Minden jog fenntartva a szerző számára (c) 2000 Zákány Gergely.

Engedélyezett ennek a dokumentumnak a lemásolása, terjesztése és / vagy módosítása az FSF/GNU Free Documentation License (Szabad Dokumentációs Licensze) 1.1-es vagy újabb verziója alatt. (Ezt a licenszet itt is olvashatjuk: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html) Nincs eltérő szekció (invariant section). Nincs első és hatsó borító szöveg sem. A licensz a "GNU Free Documentation License" című függelékben olvasható.


Tartalomjegyzék:

ÁBRAJEGYZÉK
ELŐSZÓ
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS


I. BEVEZETÉS

• Bevezetés üzleti szempontból
• Bevezetés gyakorlati szempontból

• 1. A GNU projekt, a GPL licensz
• 2. A Linux kernel
  • Néhány technikai jellegű információ
  • Nemzetközi változat
• 3. A Debian projekt
  • Mire jó egy terjesztés?
• 4. Az Apache projekt, az Apache moduljai
• 5. A Web-szerver helye a hálózatban (Internet/intranet)
• 6. A Web-személyzet felépítése
• 7. Web-proxy fogalma és helye a hálózatban
• 8. Biztonsági alapok (hardver, szoftver)
  • 8.1 Általános irányelvek
  • 8.2 A Linux kernel biztonságát növelő projektek
  • 8.3 A Web-alkalmazások biztonsága
• 9. SSH - Távoli menedzsment
• 10. PHP3 alapok (dinamikus Weblap-készítés)
• 11. MySQL alapok (adatbázis szerver)

• 1. A feladat felmérése - skálázhatóság, alternatívák, hardver.
• 2. Költségek becslése mintapélda alapján.
• 3. Biztonság
  • 3.1 Milyen programok lehetnek / nem lehetnek egy Web-szerveren?
  • 3.2 A partíciók megtervezése általánosan és a mintapéldához
  • 3.3 A biztonsági mentés (backup) lehetőségei, módszerei és javasolt paraméterei
  • 3.4 Szoftveres UPS (szünetmentes tápegység) felügyelet soros porton keresztül
  • 3.5 A szükséges felhasználók/csoportok és a lemezkvóta megtervezése

• 1. Gyorstalpalás
  • 1.1 A szoftver beszerezése: CD-set, vagy FTP tükör.
  • 1.2 A telepítés menete
    • 1.2.1 Indítás CD-ről vagy floppy-ról
    • 1.2.2 Szükséges alapbeállítások, partícionálás
    • 1.2.3 A hálózat beállítása
    • 1.2.4 Alaprendszer telepítése, újraindítás a merevlemezről
    • 1.2.5 A jelszórendszer beállítása. ("MD5", "Shadow password")
    • 1.2.6 Az "apt" program beállítása
    • 1.2.7 A "dselect" program
      • A csomagok kiválasztása
    • 1.2.8 A feltelepített programok konfigurálása
• 2. Finomítás
  • 2.1 Első lépések
  • 2.2 Az Inetd.conf finomhangolása - a nem biztonságos szolgáltatások letiltása
  • 2.3 A levelező démon beállítása
    • A titkosítás beállítása
  • 2.4 Másik gép használata a fordításokhoz, miért?
  • 2.5 Személyre szabott kernel konfigurálása és fordítása kézzel és a "kernel-package" csomaggal. A "lilo" beállításai.
  • 2.6 Az Apache finomhangolása, esetleges újrafordítása hardver és feladatorientáltan
    • Az Apache fordítása
  • 2.7 Az SSH konfigurációjának finomhangolása
  • 2.8 Szoftveres figyelő ("watchdog") beállítása
  • 2.9 E-mail titkosító kulcspárok létrehozása a "gpg" programmal
  • 2.10 A rendszernapló (log) és kezelése
    • 2.10.1 A "syslog" démon kiválasztása
    • 2.10.2 A naplófájlok rotálásának beállítása
    • 2.10.3 A Web-szerver naplófájljai
    • 2.10.4 A napló automatikus ellenőrzése
  • 2.11 A Web-szerver statisztikái
  • 2.12 Az "upsd" beállítása
  • 2.13 A biztonsági mentés időzítése
  • 2.14 A szükséges felhasználók/csoportok létrehozása és a lemezkvóták beállítása
  • 2.15 A "/etc/fstab" és az "init script"-ek beállítása
  • 2.16 A "tripwire" program beállítása és használata

• 1. Az új kernel és a khttpd
• 2. Az új Debian
• 3. Az új Apache
• 4. PHP4

• 1. Alternatívák a httpd-re
  • 1.1 Roxen
  • 1.2 Zope - Z Object Publishing Enviroment
  • 1.3 Kisebb szerverek
• 2. Alternatívák a dinamikus HTML-ek generálására
• 3. Alternatívák SQL szerverre
• 4. Alternatívák a távoli bejelentkezésre
• 5. Alternatívák az egyéb programokra

• 1. A GPL v2 licensz magyar nyelvű fordítása
• 2. A BSD licensz
• 3. A Debian "Social Contract" (Társadalmi szerződés) / DFSG
• 4. Debian információk
• 5. Rövidítések, szakszavak jegyzéke
• 6. Ajánlott RFC-k
• 7. A LIDS rendszer beállítása
• 8. A "GNU Free Documentation License"

