HARMINCZEGYEDIK FEJEZET.
I. Mágóchy után Forgách Simon neveztetett ki a vár főkapitányává 1567. máj. 16-án. A törökök Jászberényt megszállják: Dédes elesik. Pétervására előbb Geömes Ferencznek, majd Mágochynak adományoztatott. II. Perényi Gábor s Országh Kristóf halála 1567-ben. Dobó István követelése Perényi halála után a Pálóczy javakra. Viszálya a kincstárral. A végzetes Tegenyei per. Elfogatása s menekülése pozsonyi börtönéböl. III. Dobó István Bocskay és Balassával öszszeesküvéssel vádoltatik. Elfogatása a pozsonyi országgyülésen. Bebörtönöztetése s halála. Dobó-ruszkai sirja, s emléke az egri várban. Családja megkapja a Pálóczy javakat. Krisztina leánya házassági pöre. Ferencz fia örökös nélküli halálával a Dobó birtokok leányágon a Rákóczyakra szállanak. IV. Perényi Gábor halála, özvegye s testvére iránt tanusitott eljárásáról állitólagos hirek V. Országh Kristóf halála s családja; viszálya a birtok iránt. Birtokait Török Ferenczné Borbála, Kristóf unokatestvére örökli. Ezek utódai.
I.Mágóchy elbocsátási kérelme elfogadtatván, utódául Forgách Simon, a hires Forgach Ferencz püspök s történetiró testvére neveztetett ki
1567. máj. 16-án, ugyanazon hatáskörrel, mellyel Mágóchy vezette a vár s Heves-Borsod megyék főispáni ügyeit. Forgách hűségesküje a Mágóchyéval teljesen azonos. 1) Az átadást a már említett királyi biztosok: Zerdahelyi Mátyás mislei prépost, Paczoth János és Sulyok Ferencz ez év jun. 4-én teljesitették, mely alkalommal Mágóchy leltárában foglalt hadi s élelmi felszerelvények, -mint azok Peliny Bálint volt gondnok által átadattak, tovább is, mint a király pénzéből szerzett czikkek, soroltattak elő Forgách részére, tehát nem mint püspöki tulajdonok. Az átadók ezt az egri káptalan előtt jegyzékbe vétetvén, e fölött a további elhatározást ő felségének tartották fel. 2) Ugy látszik, bizonyos aggály merült fel, hogy legnagyobb részben a várbirtok jövedelméből szerzett felszerelvények, állithatók-e tisztán királyi tulajdonnak?
Ezen év Hevesmegye beléletére más tekintetben is mozgalmas volt. A törökök régi tervöket; hogy Egervárát mennél inkább körülzárolják, ujból nagy sikerrel érvényesitették. Ez évben szállották meg a jászberényi zárdát, mely körül évekkel ezelőtt heves küzdelem folyt le, kiüzvén onnan a tulajdonos barátokat, kik a városba költöztek át, s átalakitották erőddé. 3) Hajnácskő után pedig a másik szomszédes vár Dédes is, mely Perényi Gábor tulajdona volt, 1567. ápr. 2-án szintén török kézre került, a mit Putnok és Vadász gö mörmegyei várak eleste követett. Dédest Hassan pasa ostromolta, melyet Barius István, Perényi várnagya 15 napon át vitézül védelmezett. Ekkor kitünt, hogy a vár tarthatatlan, de Barius rettentő vér-áldozat árán adta csak át a várat. A vár közepén levő torony alá ugyanis, összehordatta minden meglevő puskaporát, s egy hosszu kanóczot vezetett oda, mely lassu égésével időt engedett neki s katonáinak a menekülésre. Éjjel tehát mindnyájan elhagyták a várat, melyet észrevevén a törökök, nagy örömrivalgással rohantak be. A meggyujtott kanócz tüze pontosan épen akkor ért a puskaporhoz, midön a törökök már mindnyájan benn voltak. A torony nagy robajjal repült ég felé, romjai alá temetve mintegy 4000 török harczost. 4). Dédes ekként török kézre jutva, hevesmegyei járuléka Pétervására, 1568-ban Perényi Gábor halála után, Geömes Ferencznek, Silvás pe- dig Kátay Ferencz egri lovas tiszteknek 5) adományoztatott. A későbbi időben szerepet vitt Kátay családnak ez veté meg alapját. Pétervására nem sokáig volt Geömes Ferencz birtokában, a király 1574. okt. 18-án Mágóchy Gáspárnak adományozta 3000 frt lefizetése mellett. 6)
