Gyerekkoromról:
1963-ban születtem Miskolcon. Édesapám a berentei hőerőmű főmérnöke volt, édesanyám könyvtárosként dolgozott.
Gyerekkorom igen kiegyensúlyozott volt, annak ellenére, hogy 4 éves koromban édesapám meghalt. Anyám 31 évesen maradt özvegy két gyerekkel. Nővérem sokat vigyázott rám, jó viszonyunk ekkor alapozódott meg.
1971-ben költöztünk Budapestre, amikor édesanyám újra férjhez ment.

Iskolás időszakom:
Budán a Városmajori Általános Iskolába jártam, szerettem az iskolát, a napközit kevésbé. Hetedik és nyolcadik osztályban Sinkó István rajztanár lett az osztályfőnököm, akivel azóta is barátok vagyunk. A Szilánkok illusztrációit ő készítette el 1993-ban.
Csodás gimnáziumi éveim a budai Táncsics Mihály Gimnáziumban teltek el, ekkor kezdtem verseket írni, mint a kamaszok többsége.
Ezekből az évekből igen jó érzés visszaemlékezni a világmegváltó beszélgetésekre, az ifiparkos görög táncházmozgalomra és arra, hogyan eszméltem a körülöttem lévő világra.
16 éves koromban volt egy meghatározó itáliai utazásom, melynek hatására művészettörténész akartam lenni.
Végül az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakos tanárként végeztem 1986-ban.
Tanáraim közül igen szívesen emlékezem vissza a tavaly elhunyt Szabad György professzor úrra és Kulin Ferencre, aki a romantika irodalmát tanította.  

Tudományos fokozatom:
Szabad György professzor úr biztatására kezdtem anyám felmenőivel foglalkozni. Ő egy vizsga után belenézett az indexembe, és látván, hogy anyja neve Meszleny Mária, megkérdezte, nem lenne-e kedvem a Meszlényi család történetéről írni a szakdolgozatomat. A család legismertebb tagja Meszlényi Terézia, Kossuth Lajos felesége. 8 évvel később, 1994-ben bölcsészdoktori fokozatot szereztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán a történelem segédtudományaiból. Bölcsészdoktori disszertációm témája: A meszleni Meszleny család közéleti szereplése a XVIII. századtól napjaikig (elérhető az interneten szerző és cím beírása alapján vagy  https://mek.oszk.hu/ 02300/2335)

Munkahelyeim:
Első munkahelyem 1986-1990 között a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium volt Budán, a II. kerületi Keleti Károly utcában. Első reggel a kapuban Vigassy tanár úr el akarta venni az ellenőrzőmet késés miatt, erre kicsit zavartan mondtam neki, hogy én az osztályában fogok tanítani.
1992-től visszamentem saját középiskolámba, a Táncsics Mihály Gimnáziumba tanítani. Eleinte furcsa volt, hogy korábbi tanáraim hirtelen kollégáimmá váltak.

Szakmai pályafutásom:
Már nagyon korán, 1988-ban magyar munkaközösség-vezető lettem.
1988-2008 között osztályfőnöki feladatokat is elláttam. Négy osztályom volt, mindet nagyon szerettem. Erről írtam ezt a háromsoros verset:

Osztályom
Harminckilenc gyöngyszem volt az enyém,
Szanaszét gurultak az idén.
Újra felfűzném őket, ha megtehetném.

1997-2000 között 3 év vezetői gyakorlatot szereztem, majd ismét igazgatóhelyettesként dolgoztam 2004-2012 között az összevont 1400 fős Budai Középiskolában. Időközben a Táncsics Gimnáziumot összevonták a két szomszédos szakközépiskolával, és 500 fős kerületi gimnáziumból fővárosi fenntartású középiskolai monstrummá lépett elő.
2003-ban vizsgáltam a nevelő munka hatékonyságának mérését, erről szóló publikációm az Új Pedagógiai Szemle LIII. évf. 2003/februári számában jelent meg.
2005 óta folyamatosan részt veszek az emelt szintű érettségi vizsgáztatásban elnökként vagy tantárgyi bizottsági kérdező tanárként.
2010-től tagja vagyok a Közoktatási Szakértők Országos Egyesületének
2015-től részt veszek mesterpedagógusként a pedagógusok szakmai ellenőrzésében és minősítésében szakértőként.

