HARMINCZKETTEDIK FEJEZET.

I. Forgách Simon várkapitány kedvező helyzete. Verancz püspök ujabb utja Konstantinápolyba. A drinápolyi béke. A béke János Zsigmonddal. Ennek halála. Verancz esztergomi érsekké neveztetik ki, 1769. okt. 17-én. Halála. II. Radeczy lstván egri püspökké neveztetik ki. 1572. évben. Az egri egyház és káptalan birtoka kincstári kezelés alatt. Külső-Szolnok Hevesmegyével törvényileg egyesitetik. III. Forgách várkapitány elveszti a bizalmat. Utódja Ungnád Kristóf. A rendek sérelmi felirata a vártemplom elzárása, és a káptalani javak miatt. Radeczy püspök a német tanácsosok ellen. IV. Leleszi János jezsuita hittéritő Egerben. A káptalan összeütközése az egriekkel, szent Mihály temploma végett. A rendek felfogása az egri viszonyokkal szemben. V. A gyöngyösi vallási viszály. Mustafa pasa levele Gyöngyös biráihoz. Gyöngyösi házeladás. A felnémeti paulinusok bérbe adják felnémeti javaikat.

I. Forgách Simon várkapitány kezdetben kedvező jelek között foglalta el állomását Egerben. Ez alkalommal. Verancz püspökkel békés kiegyezés történt az archidiaconusi quarta-illetékre, melyet Mágóchy mint püspöki járandóságot a vár javára lefoglalt, hogy az a káptalan illetékes tagjainak adassék ki. 1)

Verancz püspök maga, ez év jun. 12-én ismét követségbe utazott Konstantinápolyba, a béketárgyalások folytatására. Hét havi alkudozás után sikerült a 8 évre terjedő drinápolyi békét megkötni 1568. febr. 17-én, melynek folytán 1571-ben János Zsigmond erdélyi fejedelemmel is megköttetett a béke, melynél az erdélyi fejedelemnek szabad választási jogának biztositása mellett, Miksa király fensőbbségi joga elismerést nyert. Az igy megkötött béke után János Zsigmond meghalt, és erdélyi fejedelemmé Báthori István választatott meg.

Verancz maga konstantinápolyi időzése alatt, nem sokat foglalkozhatott egri egyháza ügyeivel, az a dolog természetében rejlik. Forgách Simon főkapitány ellen sem lehetett kifogása, kitünik azon levélből, melyet Verancz 1568. jun. 11-én Konstantinápolyból visszatérése idejében intézett Forgáchhoz, válaszolva Egerből Baríus István egri katona, Dédesvára volt védője által hozott levelére, melyben atyailág kéri Forgáchot, hogy "az egri egyházra gondja legyen." Ezen Barius Istvánról Bethlen Farkas után Gyárfás és mások, azt beszélik el, bogy az 1569. évben Karácsony György vezetése alatt megindult debreczeni népmozgalomhoz csatlakozni akart, és hogy Mágóchy, akkori egri várkapitány akadályozta meg szándékában. Ez idöben Mágóchy már nem volt egri kapitány, és igy ez tévesen említetik ez ügyben. Hogy Barius e vitéz és világlátott katona, Karácsony György félrevezett hiveihez csatlakozni akart volna, már a fentebbi téves közlemény folytán is, kétségbe vonható.

Verancz Bécsbe érkeztekor értesült csak, hogy az egri dolgok még sem állanak ugy, a mint ő gondolta. Itt vette kézhez Draskovics György zágrábi püspök levelét, melyben azt irja: "hogy az egri dolgok ugy a Ielkiekben, mint a világiakban helyesebben folynának, ha püspöki tisztét kiválóbban gyakorolná, és Bécs helyett Egerben tartózkodnék." Itt értesült, hogy a kanonokok a várból még míndig kíszoritva, lakásaik katonai laktanyákká rendeltettek, hogy Felnémethen Forgách kapitány protestans konczionatort tart, a templomot ez foglalta el, s a papi jövedelem megfeleztetett e konczionátorral, mely tényeket panaszosan sorolja fel Miksa királyhoz tett előterjesztésében. 2) Mindennek következménye lett, hogy Forgach Simon a Dunáninneni hadak főkapitányává mozditatott elő, és egri várkapitánynyá Ungnád Kristóf neveztetett ki.

