A MARC FORMÁTUM

A MARC (MAchine Readable Cataloguing/Communicatio) a géppel olvasható katalogizálás/kommunikáció kifejezésből származik. A bibliográfiai adatok géppel olvasható formájú ábrázolására, a gépi adathordozón való csereformátumának meghatározására szolgál. Kialakulását a számítógépek könyvtárakban való elterjedése hozta magával. Annak érdekében, hogy a számítógép az adatokat kezelni tudja, szükségessé vált a bibliográfiai adatok egységes leírása, azonosítása és szerkesztése, azaz az adatokhoz szabványos kódok rendelése.
A bibliográfiai adatközlésnek különböző formátumai vannak.

A bibliográfiai adatközlés formátuma megnevezéseket, definíciókat, paramétereket (megengedett illetve előírt értékeket) tartalmazó szabályrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a számítógép szoftverje felismerje a bevitt, a feldolgozandó, a tárolandó és a megjelenítendő adatokat. Ebből következően a formátum lehet:

• adatbeviteli,
• feldolgozási,
• megjelenítési,
• csereformátum.

Adatbeviteli (input) formátum: az adatokat már bevitelükkor is a szoftver által felismerhető formában kell rögzíteni. A formátum olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek valójában a közlendő adatok körére és közlésük módjára vonatkoznak, tehát katalogizálási előírások. Az adatbeviteli formátum igazodik a rendszer céljához, a feldolgozási formátumhoz. Az alkalmazói szoftver általában többféle adatbeviteli formátum alkalmazását is lehetővé teszi.

Az adatbeviteli formátum lehet egy űrlap (1, 2. ábra) vagy munkalap, a hozzá tartozó magyarázatokkal együtt. Az űrlapot helyettesítheti a beviendő adatok listája és azok beviteli előírásai.

1. ábra: Kitöltetlen űrlap (HUNMARC)

2. ábra: Adatokkal kitöltött űrlap (HUNMARC)

Feldolgozási (belső) formátum: a gép által tárolt és kezelt adatok körének meghatározására, egyértelmű megjelölésére, kezelésük módjának rögzítésére szolgál. A felhasználónak különböző mértékű lehetőségei és egyben kötelezettségei vannak a feldolgozási formátum kialakításában. (3. ábra)

3. ábra: Feldolgozási formátum (ALEPH)

Megjelenítési formátum: a tárolt adatok közül a megjelenítendő adatok körét, sorrendjét, elhelyezését, központozását, jeleit, vagyis a képernyőn láthatóvá tett, illetve kinyomtatható rekordok képét határozza meg. Egy-egy adatbázishoz többféle megjelenítési formátum tartozhat.

Az MNB/CD-ROM-on választható formátumok (4-6. ábra):

József Attila (1905-1937) Szabad-ötletek jegyzéke / József Attila ; [közzéteszi Stoll Béla]. - Jav. kiad. - Budapest : Atlantisz, 1996. - 99 p. ; 21 cm. - (Veszedelmes viszonyok, ISSN 0866-0360) ISBN 963-7978-75-5 * kötött : 495,- Ft (hibás ISBN 963- 7978-00-3) 894.511(092)József A.(093) Mt.: Stoll Béla (1928-) (közread.)

Label (címkés) formátum, a tételre legjellemzőbb adatok közlése az adatelemek megnevezésével:

HUNMARC hívójeles formátum, a teljes tétel tartalomjelölőkkel megjelenített változata:

6. ábra: HUNMARC hívójeles megjelenítő formátum

Csereformátum: a megjelenítési formátumhoz hasonlóan kommunikációs formátum, ahol a kommunikáció géppel olvasható formában történik, és ezek címzettjei más, számítógépes könyvtári rendszerek. (Részletes kifejtését lásd a Rekordszerkezet fejezetben.)