Ezen 1567-ik évben halt meg Hevesmegye két legnagyobb birtokosa is, Perényi Gábor és Országh Kristóf. Perényi halálával Dobó István eddigi története ujabb, de végzetes tragikai részlettel gyarapodott. Dobóék, tulajdonképen most már István és Domokos, mert Ferencz testvérök még 1552-ben elhalt; szivosan s kitartóan küzdöttek a Perényi Gábor kezén levő Pálóczy- féle birtokok megszerzésére, melynek folyamában egy még 1548-ból, származó per Tegenyey Tamással, volt a végzetes fonal; mely Dobó István tragikumára vezetett. Ezen nevezetes Tegenyey-féle per ez volt: 1548-ban Tegenyey Tamás, Pálóczvárának szomszédságában levő Tegenye faluban lakott. Dobóék tisztjei viszályba keveredtek Tegenyeyvel, s ennek panasza, szerint ezek több rendbeli erőszakot követtek el, mint marháikat behajtották, szántóföldjükből elszántottak, négy ökrös szekeret erőszakosan elvittek stb. Ezek miatt Tegenyey nagyobb hatalmaskodás czimén bepörölte Dobóékat a nádori helytartó előtt, s el is marasztaltattak az akkori törvények értelmében, nagyobb erőszakoskodásért fej- s jószágvesztésre. Dobó István az akkori eljárás szerint a végrehajtást felfüggesztette s a nagy ostrom után erdélyi vajdává neveztetvén ki, a végrehajtást tovább is sikerült függőben tartani.
Dobó István Erdélyből, ujvári börtönéből kiszabadulván, miután Tegenyey időközben meghalt, annak özvegyével 1563. szept. 1-én kigyezett. Időközben azonban Dobóék ősi ellensége Perényi Gábor, minden áron oda dolgozott, hogy Tegenyey özvegye az egyezséget vonja vissza, s az itéletet hajtassa végre; sőt Tegenyey özvegyétől a pört megvette, s Dobóék ellen a végrehajtási jogot magára ruházatta. Ennek hasznát Perényi 1567. jun. 7-én történt halála folytán nem vehette. De a bonyolult csomó tragikai megoldása csak most következett be, a mitsem sejtő Dobó Istvánra, midőn Perényi halála után a Pálóczy-javakra nézve a kincstárral keveredett pörbe. 7) Perényi Gábor ugyanis most örökös nélkül elhalván, Dobó István azon reményben ringatta magát, hogy a követelt örökség immár nehézség nélkül fog ölébe dőlni. Aligha volt tudomása Perényi s a fiskus között még 1563. évben kötött egyezségről, melyről már megemlékeztünk, mely egyezség szerint, Perényi örökös nélküli halála esetére, összes javait, ezek között a Pálóczyféléket a koronára hagyja, hogy a király János Zsigmond és hivei ellenében megvédelmezze s biztositsa, - Sztrobko és Terebes kivételével, mely várakat neje Országh Ilonának hagyja, élte fogytáig, mikor is Terebes, Gábor nőtestvére Erzsébet Homonnay Ferencznére s gyermekeire, száll, Sztrobkó pedig a fiskusé lesz.." 8)
Fel is lépett Dobó rögtön, az örökös gyanánt jelentkezett kincstárral szembe, hogy a Pálóczy-birtokok, immár mint törvényes örökösnek bocsátassanak birtokába. A kincstár azonban, az egyezség értelmében, nemcsak Perényi családi javait, hanem a Pálóczyféléket is magához ragadván, midőn ennek folytán Dobó fentartott igényével most a kincstár ellen fordult, ez mint Perényi összes javai s jogainak örököse, a fent ismertetett tegenyei főbenjáró marasztalási itélet alapján, mely szintén reá háramlott, Dobó Istvánt Pozsonyban elfogatta s börtönbe hurczoltatta, megfosztatta mindazon kárpótlási adományozásoktól is, melyeket Dobó a királytól, szamosujvári börtönéből menekülése után nyert. Dobó István, barátai által környezve, s azok áItal fegyveres védelemre készen kisérve, pozsonyi börtönéből egy, éjjel álruhában sántitást szinlelve szökött meg. 9)
