| Mikor a fiamat keresztrefeszítették |
| és Mária a mennyekbe ment, |
| évekig sötétben hallgatóztam. |
|
| Aztán megmozdult a kezem: |
| szekercém éhes volt a gerendákra, |
|
| Az új asszonynak erdő-szeme van, |
| délutánonként a ház mögötti fűben |
|
| Azt mondják, Mária a Napba öltözött, |
| elvakítja az angyalokat is, |
| a fiam meg harmadnapra föltámadt. |
| Az én kapumat nem lépték át többé. |
|
| Velem nem történnek csodák. |
|
|