Mind nagyobb az igény arra, hogy a körülöttünk lévő világ információit cseréljük, kölcsönösen hasznosítsuk, összekapcsolódjunk más rendszerekkel. Köztudott, hogy az egyes könyvtárak, információs rendszerek meghatározó belső formátumai, másrészt a különböző könyvtárak alkalmazói szoftverei eltérőek. A rendszerek közötti adatcsere konverziót igényel. Amennyiben létezne egy közösen elfogadott csereformátum, minden könyvtárnak csak két konverziós programra lenne szüksége. A cél, hogy országosan vagy világszerte egyetlen csereformátumot alkalmazzunk, legfeljebb csak megközelíthető. Amíg offline adatcsere lesz, addig csereformátumokra is szükség van. (7. ábra)

00903aam  2200241 i 4500 001001400000005001700014008004100031020003600072
0400013001080410011001210720007001320800015001390800027001540800023001811
0000290020424502150023326000500044830000330049860000290053160000260056070
0004000586700003500626#963 553 228 8#19940510150053.0# 900604c 1990 1990h
u a          00000 hun 1#  a963-553-2288jfűzöttc150,- Ft#  aMNBcHUN#0 ahu
nhun# 1a57#  a894.511-94#  a929[396](439)Boncza B.#  a929[894.511]Ady E.#
10aBonczajBertad1894-1934#10aÉletem könyvebBonczaBertának, Ady Endre özve
gyének visszaemlékezéseicCsinszkae[sajtó alá rend. ... B. Lukáts Júlia]e[
az utószót írta Benedek István]e[a jegyzeteket és a lábjegyzeteket kész.
Vitályos László]#  a[Bp.]bKelenföldc1990e[Szeged]fSzegedi Ny.#  a248 p.,
[20] t.bill.c18 cm#14aBonczajBertad1894-1934#14aAdyjEndred1877-1919# 1aLu
kátsjJúlia,gB.4sajtó alá rend.#11aBenedekjIstvánd1915-4utószó#I

7. ábra: HUNMARC csereformátum (MNB/CD-ROM)

1.2. A formátumok elemei

Struktúra (szintaxis): a formátumnak az az eleme, amely a rekordfej, a mutató és az adatmezők szerkezetét, részeit és ezek rendeltetéseit határozza meg. Ez a struktúra független a rekord tartalmától.

A formátum struktúráját az ISO 2709-1981 sz. nemzetközi szabvány és magyar megfelelője, az MSZ 193/1-1983 illetve újabb kiadása az MSZ ISO 2709:1997 határozza meg.

Tartalom (szemantika): a formátum tartalmi kereteit adja meg azáltal, hogy felsorolja a kötelezően közlendő, vagy a közölhető adatelemeket, megállapítva természetes nyelvű nevüket, gépi nevüket, vagyis tartalmi azonosítójukat, valamint fogalmukat, kötelezőségi státusukat, ismételhetőségüket valamint katalogizálási szabályokra hivatkozva a közlésük módját. Nyilvánvaló, hogy a szemantika területén a szabványosítás nehéz, itt már érvényesülnek a nemzeti jellegek.

Jelkészlet: a formátum struktúrája és tartalma még nem elégséges az adott formátumban közölt rekordok kezeléséhez. Ismerni kell a kódolt jelkészletet is, amit a formátumban rögzített rekordokban használnak.

Összefoglalás:

Az első fejezetben általánosságban megismerkedtünk a formátumokkal, a formátumok elemeivel. További ismeretek szerzéséhez tanulmányozza át az alábbi irodalmakat:

Hopkinson, Alan: A bibliográfiai adatok nemzetközi hozzáférhetősége: a MARC és a MARC-kal összefüggő munkák. - In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 32. évf. 8/9.sz. (1985), p. 383-392.

Willer, Mirna: A szabványosítás szükségessége a géppel olvasható katalogizálásban. - In: Könyvtári figyelő, Ú.f. 4.= 40. 1.sz. (1994), p. 42-47.

Kokabi, Mortaza: The internationalization of MARC. Part 1-3. - In: Library review, vol.44 nr. 4. (1995), p. 21-35. ; nr. 6. (1995), p. 38-45., 46-51.

Vajda Erik: A csereformátumokról. - In: Könyvtári figyelő, Ú.f.4=40. 1.sz. (1994), p. 35-41.