III. Dobó pozsonyi börtönéből ugyan menekült; de neki immár vesznie kellett. Rövid időre bevádolták a király elött, hogy Balassa János, Bocskay György, Homonnay Gáspár és Békés Gáspárral János Zsigmond érdekében összeesküdött Forgách Ferencz nagyváradi püspök és Forgách Simon ez időben Egervára főkapitánya, bizonyos Kenderessy Istvánt neveznek meg, ki Dobó és Balassa pecsétjét s aláirását hamisitva; Bocskay és Békéshez szóló költött összeesküvő levelet készitett s vitte volna fel Miksa királyhoz Bécsbe;. melynek alapján titokban meginditatott ellenök a hütlenségi nyomozás. 10) Miksa éppen 1569. év aug. havára Pozsonyba országgyülést hirdetett, melyre az összeesküvéssel vádlott Dobó István és Balassa János is megjelentek s okt. 12-én mit sem sejtve, elfogattak. Az országgyülés folyama alatt misem történt, mi az elfogatás tervét elárulta volna. Miksa király nevezett napon, a tárgyalások befejezésére vonatkozó leirata átvételére királyi várlakába hivta meg a rendeket, s ezek között megjelent Dobót és Balassát az előszobában tartóztatta le. 11) Bocskay sejtve a történendőket, még idején Erdélybe menekült, miért is összes javai konfiskáltattak.
Dobó elfogatása nagy izgalmat idézett fel a rendek körében, kik 200 ezer tallér jótállási összeg letevésére, vagy 30 kezes kiállitására nyilatkoztak készeknek Dobó szabad lábra helyezéseért. Dobó börtönének ajtaját a rendek e rokonszenve nem nyithatta meg. Az agg férfiu majd 3 évig szivta a nehéz levegöt, mely egészségét teljesen tönkre tette. Csak Rudolf koronázása után 1572. apr. 17-én nyerte vissza elrablott szabadságát, csak azért, hogy pár hétre reá, örökre behunyja szemeit. 1572. év május végén meghalt. 12) Igy végezte pályáját az egri hős, Dobó István.
Hült teteme Dobó-Ruszkán ősi várában azon templomban helyeztetett örök nyugalomra, melynek kiépitését ő kezdette meg; de melyet, közbejött szerencsétlen esete s arra következett halála miatt csak Ferencz fia fejezhetett be. Itt mindjárt felemlitjük, hogy Szirmay azon feljegyzése (Not. top. pol. Comitat. Zemplén 202. l.); mely szerint, Dobó István a pataki szent Mihály templomban temettetett volna el, téves. Dobó halálakor Patak még nem is volt birtokában. Patak csak halála után adatott át gyermekeinek, mint ezt alább látni fogjuk, Dobó István porai ma is a ruszkai templom jobb oldali szent Anna oltára alatt nyugszanak. Ez oltár felett két angyal által tartott veres márványon a következő sirirat hirdeti örök emlékül a nagy hős nyughelyét:
"Hoc tumulo Stephanum clauserunt fata Dobonem,
Qui quondam Turcas a vestris Agriae muris
Repulit, insignemque ferens ex hoste triumphum,
Extremam Ungaricis cladem procul egit ab orís."
"Végzete e sirba zárta, Dobó Istvánt, ki egykor Eger falairól űzte a törököket, s az ellenségen szerzett dicső diadalával, magyar hazánkról a végcsapást elháritá."
Ez emléket, hős apjának, fia Ferencz állitatta. Ezt igazolja az oltár evangeliumi oldala- veres márványába vésett következő felirat:
"Franciscus Dobó filius haeres hoc monumentum
Optimo merito publico luctu statuit."
"Dobó Ferencz, a hős fia, állitotta az emléket, a közgyász érdeméből."
A baloldali szintén vörös márványból készült kis oltárnál, a Dobó-család czimerének rajza foglaltatik, alatta a következő jellemző felirattal
Dacia nunc filium tanto se Praeside caesum Deflet et immensum praedicat Agriae virum Invictum semper dum saeva calumnia morsu
Vincere conatur vincitur ipsa suo.
