Mindjárt első nap az általános körültekintés után Tokaji Nagy Lajos úr, dr. Jósa András, főt. Támár Imre s Mészáros Dániel urak segítségével a tárgyak rendszeres fölállításához lehetett fogni.

A "Catalogue raisonné" készítéséről, mely néhány heti munkába került volna, értesítőnek ezúttal le kellett mondania. A tárgyak elhelyezésénél természetesen a tudományban dívó három korszakra volt a kellő figyelem fordítandó.

Az ugyanazon időkörbe tartozó tárgyak csoportokra osztattak s akkép állíttattak föl, hogy az apróbb vagy érdekesb tárgyak elül, a nagyobbak vagy kevésbé fontosak hátul foglaljanak helyet. Az országos muzeumokban dívó mód, mely szerint a mennyiben lehet minden lelet külön tétetik, itt nem tartatott czélszerűnek; mert az átnézet még könnyű, s a minden fontosb tárgyhoz melléklendő czímlapocskák az együttes eredetet úgyis fel fogják tüntethetni.

Az időrend annyiban nem volt teljesen keresztülvihető, mennyiben maga tudományunk (hazánk tekintetében legalább) a rendezőt némely pontban még cserben hagyja. Nevezetesen az ú. n. vaskorszak elkülönítése a bronzidőbeli eszközöktől egyfelül, másfelül annak meghatározása a magyar földön való korai s későbbi középkor készítményeivel szemben, nem volt minden esetben lehetséges; gyakran már azért sem, mert a vas tárgyak alakja s föntartása nem engedtek mindig csalhatatlanúl azok keletkeztének idejére következtetni.

Igy tehát a még nem definiált vaseszközök a határozottan nem második időszakbeli s a határozottan újabb eredetű készitmények közt állítvák föl.

A muzeum második főosztályát képező mindennemű érmek és emlékérmek a mennyire lehetett, tanulmányozásra szintén ki voltak rakandók.

A szekrények, melyeket a kiállítandó érmek fölvételére az egyleti titkár készíttetett volt, a nemzeti muzeumbeliek mintájára készítvék.