Ez időben Verancz római vagy angol követsége volt tervben, de ez abba hagyatott, és ezt örömmel tudatja Gregoriancz Pálhoz intézett levelében 1560. aug. 18-án, melyben az egri dolgokról is keserüen emlékezik, hogy védelmet már sehol sem találnak. 3)

Az esztergomi érseki szék ez időben Oláh Miklós halálával megüresedvén, Miksa király 1569. okt. 17-én Veranczot nevezte ki esztergomi érsekké. 1570. év marcz. 1-én bibornoki kineveztetésre is felterjesztetett, azonban ezt már nem nyerhette meg, mert 1573. marcz. 12-én történt királyi helytartóvá kineveztetése után rövid időre, ez év jun. 15-én, mások szerint jul. 21-én 73 éves korában Eperjesen meghalt. Hűlt teteme a nagyszombati Szent-Miklós székesegyházban temettetett el. 4)

II. Verancz esztergomi érsekké kineveztetése után, majd három évig, üresen állott az egri püspöki szék. Csak az 1572-ik évi pozsonyi országgyülés után határozta el a király a rendek sürgető feliratára, hogy-a felirat szavai szerint, - .Egerbe alkalmas férfiut nevezzen ki 5) Radeczius István személyében. Schmidt szerint, 6) e kinevezés régebben megtörtént, de Rómában késett a praeconizálás, mit Miksa már meg is sürgetett. Hogy a kinevezés tényleg csak 1572. évben történt meg, kitünik a hivatkozott országgyülési feliratból. Az tény, hogy Radeczius 1572. aug. 6-án egy Szegedre vonatkozó okmányban már mint egri püspök irta alá magát. 7) Ez idő előtt kevéssel nyerhette el püspöki székét; minden valószinüség szerint, jul. 1-étől utalványoztatott részére az illető javadalom. Radeczius az egri püspökséget ugyanazon feltételek mellett nyerte meg, mint ezt Verancz az utóbbi években birta. Radeczius is kárpótlásképen, mint elődje, a turóczi prépostságot kapta, és távol megyéjétől, csak a lelkiekben fentartott hatáskörrel müködött; egyebekben ugy a megye és a hozzá csatolt Borsod, Pest, K. Szolnok, Solt megyék főispáni tisztje, mint a püspökség javainak kezelése, teljesen a várkapitány kezében maradt. Ez időben különben, már a lelkiekben is vajmi csekélyre szállott alá a püspök müködési köre. A püspöki székhely Egervára, teljesen a várkapitány kezében volt; a vár őrsége, a rnegyei nemesség nagy részével a protestantismusnak hódolván, az egyházi jurisdictió gyakorlásának tere igen szük körre szorult. A várból az egyházi férfiak a kanonokokkal együtt kiszoritattak, lakásaik katonai kaszárnyákká alakitattak át; a templom bezáratott azon ürügy alatt, hogy a várbelieknek kath. isteni tiszteletre szükségök nincs, a városból jövő hivek részére pedig a vár ajtai tárva-nyitva nem hagyhatók. A püspöki javak mellett most már a káptalani birtokok is kincstári kezelés alá vétettek a vár szükségletének fedezése szempontjából, miután az 1569. évi országgyülés a 27-ik törvényczikkben, felhatalmazta a királyi kincstárt, hogy a végvárak körüli papi tizedek, eltérőleg a régi törvényektől, kamarai számadásra vétessenek bérbe. A káptalannak Polgár és Szent- Margitán lakó jobbágyai ugyanezen országgyülés törvénye szerint, 12 napi közmunkára az egri várhoz rendeltettek, hová utaltattak Heves, Borsod, Pest, Solt és Külső-Szolnok vármegyék közmunkái is.

