai püspök s az apátság mostani birlalója, és nemes Czyko János ügyvéd által a királyi curia előtt; nevezett testvérek ellen rendes pert inditott. Azonban a felperes egyuttal Miksa főherczeghez mint kir. helytartóhoz, visszahelyezésért kérvényt is nyujtott be azzal, hogy az éves elévülés fenn nem forogván, a birtok reponáltassék az apát tulajdonába rövid uton, s a Barius testvérek utasitassanak rendes perre. A viszahelyezési kérelem tárgyalása s elintézése az egri püspökhöz utaltaltatott, kétségségkivül mint Borsodmegye föispánjához, ki a törvények értelmében az egy éves elévülést el nem ért birtokfoglalás ellen intézkedésre jogositott volt, ki azonban rendesen törvényszéket hivott össze, itéletet mondandó. Ezen törvényszéken részt vett, a főispán elnöklete alatt: Pankothanus Ferencz püspöki vica rius és Krychlyth Péter orodi prépost egri kanonok és archidiaconusok, Zoltay István várkapitány, Pelényi Bálint; Baxay Tamás, Káthay Ferencz, Horváth András, László és János, Belleny Albert, Szőlősi Márton, Viczay Lőrincz, Ghadoczy Gábor, Zekel Péter, Bay András, Balogh, Mihály, és Zylva Albert. A nevek egynémelyikéből, mínt Kátay, Horváth, Ghadóczi (a szarvaskői várnagy) Bay, stb. azt látjuk, hogy Borsodmegyebeliek nagyobb részt, talán Borsodmegye részéről választott ülnökök voltak.

Az igy alakitott törvényszék előtt Czyko János felperesi ügyvéd, megbizója nevében előterjeszté Miksa főherczegtől ide utalt panasz iratát, melyre a Baryus testvérek ügyvéde nemes Peliny Mihály vászolt, és előadta: hogy a felperes keresetével félrevezette Ő felségét, a kérdéses birtokrész soha sem volt az apátságé, örökölt birtokuk alpereseknek, melyet Balassa Zsigmond a zavaros időkben foglalt el, özvegye visszabocsátotta és két éve, hogy háboritalanul birják. De az apátság a királyi curián is inditott pert alperesek ellen, mit igazolni képes; és ha most e keresetnek hely adatnék, kettős uton pereskednének. Erre Czykó János felperesi ügyvéd viszonválaszolt, jeien keresete jogczimét fejtegetve, hogy a Baryus testvérek, nagyobb hatalmaskodással foglalták el a birtokot régi határjelvényét elhányták, e miatt inditott pert a királyi curián, de az apátság birlalója tiltakozott, nyomban a foglalók ellen, és igy háboritlanul egy évig nem bitokolták alperesek, ez alapon myujtotta be felperes jelen keresetét. Mire nemes Peliny ügyvéd, előterjesztette a királyi cunia előtt 1560-ik évben inditott periratait melyet a törvényszék tagjai megvizsgálva, a hallottak ntán Czyko Jánost az apátság nevében tett keresetével elutasitották, mert csakugyan más uton már előbb inditatott az ügyben kereset, a kérdéses birtokrész tényleg a Baryus testvérek tulajdonában van már egy éven tul, és igy a királyi curián lesz az ügy eldöntendő. 8)