"Dácia is siratja most jeles főnökében fiját, és nagynak hirdeti Eger férfiját, a mindig legyőzhetetlent, s midőn a kegyetlen rágalom harapásaival megtámadja, önmagát teszi tönkre."
E felirat az egykori erdélyi vajdára vonatkozik, s Dobó Istvánnak általunk ismertetett erdélyi s egyéb viszontagságaira (lásd a 179-180-ik lapokon) czéloz. A rágalmazott apa emlékének e feliratban adja meg az elégtételt Ferencz fia; melyhez, azt hisszük, a történelem is hozzájárul.
Ugyanoly vörös márványból, még egy emléket állitott a hős apának a hálás fiu, s az Dobó Istvánnak élethü alakját ábrázoló dombormü szobra. E szobor egykor a templom falába volt beillesztve, honnan 1833-ban kivétetvén, Egerbe vitetett, hol a vár régi közép kapujának boltozott üregében ma is látható.
Mielőtt ennek történetéről szólnánk, a dobó-ruszkai lelkészi levéltárból, ezen szoborra vonatkozó következő adatokat közöljük. Zsigrai Pál dobo-ruszkai plebánosnak "Protocollum parochiae" czimü feljegyzései között az 1791. évben összeirt leltári tárgyak sorában ezek olvashatók: Ecclesia haec habet latus unum in corpore foras protensum, ubi adest cripta supra quam jacet in terra pro porta Effigies marmorea Stephani Dobo de Ruszka." 1793-ik év alatt pedig ez olvasható: "criptae porta a foris facta statua Stephani Dobo ad latus Ecclesiae a foris ad portam praeclusam aplicita." "A sirbolt ajtaja helyén a templom külső falán a Dobó István szobra áll."
Hám püspök 1832-ik évben Dobó-Ruszkán canonica visitatiót tartván, még ezen a helyen látta a szobrot, mit a Can. Visitatiót kiállitott okmány következő szavai tanusitanak: - elébb megjegyezvén, hogy e templomban, melyet épiteni Dobó István kezdett, fia Ferencz pedig teljesen befejezett, nyugszik az egri hős Dobó, ekként folytatja: "cujus statua marmori incisa quondam in ipsa Ecclesia terae imposita, sed successive exinde excepta, nunc in latere Ecclesiae merediem respiciente, visitur." 13),,Kinek márványba vésett szobra, mely egykor a templom belsejében a földre helyezve volt, onnan kivetetvén, most a templom déli oldalán látható." 1832-ben tehát a dobó-ruszkai egyház külső déli oldalán volt még a szobor, a mely aztán elvitetett Egerbe.
Az emlékkőnek Dobó-Ruszkáról 1833-ban történt elviteléről szóbeli hagyomány az, hogy Pyrker egri érsek, a hős emléke iránt lelkesedve, a várromok akkori takaritási munkálatánál, kegyeletét egy sirjáról nyert emlékkel kivánta megörökiteni. A belső és külső vár közötti középkapu boltozatnak hátulsó része tehát befalaztatván, itt egy sir-üreg-féle állitatott, s Dobónak fent emlitett márványba vésett dombormü szobra, Dobó-Ruszkáról ide hozatott s itt egy ravatalszérü kőemelvényre helyeztetett; mint az a mellékelt rajzon látható.