Ezen 1569-iki országgyülésen alkottatott meg az 52-ik törvényczikk; mely szerint: "a törökök által elfoglalt Külső-Szolnok vármegyének sem alispánja, sem szolgabirái nincsenek, s több ellátni való ügyei vannak, ezentúl részére Hevesvármegye szolgáltassa az igazságot. " Tehát a tényleg ugy is már fennállott kapcsolat ezzel törvényesitetett, s mintegy három századon át ekként egyesitve teljesité a két vármegye törvényes functioit. Ezen országgyülésen kik képviselték a megyét, ismeretlen előttünk, de ismerjük a káptalan küldötteit; kik Sisionus Mihály és Dembrinus Mihály kanonokok voltak. 8)

III. Az országgyülés végeztével az ekként egyesitett megyék, s az egri vár élére főkapitányul s főispánul Forgách Simon helyére Ungnad Kristóf neveztetett ki. Ungnád neje a hires temesi hős Losonczy István leánya Anna volt, mindketten a protestantismus kiváló védnökei, különösen Losonczy Anna, kiről alább még leszen szó. Ungnád kinevezésével a vár tulnyomólag német katonasággal rakatott meg, kik külön német predicatort is tartottak a várban Magdeburgi Joachim nevüt, kinek fizetése 150 tallérra ment. 9)

Ungnád, mint buzgó protestans, habár Egerben nagy kedvességben lehetett hitsorsosai előtt, az országgyülésen a rendek állandó kifogásának tárgya volt, mint idegen német származásu, ugy hogy az egri dolgok most már az országgyülési sérelmek állandó rovatában foglaltak helyet.

Igy az 1572-iki pozsonyi országgyülésen a rendek márczius 12-én kelt feliratukban előterjesztették, hogy az egri káptalan tagjai a várban levő székesegyházból, melynek sekrestyéjében őriztetnek az ő gondjaikra bizott közokiratok, a vár kapitánya s a német katonák által, kiknek ez lakóhelyül adatott át, kitiltattak. Ő felsége halaszthatatlan intézkedése kéretik, hogy a közügy szempontjából, de azért is, mert méltatlan az, hogy az Isten tiszteletére szánt helyen katonák nejeikkel lakjanak, - az egyház kiüritessék, s a káptalan rendelkezésére visszabocsátassék. Egyszersmind kifejezést adtak annak, hogy a káptalan joga tized- s negyedilletékeik beszedésére épségben hagyassék. Ezen feliratban a rendek megemlítik azt a visszaélést is, hogy a káptalan tagjaiul utóbbi időkben, idegen, a magyar nyelvben járatlan egyének neveztettek ki, kik képtelenek káptalani fontos teendőjükben eljárni, s kérik hogy az idegenek távolitassanak el. 10) Mindkét panaszos pontra a király válaszában kellő intézkedést igért a rendeknek.

Ezen feliratban a rendek ő felsége figyelmét a többek között különösen Egervárosa hiányos körülfalazására hivják fel, mely szerint ez oly hézagos, hogy azon az ellenség minden akadály nélkül hatolhat keresztül. Ennek kiépitését sürgették, s e czélra Heves és Borsod megyék közmunkáját és az egri káptalan bárhol található javait ajánlják forditani. 11) A király válasziratában e pontra azt jegyezte meg, hogy még a vár maga is sok munkára vár. Erre szükséges az erő első sorban, s csak azután lehet a város kellő erősitéséről intézkedni.

Az 1572-ik év september havára összehivott országgyülésen, melyen Rudolf főherczeg is megkoronáztatott, az egri káptalan ügyei ismét tanácskozás tárgyává tétettek. Az okt. 10-én kelt királyi leirat válaszol a rendek felterjesztésére, hogy az egri vár temploma miért tartandó bezárva, s onnan a hivek miért tiltattak ki? "Mert ha bárkinek szabad lenne a templomba menni, - szól a leirat-a várba is szabadon bejárhat, a mi nagy veszélyt rejt magában, ha mindenki szabadon megtekinthet ott mindent, s az erősités milyenségét kitudhatja. A nép parasztos öltözetében az ellen is befurakodhatik, s miután a hadi készletek legnagyobb része a templomban s környékén tartatik, csalárd üzelemmel azokban nagy kánokat okozhat. A káptalan a városban levő templomban helyezkedhetik el, s közokiratait ott tarthatja. Ezért a vártemplom a kivánt használatra vissza nem adható."