V. A birói szék azon időben sem volt ment a szemrehányások és vádaktól, kitünik Szabó Mihály kassaí polgár esetéből, kinek azon panasza feletti eljárás, hogy marháit szegediek elhajtották, Verancz föispán elé utaltatott. Szeged ez időben szintén a hevesi főispán illetekességi köréhez tartozott. Az ügyben tárgyalási nap is tüzetett Egerbe, hol Szabó Mihály pontosan megjelent, panaszlottak azonban nem jelentek meg, és az ügy intézése huzódott-halasztódott; mire panaszos, szemrehányó levelet irt a püspökhöz; hogy "a szegedieknek semmi félelmök nem volt a törvényre való jövésre, mert Nagysága nem kényszeritette őket, hanem az ajándék mind elhalasztotta, és huzza az én dolgomat ugy annyira, hogy semmi sem telik benne." Ezen levelet a püspök a kassai tanácshoz küldötte át, hogy ezen férfiu mértéktelenségét utasitsák rendre, és figyelmeztessék tisztességesebb irmodorra, mert nem igaz, mintha a püspök a szegediektől valami ajándékot kapott volna. 9) Egy másik esetben Kenderesy Boldizsár, ki később egri várkapitány is lett, egyenesen a káptalan előtt emelt óvást Verancz püspök kegyelmi ténye ellen, mely eset egyszersmind érdekesen világitja meg az azon időbeli kivégzési formákat. Kenderesi Boldizsár apátfalvai birtokos ugyan is, bizonyos Kopasz István nevű lókötőt fogatott el és vitetett Egerbe, törvényszéki elitélés végett, kire 7 tanu által, beigazoltatott, hogy apátfalvai jobbágyaitól több lovat elrablott. Reghy Kelemen provisor és Zoltay István várnagy által alakitott birőság kötél általi halálra itélte vádlottat. Az elitélt már átadatott a hóhérnak felakasztás végett, kinek 100 denár végrehajtási diját panaszos ki is fizette, az executióhoz saját dobosát és dobját oda rendelte, hogy ott szokásos módon használtassék; - midőn Verancz püspök és főispán az utolsó perczekben a végrehajtást felfüggesztetni rendelte, és kegyelmet adott a delinquensnek. Ez ellen emelt óvást panaszos Kenderesy Boldizsár az egri káptalan elött 1561. máj. 9-én. 10)

VII. Az akkori viszonyokat jellemző birtokba vezetési eljárásnak következő lefolyását ismertetjük az 1563-iki évből. Történeti előadásunk folyamán már megemlékeztünk arról, hogy ez időszerint is török kézben lévő Fülekvárát és hozzá tartozó falvakat néhai Bebek Ferencz, neje Raskay Dorottya után szerezte meg, mely szerzemény ellen az 1550-es években néhai Bodó Ferencz neje után; leányágon leszármazó örökösei a Bajony-fiuk tiltakozást emeltek. Fülek tehát Raskay birtok volt. Időközben a család fiága kihalt és azután, kivált a Bebekeknek 1557-ben történt hütlenségi elitéltetése folytán is, nő ágon igénylő Pethő János soproni kapitány, kinek nagyanyja Raskay leány volt, lépett fel Fülekvára és javai megszerzése végett. Pethő kiegyezett Bebek Györgygyel Bebek Ferencz fiával, és most Pethő a birtokba bevezetését kérte a nádori helytartó Mérei Mihálytól, ki 1563. jan. 8-án meghagyta az egri káptalannak, hogy a kancellária oda rendelt esküdt jegyzőjéhez; küldje ki hites tagját, és a megnevezett királyi ember valamelyikével, vagy Csontos István, vagy Belleny Albert, kik egri katonák, vagy Kenderessy Boldizsár vagy Zsoldos Mátyással stb, kik e czélból megbizatnak a helyszinén jelenjenek meg, mennyiben a törököktől ezt megtehetik; vagy oda közelben meghiván a szomszédokat és határosokat, vezesse birtokba Pethö Jánost, az ellenmondókat pedig utasitsa a curiához keresetökkel. A káptalan ez év febr. 17-én az elöirt módon Mezőkövesdi Ádám kanonokot küldötte ki, ki is Gedővárába, miután Fülek török kézben volt hivta meg a falvak biráit s a szomszédokat s itt ünnepélyesen birtokba vezette nevezettet. Jókora számu tiltakozó és ellenmondó igénylöket pedig perre utasitotta. 11)

VIII. Megemlékeztünk már azon nagy perről, mely Országh Kristóf és Országh Magdolna Bánffy Istvánné között bizonyos ősi birtokokra nézve, még 1548-ban indult meg, melyben vesztes Országh Kristóf lett, mely per végre 1561-ben kiegyezéssel fejeztetett be, ugy hogy Bánffy Istvánné anyja hozománya fejében s perköltségben 14 ezer frtot; Pozsony megyében Zomolyán várát 200 jobbággyal kapta Országh Kristóftól 12) A kiegyezést maga Országh Kristóf kezdernényezte főleg azért, hogy birtokviszonyai rendezve, intézkedési joga a jövőben biztositva legyen. Országh Kristóf időközben nőül vette Zrinyi Ilonát, a későbbi szigetvári hős nővérét, kitől azonban gyermekei ez ideig nem voltak, s tekintve Kristóf kicsapongó életét, előre látható volt, hogy nem is fognak maradni. Kristóf növéreivel igy viszályban Iévén, bizonyosan ezek hátrányára, 1563-ban Cseythevárát kivéve, összes javaira nézve királyi beleegyezéssel szabad rendelkezési jogot szerzett magának. Ezen rendelkezési jogának azonban, mint későbben látni fogjuk, nem sok hasznát vette.

