 |
 |
 |
Innen pedig észak felé mentem a világ végének mentén folytatja Énok, vagyis az „összes űrt magába foglaló” óvó, védőenergiák mentén, és ott a világ legvégén hatalmas és fenséges dolgot láttam. Három kapu állt ott nyitva és mindegyiken északi szél áradt kifelé. Ezt a megnyíló Fekete Lyukak torkából kiáradó felfoghatatlan és rettenetes szívóenergiákra kell érteni.
Innen pedig nyugat felé mentem és három nyílt égi kaput láttam, mint keleten és ugyan annyi kaput és kijáratot.
Innen pedig a világ végének mentén dél felé mentem és az égnek három nyitott kapuját láttam.
Innen kelet felé mentem az egek végén és az ég három kapuja nyitva és fölöttük kicsiny kapukat láttam. E kicsiny kapuk mindegyikén is lépnek ki csillagok (vagyis a megsemmisülésre ítélt űrök) és haladnak a számukra megjelölt úton. Vagyis, hogy belebuggyanhassanak az egyik Fekete Lyukba, hogy onnan Bugyraikba kerülhessenek. A megsemmisülésre ítélt űröknek azért kell
|
|
 |