A káptalani tized ügyében közli a leirat a rendekkel, hogy a káptalan javai oly módon fognak kezeltetni, mint eddig, t. illik a kamara haszonbérli, a. vár szükségletei fedezésére, ugy mint ezt a rendek is elhatározták. Ha azonban a bér nem fizettetnék, forduljanak ő felségéhez panaszszal. A káptalan idegen nem magyar tagjaira, legközelebb intézkedés történik, 12) fejezé be a leirat, az egri ügyeket.

Ezen országgyülésen koronáztatott meg Rudolf főherczeg szept. 25-én. Felemlitjük még itt, hogy Miksa király, a protestantismushoz hajlamát, Rudolf koronázási szertartásánál is kitüntette, nevezetesen a koronázási eskü szövegéből "Szűz Máriát s minden Szenteket" kihagyatni kivánta, s mellőzendőnek vélte, hogy a megkoronázandó előlegesen gyónjon és áldozzon. 13) Miksa király végre Verancz esztergomi érsek s primás sürgetésére engedett, s a koronázás a szokásos szertartás mellett történt meg.

Az egri káptalan javadalmainak ügye azonban ezzel meg nem oldatott, sőt mindinkább bonyolodott. Összes javai most már kincstári bérlet alá vétetvén, tizedbérletei nem fizettettek, ujabban pedig Polgár és Margita birtokai az erdélyi fejedelem által foglaltattak el. A káptalan megnyugodott volna már ezen kincstári kényszerbérleten, csak a bérlet fizettetett volna. De bért sem kaptak, a javadalmak sem Egerre forditattak, mert a szerencsi és gönczi kerületek javadalmai s tizedei Tokaj és Onodvárakhoz utaltattak. Az 1574-iki gyülésen a rendek belátva e nagy méltatlanságot, ez évi 5-ik tczikkben kijelentették, hogy a káptalan jobbágyai Egervárosa védfala kiépitéséhez rendeltessenek; egyebekben ismételten felirtak a királyhoz, hogy: "az egri káptalan szivesen felajánlja ő felsége rendelkezésére a tizedbérleteket, de hát a bérlet fizettessék pontosan, Szerencset és Gönczöt pedig adja vissza ő felsége a javaiban ugy is megcsonkitott káptalannak, ugy Polgár és Margita erőszakos elfoglalása miatt tegyen lépéseket az erdélyieknél." E kérelemnek azonban a többiekkel együtt nem sok sikere lett. A királyt tulhatalmaskodó német tanácsosai, elidegenitették a magyar ügyektől. Ugy a magyar had mint pénzügy vezetése idegen elemek kezébe került; a várak, ezek között Eger is idegen német katonasággal rakattak meg, mely féktelen garázdasággal sanyargatta s vérig keseritette a népet. Az elkeseredés fokozódott ugy annyira, hogy midőn 1576-ban ismét összehivatott az országgyülés Pozsonyba, az ezt megnyitó Rudolf trónörökös előtt Radeczy István egri püspök s kir. helytartó, hívatva érezte magát a rendek nevében felhivni Rudolf közbenjárását, hogy "azon szolgaságból, azon elnyomás és zsarnokság alól, mely ő felsége uralkodása alatt hozatott be, s eddig ismeretlen volt, szabaditsa meg őket." 13) A püspök s királyi helytartó a legkörülményesebben sorolja el, hogy a német kancellária miként ragadta magához a magyar ügyek intézését, az ország jogai s törvényei ellenére, mellőzve a magyar tanácsosokat, kikből jóformán csak gunyt üznek; s teljesen mellőzik. "Óvást emelünk Isten és felségtek előtt, - fejezi be a püspök előterjesztését, hogy mi halálunkig hivek maradunk ugyan, de jogaink s szabadságunk csorbitásához, gyermekeink s az utódok gyalázatára, soha nem járulhatunk."