A szobor, mint már érintettük, s fentebb igazoltuk, hősünk élethü alakját ábrázolja. A szobor 175 cm magas, feje jobbjában tartott zászlójának lobogóján nyugszik, baloldalán kardja, baljában egy perga men-tekercset tart, melyen szóról-szóra a következő felirat olvasható . "Scio quod redemtor meus vivit et in novissima die de terra resurrectur rursu cirumdabor et in carne video Deum et salvatorem meum." "Tudom hogy él az én megváltóm, hogy az utolsó napon feltámadunk, s ismét vele leszek, és testemben fogom látni Istenemet, megváltómat." Dobó-Ruszkáról az ernlék ovatosan, nehogy a ruszkaiak kegyelete megsértessék, egész titokban hozatott el, hogy hősi dicsőségének legméltóbb helyén láthassa az utókor egyik legnagyobb fiának, Eger dicsőségének márványba vésett élethű nemes alakját 14)
Dobó István Sulyok Sára özvegyét és két gyermekét, Ferenc és Krisztinát hagyta hátra. Halála után a keresett Pálóczy-javakat; Patakot, Ujhelyt stb. a király az özvegynek, és örökségképen Ferencz és Krisztina gyermekeinek, és Dobó István szintén elhalt Domokos testvére Jakab nevü fiának, egyenlő arányban birtokukba bocsátotta. Istvánnak másik fivére Ferencz, figyermek nélkül halt el, és igy csak István és Domokos a két testvér hátrahagyott gyermekei részesültek a Pálóczy-javakban. 15) Dobó István leánya Krisztina Várday Mihályhoz ment nőül. Krisztina, férje mellett boldog aligha volt, mert 1584. decz. 26-án, férjétől elválva, Balassa Bálinthoz kora hirneves költőjéhez, Balassa János fiához ment ujból férjhez. Balassa Bálint hevesmegyei birtokos is volt, nevezetesen Verbőczy István fijának Imrének halála után, Mindszent és Szuha -birtokrészeket ő vette meg. 16) Valamint családja, ugy ő is zászlós ur volt vagyis bárói rangot viselt, és mint ilyen hivatott meg az 1583-ik évi országgyülésre is. 17) Ugy látszik, Krisztina első férjétől elválasztva még nem volt., mert e házassága folytán a kir. fiskus ellene pert inditott. Krisztina, Balassa Bálinttal unokatestvér is volt, miután Bálint anyja, a Krisztina anyjával édes testvér volt. A királyi fiskus idézölevelében kettős házassággal vádolja Krisztinát, elsorolván, hogy a fentirt napon a pataki templomban, a szent beszéd végeztével, midőn a nép már kiment a templomból, Balassa Bálint Krisztina kezét megragadva, visszatartotta, és egy jelenvolt concionator előtt nejévé. tette. 18)
Dobó István özvegye Sulyok Sára, 1578-ik évben Cháky Pálhoz ment ismét nőül. 19). Ugy Dobó István fia Ferencz, mint testvére Dornokosnak fia Jakab örökösök nélkül haltak el. Ferencz 1602-ben mult ki az élők sorából s vele sirba szállott a Dobó-nemzetség is.
A Dobó családi birtokok legnagyobb része, Dobó István növére Anna leszármazása utján, mint azt más helyen érintettük, (lásd 83-ik lapon) Rákóczy Györgyné Loránffy Susanna mint női ágon Dobó, örököse, és utána gyermekeire a Rákóczyakra szállott.
IV. Perényi Gábor 1567. jun. 28-án hirtelen szélhüdésben halt el, Pozsonyban 35 éves korában. Hült teteme a pataki szent Mihály templomban temettetett el, hol özvegye emlékét terjedelmes siriratokkal örökité meg. 20) Özvegye Országh Ilonával később kiegyezett a kincstár és élte fogytáig megkapta a kikötött két birtokot. Még mintegy két évig élt férje halála után. Igy némely történetirónak azon feljegyzése, hogy halála előtt nejét, nehogy más valakihez, férjhez menjen, megmérgezte volna, a valóságnak nem felel meg. Perényiről más irányban is a legborzasztóbb hirek szárnyaltak az egykoruak között, melyek még oly komoly irónál is, mint Forgách Ferenez, figyelmet keltettek. 