Megyénk másik nagy birtokosa Perényí Gábor ís ily tervvel foglalkozott ezen időben birtokai felett. Perényi Gábor nőül vette Kristóf nővérét, Országh Ilonát. A körülmények már ekkor ügy mutatkoztak, hogy szintén gyermek nélkül maradnak. Perényi Gábor ellen, mint érintve volt már, a Pálóczy javak végett a Dobó testvérek igénykeresete még mindig folyamatban volt. A Dobók iránti gyülölet és boszutól eltelve, nehogy gyermek nélkül elhalálozva, halála után a Dobók kezére jussanak a keresett birtokok, Perényi 1563. évben a kincstárral egyezséget kötött, hogy magnélküli halála esetében özvegye részére Sztrobko és Terebes várak birtokul maradván; többi javai, ezek, között az igénynyel megtámadott Pálóczy-féle birtokok is: Patak Ónod, Dédes, Szentmíklós, Ujhely, Hehnecz, Szent Péter, Soklyós, Siklós, Sáros várak járulékos falvaikkal a fiskusra szállanak. 13) Hevesmegyében Perényi Gábor főbirtoka Debrő s többi községei ez időben Ónodvára járulékai gyanánt szerepelnek, mélyről részletesebben az urbarialis összeirásoknál fogunk szólani.

IX. Az 1563-ik évben a következő várak és erősségek állottak a felvidéken egymással szembe magyar s török részről: Hevesmegyében Eger; Szarvaskő püspöki várak mellet Országh Kristóf várai Sirok és Oroszlánykő; a vidéken nevezetesen Borsodmegyében: Ónod Cserép, Diósgyőr, Dédes, Ajnácskő, Putnok; Gömörmegyében: Somoskő Gedő s Balog várak állottak szembe Buda, Hatvan, Szolnok Bala-Szent-Miklós, Fülek, Szecheny, Bujak, Sagh török várakkal.

A törökök hadi terve, különösen Jászberény és Gyöngyösön emelendő erősségre iránynlt ujabb időben; s mozgalmaik oly aggodalmasak voltak, hogy Verancz püspök az 1563. év elején, sürgősen fordult a kassaiakhoz, hogy nyomban küldenének 300 gyalogost a vár védelmére. 14)

Érintettük már, hogy maga Verancz püspök is belátta állása tarthatatlanságát Egerben a fenforgó körülmények között, midőn minden pillanatban kitéve volt a vár a török ostrom lehetőségének.

A vallási viszály is oly terjedelmet vett, Luther követői oly annyira elszaporodtak, hogy az adott viszonyok között azok üldözése s az uj vallási felekezet elnyomására kisérletet tenni, annyi lett volna, mint a várat s vidékét a belharcz által meggyengitve, kitenni az ellen könnyü prédájának. 15) Más oldalról, Verancz püspöki tekintélye előtt elviselhetlen volt az, hogy hivatása s állásával ellenkező vallási felekezet fejlődjék s emelkedjék kormányzása alatt. Ezen összeütközés a védelem szempontjából nélkülözhetetlen harmonia felbomlása, tette lehetetlenné Verancznak Egerben maradását. Az egységes összmüködés felbomlása egyéb bajokat is vont maga után. A megyék nemessége s népe ellenséges érzülettel viseltetett iránta; panasz panaszra halmozódott, a. jövedelmek beszedésénél minden tényező ellene müködött kényszert alkalmazni képtelen volt, mert nem is engedelmeskedtek a közegek, a várőrség fizetése pontosan ki nem szolgáltathatott, e miatt s hogy predikatoraikat magoktól elbocsátani nem akarták. elhagyták a szolgálatot ugy, hogy ez időben kétszáz lovasra s csekély számú gyalogra szállott le a várőrség létszáma. 16)