Az egri káptalan birtokügye felmerült az 1578. évi pozsonyi országgyülésen is, s a sérelmi pontok között már-már álIandó az előterjesztés: "hogy midőn az egri káptalan tizedeit s negyedeit potom áron engedte át ő felsége szükségleteire, legalább a szerencsi tizedeit bocsássa vissza önfentartására."

IV. A káptalan nehéz napjai sulyosodtak otthon a még inkább erősödö vallási villongások által is. Habár az országgyülésen a rendek a káptalan anyagi érdekeit, a kamarai önkényes foglalással szemben erélyesen védelmezték, otthon Egervárosában a tulhatalmassá lett protestantismus, erkölcsi befolyását s lehet mondani létalapját is már-már semmivé tette; ugy hogy magában Egervárosában is a kath. lelkész helyét prot. konczinator foglalta el, kiknek egyike 1576-ban Paksy Mihály, Patakról hozatott ide. 14) Radeczy István püspök 1578. évben, a nép vallási érzülete fellenditésére Leleszi János jezsuitát küldötte Egerbe, kinek szónoki s hittéritői hirneve országos volt. Leleszi egy évig tartózkodott Egerben 15), de hogy müködése nem sok eredménnyel járt, kitünik, távozása után egy évre történt eseményekből. A káptalan ugyanis mint tudjuk, a várból teljesen kiszoritva, a városba tette át lakását, és székesegyházául Rudolf király 1580. febr. 26-án kelt jóváhagyó leirata alapján, az egri szent Mihály templomot foglalta el, melyet 1500 frt befektetéssel kijavitatta s czélszerüen berendezte. E templom Egervárosa patronatusa, alatt állott, s a város, melynek tulnyomó része már akkor protestans volt, óvást emelt ezen önkényes elfoglalása ellen. Miután az óvás mitsem használt, a polgárság az előljárókkal élükön, segitve a vár katonasága s a város nemessége által is, 1580. Urnap utáni szombaton Ungnád Kristóf házából 16) és a szent Miklós-féle klastromból kiindulva, megrohanták a templomot, elfoglalták, az oltárokat, képeket kihányták, s igy azt a protestans konczionátornak átadták, ki is következő napon vasárnap, ott a protestans isteni tiszteletet megtartotta. Az egri káptalan ezen foglalás ellen egyelőre mást nem tehetett, minthogy a jászói conventnél ünnepélyes óvást vétetett fel. 17)

Mig ezek Egerben kétségkivül a vár kapitányai s katonái segélyével s befolyásával történtek, ezen országgyülésen teljesen más felfogásnak adtak kifejezést a rendek, kiknek jó része különben a protestans szellemnek hódolt. Általában, de részletesen is Egervára emeltetett panasztárgyául; hogy idegen, dölyfös, s a népet zsaroló katonasággal árasztatott el az ország minden fontosabb vára, s Egervára is; hol még a vár gondnokává is, idegen neveztetett ki. A rendek 1580. marcz. 10-én kelt feliratukban részletezik különösen Egervárában történt sérelmeket: "hogy a nép a vár katonái által mennyire sanyargattatik; a tized beszedésénél mily visszaélések történnek; hogy mig az egri piaczon a buza ára egy köbölért 1 frt 50 denár, a német katonáknak a vár tizedeiből bejött buzát 60 denárért adják, s annyi dijjat huznak, hogy abból két annyi magyar katonát lehetne tartani; hogy a jobbágyoknak borait erőszakkal elveszik s nem fizetnek érette; ime itt vannak panaszokat élő szóval előadandók a felnémeti lakosok, sohajok s könnyeik között várva bajaik orvoslását, de meghallgattatást nem találnak." Érdekes a felirat azon része is, melyben a német katonák pusztitó falánk természetét tolmácsolják; "hogy mig Egerben valaha bőség volt a vár pinczéjében a borban, s annyi volt, hogy ha egy nagy hordóba öntötték volna együvé, s hátul megfurják, egy évig se folyt volna el teljesen; - most alig található ott valami."

