 |
 |
 |
gatott, a többieken is eluralkodott valami félelem féle, amire síri csend lett. Mindnyájan arra gondoltak, hajszálon múlott, hogy az a sugár őket is ketté nem vágta Jannal együtt, vagy mint azokat a tárgyakat, amiket végigsimított. A mély csendben, csak a fényóra hangja hallatszott, amint könyörtelenül sivítva villogtatta az éjfélt. Erre egyszerre rezzentek össze, majd kezdtek asztalt bontani.
Még egy hét sem telt el azóta, hogy a Professzor, Marjoli, Mérimé és Malpomé elbúcsúztak a Földre visszatérő társaiktól, amikor vacsora után egy különös zajtól vezetve együttesen nem a szobájuk felé, hanem a kísérleti helyiségek felé vették az irányt. Amikor oda beléptek, mint egy film önkény-
|
 |