Csillagjel a végtelenben

Az emberfaj génjeinek
titkos zárait feltörik
lefut az égről csillagod
s gőzölgő kutadba esik

tűztengerré vált előtted
s szétözönlött vörös fénye
most már csak egy cseppjét látod
miért rémiszt tündöklése

égboltunkról bizsu holdak
hullását sirató szemek
jön a megújulás napja
isten kifesti az eget

csillagjel a végtelenben
száguldunk új bolygók felé
bűntudattól űzve szállunk
aranysárga tüzek felé