A rendek azon következtetésre jutnak, hogy Egervárát vissza kell adni a püspöknek, ki jobban gondját fogja viselni, mint egy idegen zsoldos. És ha ő felsége ezt nem tehetné, nevezzen ki,oda legalább magyar praefectust. "Huszonnyolcz évvel ezelőtt-szól a felirat-nem volt ott egy idegen sem, Isten segitségével tisztán magyar erő mentette meg. a legnagyobb török haddal szemben." Igy emlékeztek meg Dobó hős tettéről, s. hivatkoztak arra. "Most Isten óvja ily megtámadtatástól a várat, mert feltétlenül áldozatul fog esni: 18) A rendek e rossz sejtelme, csak 16 év mulva teljesedett!

V. Az egri vallási viszálylyal egy időben Gyöngyösön is erős hullámokat vetett ismét a két kath. és prot. vallás felekezet közötti küzdelem, mely főleg a templomok s azok javai birtoklása felett folyt. E viszály felett itélő biróul azonban Gyöngyösön ismét nem a magyar, hanem a török hatóság jelentkezik. A felek panaszaikkal a mint tetszett, ugy a magyar, mint a török hatóságokhoz fordultak. Volt-e Gyöngyösön is török kádi, nem tudjuk. De például Jászberényben már ily török biróság működvén, hogy a jászberényi polgárok a magyar hatóságok jurisdictiójának is fentartassanak, 1588. jan. 9-én kelt királyi határozattal, a jászberényi előljáróság, birák és esküdtek másod foku hatóságává az egri várkapitány jelöltetik ki, és utasittatnak a polgárok, és mindenki, hogy keresetükkel a berényi polgárokat érdeklőleg az egri várkapitányhoz forduljanak. 19) Hasonló intézkedés történt Kecskemét városára is, még 1582-ben, hol szintén török kádi foglalt helyet, és a budai török törvényszék terjeszté ki hatáskörét. Rudolf király kiadott rendeletével a várost és polgárságát Kolonics Bertalan egri várkapitány itélőszéke alá helyezte. 20)

A gyöngyösi polgárok s főleg a felekezetek, épen ugy, mint 1566-ban, most 1577-ben is a török hatósághoz, s nevezetesen a budai divánhoz fordultak vallási vitás ügyeik elintézése végett.

Ily vallási viszályra vonatkozik Mustafa budai pasának 1577. decz. 2-án a gyöngyösi birákhoz intézett parancsa, (lásd az eredeti levél hasonmását a mellékleten, melyben büntetés terhe alatt inti, hogy a "luthereknek békét hagyjanak, valamikor akarják, mind bőjtön mind egyaránt a mészárosok, hust árulhassanak; (tehát bőjti napokon tiltva volt a hus árulása) iratlan jobbágyok itt szabadon telepedhetnek, és mesterségök után élhetnek; s ne sarczoltassanak. 21)" Mustafa pasa ezen pecsétes magyar levelét a gyöngyösi birákhoz, hasonmásában mellékelve közöljük.

Ezen parancs a "Luther-rendüek" javára szólt a kath. felekezetbeliek ellen. Ezek sem késtek a maga módja szerint megnyerni a magas diván kegyét, mi hogy sikerült, mutatja a következő eset. A luther-vallásuak a templom tulajdonát képező bizonyos ház malom és szőlőskertet szerezték birtokukba; bizonyos évi adófizetés mellett, mely összesen 30 piaszterre ment, már 3 év óta. A diván előtt ezen fizetéssel bizonyitották tulajdonjogukat. Azonban a katholikusok részéről egy küldöttség, Király András, Tóth Mátyás, Olasz Jakab, Márton Diák, Sám Mihály és Csóka Pál jelent meg, s régi okmányokkal igazolták, hogy e birtokok a barátoké voltak, s most is őket illeti. Nem késett a küldöttség kijelenteni, hogy e javak után készek több adót fizetni, mint a mennyit a lutheranusok fizetnek. E végből rögtön le is tettek 60 piastert, sőt a lutheranusok által három éven át fizetett 30-30 piastert is megtéritették. Mindezek ekként megtörténvén, meghozatott 1578. okt. 26-án az itélet, hogy a kérdéses birtokok a katholikusoké, s "mindaddig mig birják, hozzá ne merjenek nyulni a lutheranusok." 22) A későbbi eseményekből következtetve, a püspöki határban Gyöngyös mellett feküdtek ezen birtokok, melyeket a luth. vallásnak saját papjuk javára foglaltak el. Püspökiben nem volt lelkész, a gyöngyösi egyház filiája volt. A püspökiek Gyöngyösre jártak be templomba, s a szentferenczrendiek teljesitették a lelkészi teendöket.

