földön nemcsak egy halál nélküli szaporodási folyamat indult be, hanem ezzel megvalósult a rossz is. Énok szerint azért, mert amikor azon engedetlen fénylények elvesztették energiai valóságukat és anyagi formává váltak, a jó is kitörlődött értelmükből és már nem tudták azt, mi a jó. De, mert még mindig halhatatlanok voltak és szaporodtak, ezért rettenetes vérengző gonosz, gyilkos kreatúrokká váltak. Ezen változtatni kellett. Ez úgy ment végbe, hogy azon fénylényi formák, amelyek megtartották energiai valóságukat – e rémvilág ellentéteként – egy olyan lényi formát teremtettek, amelyet igaz anyaggá formáztak, mégis éppen olyan jóvá, és halhatatlanná tették, mint ők. A Biblia és a különböző vallási iratok ezt Ádám teremtésével írja le. Sőt azt is, hogy muszáj volt Ádámnak osztódással egy hasonló társat teremteni, mert a rémek között, nem találhatott társra. De, mivel mind a ketten nemnélküliek voltak, ők nem szaporodhattak. Ezt az első

világ anyaggá vált gonosz lényei nem hagyhatták. Kétnemivé, magukhoz hasonlóvá változtatták őket. A Biblia ezt a legcsodálatosabban tárja elénk, a „Bűnbeeséssel,” ami mégis a legmagasabb tudományon alapul. Mert ezek a sorok az Úristen szimbólumával arra is bizonyíték, hogy azon fénylények alkották meg az első emberpárt, amelyek megtartották energiai valóságukat. Biblia; Teremtés 3.8 Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elöl a kert fái között. De az Úristen hívta az embert és így szólt hozzá: „Ádám, hol vagy?” Ő így válaszolt; „Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem.” De ő így szólt: „Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy” (vagyis, hogy megismerted a szaporodást). Az ember így válaszolt: „Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem.” Az Úristen megkérdezte az asszonyt: „Mit tettél?” Az asszony így felelt: „A kígyó vezetett félre, azért ettem.” Az engedetlen anyaggá vált angyali fénylényeket pedig a