Szeretve

Vádold, hogy nehéz szeretni, de
minden szerelem máshogyan lélegzik.
Vádold az életet, adj indokot neki.
Mondd, hogy miért és mindenét veszti.
Hagyd, hogy a fejedben körbejárjon
párbeszédek kicifrázott sora,
s erejét ejti az ismeretlen,
a leírhatatlan, ismert csoda.
Az egyedi, a megfoghatatlan,
a két szem között lobogó láng.
Olyan mélyre éget minden sikolyt,
hogy a szív lesz a szemed,
s a csendben is lát, és ért -
Meg se szólalj, túl sok,
túl vad, megszökik a vágy.
A szerelem ott születik benned,
ahol hajlítható a kemény világ.
Feléd és felé, s olyan íveket ölt,
hogy nem zakatol semmi,
csak neszek dobognak föl.
Hol hangja lesz a simításnak,
és zöreje a szívnek.
A színek ízesek,
a sejtek mesélnek.
Ott te vagy a nő,
és ő lesz a férfi,
ahol nem kell remélni,
nincs "miért"-ről beszélni.