Habár Gyöngyösön a török hatalom tényleges müködése ekként érvényesült, a gyöngyösi polgárok ez időszakban a rendes megyei hatóságokat is igénybe vették, mint ezt igazolja 1587-ben szent Lőrincz napján az egri káptalan előtt kötött adásvevési szerződés, mely szerint Sother András (circumspectus Andreas Sother) eladja 250 frtért Gyöngyösön Poroszló Pál és Barthus Pál szomszédságában levő udvar-házát nemes lit. Lippay Andrásnak. 23) Ebből látszik, hogy a

megyei nemesség, ugy mint Egerben, Gyöngyösön is vásárolt jobbágy házakat. Sothér András polgár volt, s mint ilyen czimeztetik "circumspectusnak."

Egy érdekes bérleti szerződés köttetett 1584-ben a leleszi konvent előtt. E szerint a Paulinus atyák meghatalmazottja, nevezett évben, Felnémet felett volt klastromukhoz tartozó javakat, 3 drb szőlőt és 2 malmot, egyike két köves a tárkányi, másika egy köves az egri patakon, choltói Baso Farkasnak 680 frtért oly módon adta bérbe, hogy évenként 25 frtot számol le, s birja még az egész összeg le nem telik. Ezen Basó Farkas nővére. Borbala Mocsáry György neje volt. Érdekes ez annyiban is, hogy ez idöben a Paulinus atyák a távolban zárdájuk feldulva, mégis intézkedhettek vagyonukról. 24)

---

1) Ver. 9. k. 207. l.

2 ) Verancz 9. k. 279. l.

3) Schmidt Ep. Agr. III. k. 98. l. "Ego laetior Agriam repeto quam vel Petri limina-adiissem, quautumvis et timendum illic sit et cum insolentibus militibus conflictandum, mire enim me sollicitur cura tantí coufinii et tutela decimarum, quae jam etiam a fidelibus nostr. principum patiuntur vim adeo nulla uspiam defensione protegimur adeo impunitate raptorum pessumdamur."

4) Ver. 9. k. 278-314. l.

5) Országgy. Eml. V. k. 354. l.

6) Schmidt Episc. Agr. III. k. 110. l.

7) U. o,

8) Kovachich scripi. min. II. 229. l.

9) Károlyi cs. ltára 1V. k. 400. 1. Orsz. gy. Eml. V. k. 349. l.

10) U. o. 382. l.

10) U. o. 343. és 376. l.

11) U. o. 455-56. l.

12) U. o. 413. l.

13) U. o. 137. l.

14) Not. top. pol. com. zempl. 212. l.

15) Shmidt. III. k. 110. l.

16) Ezen ház, melyről még szólni fogunk, minden valöszinüséggel, Ungnád neje Losonczy Annáé volt.

17) Shmidt III.k. l22.l.

18) Orszgy. eml. 6. k. 375-386-89. l.

19) Károlyi cs. Itár 3. k. 442. l.

20) Kecskemét v. tört. I. k. 233. l.

21) Eredetije a gyöngyösi reform. egyház levéltárában található.

22) Gyöngyösvárosa ltárában.

23) NRA. 1002. cs. 18. sz.

24) NRA. cs. 959. sz. 14.