21) Ilyen az is, hogy Ferencz testvérét, Konstantinápolyból elbocsátatván, nehogy a birtokokon osztozkodni kelljen, megölette volna. Perényi Péter fia Ferencz, Gábornak testvére, Forgách szerint a mint haza jött, ment a szülei házhoz, hol anyja és dajkája rögtön felismerték, Gábor azonban mint idegen kóborlót és alakoskodót kiűzte onnan. Később meggyilkoltatta. E hirt azonban maga Forgách Ferencz is kétkedve fogadja. Házi életéből, és neje iránti viselkedéséből felemlitik azt, hogy féltékenységéveI oly annyira gyötörte nejét, hogy egész zárdai életre kényszeritette otthonában. Társaságba soha nem bocsátotta, még az ablakon sem engedte kinézni, és szerelemféltésében annyira ment, hogy egy ifju nemest Semsey Istvánt, ki állitólag szerelemtöl lángoló pillantásokat vetett a szép Ilonára, megmérgezte. Gábor halála után 1569-ben anyai ágon a három Balassa testvér János, András és István, kiknek nagyanyjok Gábornak bátyja Perényi István leánya Orsolya volt, léptek fel a Perényi-birtokok iránt követelőleg, nevezetesen Hevesben Debrővára, Borsodban Onod és Dédesvára, továbbá Hevesmegyében Pétervására, Heves-Iván, Derecske, Balla birtokokra. 22)
V. Országh Kristóf alig 30 éves korában, mint Forgách irja zajos és kihágó életmodora folytán kimerülve, 1567. okt. 17-én szintén örökös nélkül halt meg. 23) Neje a szigeti hős nővére Zrinyi Ilona, édes anyja Pekry Anna Országh Lászlóné, később Losonczy István özvegye, testvérei: Ilona Perényi Gábor özvegye, Borbála Török Ferenczné, és nagynénje, kivel egy időben hosszú per után kiegyeztek, Országh Magdolna most már Bánffy István özvegye állottak az óriási Országh-birtok felett egymással, - más oldalról a magnélkül maradt Országh-fiág örököseképen jelentkező kincstárral szemben. Az özvegy, özvegyi jogát igényelte, és e tekintetben 1568. évben hozott itélttel nyertes is lett. 24) Az özvegy később 1570-ik évben Balassa Istvánhoz ment nőűl. A követelők közül Török Ferenczné járt még legsikeresebben, mert Miksa király 1569. évben kelt adománylevelével mindkét nemre terjedőleg, nekik és örököseiknek adományozta hüségök fejében 24 magyar frtért a következő hevesmegyei birtokokat: Sirok, Oroszlánykő várak, Sirok-Allya, Verpeléth, Nagyberek, Tarnapatakon malom, Oroszlánkővárának járulékai, Nána, Domoszló, Markaz, Detk, Visonta, Ugra, Zaránk, Eörs, Peel, Kőtelek, Köre, Gyenda, Karácsond, Györk, Visznek, Kőkút, Atkár, Átány, Szakállos, Mosó-Halom, Szent-Jakab, Tarvára, Heves, Fegyvernek, Ványa, Pata, Talján, Gyöngyös városok, Százberek, Alchy, Fokoro, Szentiván, Agosvár, Kékespuszta, Mátra erdeje, Pásztó harmad részben. 25) Török Ferencznek István fia, és leányai Eufrosina, Ilona és Susanna maradtak hátra 26)
1) NRA. 600. cs. 26. sz.
2) NRA. 600. cs. 25 sz.
3) Gyárfás IV. k. 115. l.
4) Forgách hist. 365. l.
5)NRA. 1718. cs. 1. sz.
6) NRA. cs. 66. sz. 21.
7) Gyárfás. Dobó I. Egerben 79-80-81. I.
8) NRA. 633. cs. 11. sz.
9) Forgách hist. 418. l.
10) Forgách hist. 420. l. Károlyi A. értekezése Dobó-Balassa összeesküvéséről, lásd Századok 1879. évi folyamában.
11) Orszgy. eml. V. k. 190. l.
12) NRA. 811. cs. 17. l.
13) A szobor ravatalszerü emelvényen nyugszik, mint e rajzon látható. E helyen ekként fektetve, e szép, nemes alak alig szemlélhető jól. Érdemes volna, a már régiségénél fogva is nagybecsü emléket más, jól áttekinthető állásba helyezni.
14) A dobó-ruszkai plebánia ezen okmányait Demek Antal esperes plebános ur szivességéből közöljük.
15) NRA. cs. 246. sz. 17.
16) NRA. cs. 1485. sz. 57.
17) Orsz. eml. 7-ik k. 138. l.
18) NRA. cs. 1019. sz. 10.
19) Orsz. eml. 5. k. 258. l.
20) Not. Top. Pol. Com. Zempl. 204 l.
21) Forgach hist. 378. és 382. 1.
22) NRA. cs. 9. az. 21.
23) Forgach hist. 383. l.
24) NRA. cs. 15. az. 8. v. cs. 15. sz. l..
25) NRA. 242. sz. 3.
26) NRA. cs. 78. sz. l.