Verancz ennek következtében, Piopius Dénes modrusi püspök és egri prépost közvétitésével Miksa főherczeggel tárgyalásba bocsátkozott az egri ügyek rendezése végett. Maga Verancz tette az ajánlatot hogy a vár s a jövedelmek kezelése, külön-külön, megbizható egyének kezébe helyeztetvén, ő maga, tekintve hajlott korát is, valamely nyugalmas helyre vonulni szeretne; e végből Eger és Szarvaskővárát, mig a viszonyok kedvezőbbekké nem alakulnak, az összes püspöki jövedelmekkel s javakkal, és püspökségével járó politikai jogaival ő felsége a király feltétlen rendelkezése alá bocsátja, maga részére csupán az egyházi jurisdictiót tartaná fenn a lelkiekben. Ezen egyezség szerint, a két vár s az egri püspökség összes javadalma, ugy a püspökséghez kötött főispáni jog s hatalmi kör feletti intézkedés a királyra ruháztatván, kárpótlásul a püspöknek a turóczi prépostság adatott át, s a szempczi harminczadból évi dij fejébén 8000 frt fizetés igértetett. Az egyházi juridisctio biztositására kiköttetett, hogy a várba küldendő praefektus kötelességévé fog tétetni, a rom. kath. vallás, a megyei papság és a káptalan védelme, s hogy a várban és a városban ugy a vele összefüggő falvakban, praedikatorok, eretnek iskolamesterek, a mennyire lehet, meg ne türessenek, és ne engedjék az állapotokat rosszabbra fordulni, inkább azok javitására törekedjenek. A megkötött egyezség szerint a vár és javadalmak átvételére Thuroczy Ferencz, Dobó István, és Bornemissa Gergely csanádi püspök küldették a király által Egerbe 1563. év decz. hó 4-én. Ugyanezen napon Mágóchy Gáspár, a volt gyulai kapitány, kinek török fogoly voltát ismertettük, Békés és Torna megyék főispánja, Verancz püspök ajánlatára neveztetett ki Egervára főkapitányává. Mágochy, az eddigi rendszertőt eltérőleg, mint várkapitány, a vár katonái s a javak kezelési ügyeiben, és mint az ide tartozó megyék, főispánja, illetőleg administratora, kizárólagos jogkörrel ruháztatott fel. Csupán az egyházi és vallási ügyekben köttetett ki, hogy azokba ő vagy katonái ne avatkozzanak, annak gondját hagyják arra, kit az illet, a püspöke. Mágóchy 1564. febr. 9-én vette át a várat, mikor is Verancz püspök eltávozott onnan, Pozsonyba téve lakhelyét. 17)

---

1) Mint már Dobó udvartartásánál kimutatva van, egy vékából mintegy 110 -20 czipó süttetett most is.

2) U. o. 25. l.

3) Ver. 12. k. 225-27. l.

4) 158 8/9 évi várszámadás nemz. muzeumban.

5) Lásd Okmánytár 22. sz.

6) Orszgy. eml. IV. k. 386. l.

7) Verancz 8. k, 163. l.

8) U. o. 315-324. l.

9) U. o. 363. l.

10) Károlyi család ltára 3. k. 326. l.

11) Károlyi cs. Ltár. 3. K. 332-35. l.

12) NRAcs. 617sz. 26.

13) NRA 12.cs.108. sz.

14) Ver. 9. k. 5. l.

15) "Videt praeterea locum illum esse inter omnia finitima. longe observandum, neque consultum esse, leges ibi ecclesiasticas boc precipue tempore inter armorum strepitus vindicare, quandoquidem adeo subrepserunt novac istac opiniones, ut et pueri ipsi ac mulieres potius mortem subirent quam ne digitum quidem ab institutis novatorum horum averterent pedem Ver. 9. k. 13. l.

16) "Adeo ut vix ducenti aut paulo plures Agriae inveniantur equites, pedites vero iutam exiguo reperiantur numero ut dedecus recensere." Ver. 9, k. 8-9. l.

17) Ver. 9. k. 28-47. l. Gyárfás IV. k. 103. l.