| Buddha azt mondja: nincs olyan tenger, |
| olyan hegykaréj s vágyakozás, hogy el ne mossa |
| a csillagokon tajtékzó idő: az örök nevetés: |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek, |
| szeress, szeressél, amíg élsz. |
|
| Buddha azt mondja: nem a test a bűn, |
| nem a hatalom, nem a gazdagság; |
| a mocskos ragaszkodás keni be sárral a képed: |
| szeress, szeressél, amíg élsz, |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek. |
|
| Buddha azt mondja: te magad káprázata, |
| indagubancban jársz, zöld bilincsben, |
| arcod a semmi csiga-ködébe vész; |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek, |
| szeress, szeressél, amíg élsz. |
|
| Buddha azt mondja: szerelmesedben én rejtőzök, |
| hiába keresed mosolyán, csipőjében, nem ő |
| a titka a rózsa üdvösség-leheletének: |
| szeress, szeressél, amíg élsz, |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek. |
|
| Buddha azt mondja: tollasodik a héja, |
| szárnya nő, fölszáll vijjogva a térbe |
| s testéből nem marad csak a tiszta röpülés: |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek, |
| szeress, szeressél, amíg élsz. |
|
| Buddha azt mondja: szenvedni született |
| az ember és a kő, szenvednek a göröngyök, |
| óriáspipacsok, pillanatok, véglények: |
| szeress, szeressél, amíg élsz, |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek. |
|
| Buddha azt mondja: felejtsd el anyádat |
| dobj szülőföldedre szemfedőt, szívedet úgyis |
| markába kapja a mindenség-rettegés: |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek, |
| szeress, szeressél, amíg élsz. |
|
| Buddha azt mondja: mihez kötöd magad? |
| Itt üresség minden: arany templomok, |
| acélhasú birodalmak, világteremtések: |
| szeress, szeressél, amíg élsz, |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek. |
|
| Buddha azt mondja: miért csak egyet szeretsz? |
| Nekem éppoly kedves egy levél, egy pióca, |
| mint a nap s tízezer más csillag vagy ész: |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek, |
| szeress, szeressél, amíg élsz. |
|
| Buddha azt mondja. két indulat, nő a férfit, |
| férfi a nőt üvöltő vaddá teszi végül, |
| neked a hallgatás ágán van a fészked: |
| szeress, szeressél, amíg élsz, |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek. |
|
| Buddha azt mondja: halássz a halálra |
| szomjúságod folyóján, s hálódon |
| átvakít egyszer a gyöngypikkelyes feledés: |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek, |
| szeress, szeressél, amíg élsz. |
|
| Szerelmem! kiáltok: te vagy a Buddha |
| s én a te öledbe veszek, félő utasa |
| a meg-nem-maradásnak, éjnek: |
| szeress, szeressél, amíg élsz, |
| szeretlek, szeretlek, amíg élek. |
|
|
