|
MAGDALENA HODONYI - ICKLER Fehér táblára fekete krétával írunk  „Vagyok, ki voltam, szükséges és esetleges. Ember, tele vággyal, régmúlt nagy akarással, sok-sok human árnnyal, eltékozolt sokezernyi vággyal. Már megtagadott évekkel a hátam megett, törvényt ülnek felettem nappalok, éjek, ábránd kereső mégis gyönyörű évek. Mint a kört központja, köti észt, az élet. Urunk, Teremtőnk fogadj energiádba minket.” (M. Hodonyi)
|
