|
Kesernyés Bányásznap
A bezárt bányák
országa lettünk,
elszáguldott
az idő
felettünk.
Vége a vágatok
hosszú sorának,
vége a szénbányák
hősi korszakának.
Régen voltak
széncsaták,
s tegnap
nyugdíjba küldték
a bányászt
az ostobák.
És sok bányász
végleg a
föld alá
költözött,
aki túlélte,
helyét nem találja
a Nap sugarai között,
a megmaradtak
megtört emberek,
kiknek élete
lassan lepereg.
A bányákat
eltemettétek,
kellene, hogy érezzétek,
ennél nincs
borzalmasabb vétek.
Megmaradtak ők,
a szénszeretők,
kiknek egyetlen óhaja,
bús keserű sóhaja,
önmagukat is eltemetni,
e könyörtelen világból
elfutni végleg
oda, hol született a szén,
hol nem mondják ki többé
a bányász nevét,
hol nem köszönnek többé
jó szerencsét! |