• 1. kép - A Web szerver helye a hálózatban
• 2. kép - Üdvözlőkép
• 3. kép - Speciális indítási paraméterek
• 4. kép - Indítási metódusok
• 5. kép - Merevlemez partícionálás
• 6. kép - A cfdisk program
• 7. kép - Modulok kiválasztása és betöltése a modconf programmal
• 8. kép - Hálózati modulok tallózása
• 9. kép - Az APT program beállítása
• 10. kép - dselect - Főmenü
• 11. kép - dselect - Súgó
• 12. kép - dselect - Csomaglista
• 13. kép - a "snort" program beállítása
• 14. kép - Postfix - igazolás készítése a CA.pl programmal
• 15. kép - make menuconfig
• 16. kép - make xconfig
• 17. kép - rules fájl szerkesztése
• 18. kép - Webalizer statisztika
  
  
• 1. táblázat - Az Apache moduljai
• 2. táblázat - Az engedélyezett szolgálatások listája
• 3. táblázat - PHP3 csomagok a Debian-ban
• 4. táblázat - MySQL csomagok a Debian-ban
• 5. táblázat - Partíció-terv
• 6. táblázat - Felhasználók listája 1.
• 7. táblázat - Felhasználók listája 2.
• 8. táblázat - Felhasználók listája 3.
• 9. táblázat - A kernel részei
• 10. táblázat - Autentikációs modulok
• 11. táblázat - PostgreSQL csomagok a Debian-ban
• 12. táblázat - Alternatív csomagok távoli bejelentkezésre a Debian-ban
• 13. táblázat - Shell-ek a Debian-ban

E diplomamunka remélhetőleg nem csupán számomra lesz hasznos, mint életem egy mérföldköve, hanem a magyar számítógép használók / rendszergazdák is hasznos segédeszközként forgathatják majd, amíg (és milyen gyorsan) el nem avul a benne lévő információ.

Amióta figyelemmel kísérem a Linux kernelre¹ épülő operációs rendszerek fejlődését, mind az informatika (hardver), mind maga a Linux és a köréje épülő programok óriási fejlődésen mentek keresztül. Persze, ha mindezen fejlődést Richard M. Stallmann² szemszögéből vizsgálnám - az ő több évtizedes szakmai tapasztalatai szerint - akkor még hangsúlyosabban érezhetővé válna számomra, hogy exponenciális fejlődés van folyamatban mind a két szektorban³. A Linux úgyszólván a semmiből jött. Egy finn egyetemista programozónak⁴ nem tetszett az otthoni PC-jén lévő operációs rendszer és elkezdett írni egy rendszermagot saját szórakozására. Később a különböző szabad szoftvereket kezdték el párosítani ezzel a kernellel (mely szintén szabad szoftver). Sikerrel. Ma már széles körben elterjedtek (és egyre jobban elterjednek) ezek a rendszerek, világcégek támogatják fejlődését, miközben kezd jó üzletté válni használata, forgalmazása és kereskedelmi szoftverek e platformra ültetése.

Hogy hasznos-e, szükséges-e vagy sem az emberiség szempontjából ez a rohanó fejlődés, azt ilyen távlatokból helyesen még nem szemlélhetjük. Vajon hova vezet ez az őrült tempó és a "Bigger, Better, Faster, More" (nagyobb, jobb, gyorsabb, több) szemlélete, hosszabb távon nem káros-e a társadalomra, az emberiségre? A hatalom azok kezébe kerül, akik lehető leghamarabb birtokolják az információt. A hadviselés is már a kiber-háborúban, az ellenség informatikai eszközeinek megbénításában gondolkozik.

Nem tagadható, a XXI. század az információs társadalom kora, s "aki kimarad, lemarad". Egy biztos: egyre nehezebb befogadni és feldolgozni az egyre nagyobb mennyiségű információt. Ezért remélem, hogy a magyar nyelvű olvasók számára ez a mű hasznos, friss és a gyakorlatban felhasználható információkat nyújthat.

Köszönetnyilvánítás:

Köszönettel tartozom a következő embereknek:

• Szüleimnek, amiért lehetővé tették, hogy tanulhassak.





• Konzulensemnek, Borbély Istvánnak az önzetlen segítségért.





• Lektoraimnak: Bíró Dávidnak, Nagy Attilának, Sári Gábornak és a többieknek.





• A szolnoki Linux-klub tagjainak, főképp: Böszörményi Zoltánnak, Herczeg Ferencnek, Kerekes Gyulának, Sári Gábornak és Takács Sándornak és a szakmai segítségért.





• A magyar Debian fejlesztőknek, kiemelten: Madarász Gergelynek, Szalay Attilának.





• A Security-l levelező lista tagjainak, kiemelten: Magosányi Árpádnak, Mátó Péternek.





• Scheidler Balázsnak a syslog-ng programért.





• Az egész magyar Linux-os közösségnek, az LME⁵-nek, az MLF⁶-nek, a levelezőlistáknak. A Linux-os konferenciák és összejövetelek szervezőinek.





• Tanáraimnak.