Kapcsolatom az irodalommal:
Első publikációm:
1991: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII-XIX. században
Készült a Magyar Történelmi Társulat által meghirdetett országos családtörténeti pályázatra, amelyen II. díjjal jutalmazták.
A versírás kedvenc időtöltéseim közé tartozik, nem vagyok termékeny író, de már az alábbi antológiákban megjelentek verseim és novelláim.
1993: Szilánkok – verseskötet Sinkó István illusztrációival
Magánkiadás, Budapest
1997: Megérint, rádtalál – antológia
1997: Karácsonyi ajándék 1997 – Örök adventben antológia
1998: Családi körben – antológia
1999: Én az optimista, én a pesszimista – antológia
2000: Antológia 2000 II. kötet - Millenniumi kiadás – Alterra Svájci – Magyar Kiadó, Budapest
2001: Alföld Antológia – Raszter Kft. Könyvkiadó, Csongrád
2004: Betűk glóriája – antológia – Alterra Svájci-Magyar Kiadó, Budapest
2004: A fehér tükrei – versek, prózai írások – Accordia Kiadó, Budapest
2006: Fényjelek, szavak- versek, aforizmák, prózai írások – Accordia Kiadó, Budapest
2007: A Hóreménység tűzfoka – versek, pózai írások – Accordia Kiadó, Budapest
2006 Szépirodalmi Figyelő 5. számában Kultúra rovatban kritika Tremkóné Meszleny Mária: Életrezzenések című regényéről
2008 Szépirodalmi Figyelő 4. számában Kultúra rovatban kritika Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog menyasszony levelei – Meszlényi
Terézia és Tanárky Auguszta levelezése című tanulmányáról
2010: Vándortüzek – versek, prózai írások – Accordia Kiadó, Budapest
2014: Fényszivárgás –versek, prózai írások – Accordia Kiadó, Budapest

Alkotói tevékenységem:
Képzőművészet:
Vonzódom a szecesszió korszakához, ezért különösen szeretek ilyen motívumokkal üveget festeni.  Üvegfestéssel 2000 óta foglalkozom, váltakozva alkalmazom a Tiffany-motívumokat a saját ötleteimmel. A mintákat üvegformákra vagy üveglapokra viszem föl.
Színházművészet:
Az elmúlt évek során többször foglalkoztam diákszínjátszó előadásokkal. Első korai próbálkozásként Moliére Tartuffe-jét vittem színre, 2006-ban egy 1956-os iskolai műsorra átdolgoztam és megrendeztem Hegedűs László Rongylabda című drámáját. Ezzel a darabbal részt vettünk az 1956-os Diákszínjátszó Fesztiválon is a Fonóban (XI. Sztregova utca 3.), ahol emléklapot kaptunk a szereplésünkért. 2007-ben majdnem ugyanazzal a gyerekcsapattal kipróbáltuk a nevettető műfajt, és színpadra alkalmaztam Molnár Ferenc Doktor úr című vígjátékát. Puzsér, a betörő a Rózsaszín párduc zenéjére mászott be az erre a célra eszkábált faablakon. Osztatlan siker volt, többször is előadtuk.

11 évi igazgatóhelyettesi munkám során szerettem a tanárokat is szerepeltetni. Egyik karácsonykor előadtuk Dickens Karácsonyi énekét vagy a Budai esten a Mézga család jeleneteit. Egyik legemlékezetesebb ilyen tanárelőadás volt 2009-ben az impresszionista-szecessziós-szimbolista élőképek Budai estje, ahol 16 tanár élőképben jelenítette meg Ferenczy István, Rippl-Rónai, Szinyei Merse stb. festményeit.
2010-ben ókori Budai estet szerveztem, ahol 50 tanár öltözött be görög és római isteneknek. A diákoknál mindig nagy sikert arat az a tanár, aki képes kibújni tanár szerepéből, és megmutatni egyéb arcát is, azt, hogy van humora és kreativitása a tanításon kívül is. Színes szegélyű fehér lepedőből volt a tógánk, az isteni kellékeket mindenki maga találta ki, hogyan valósítja meg. Én Pandórának öltöztem.
A Táncsics Mihály Gimnáziumban – a Budai Középiskola jogelőd iskolájában – nagy hagyománya volt a szalagavató báli tanártáncnak. Ezt a hagyományt folytatjuk a Budai Középiskolában is, minden évben táncolnak valamilyen táncot a tanárok. Táncoltunk már cigánytáncot, ír táncot, mexikói táncot, egyveleget adtunk elő az István, a királyból és Abba slágerekből.
Alkotói tevékenységem legemlékezetesebb darabjai a korhű körülmények között előadott, saját forgatókönyv alapján rendezett márc.15-ei és okt. 23-ai műsoraim.

Kitüntetéseim, díjaim:
2000: Táncsics-gyűrű, gimnáziumom legrangosabb szakmai-pedagógiai elismerése
2009: A Fővárosi Közgyűlés elismerő oklevele a főváros oktatási-nevelési eredményei eléréséhez
2012: Magyar Kultúra Napja alkalmából Arany Katedra Emlékérem
2015: Az Irodalmi Rádió által meghirdetett Év pedagógus írója pályázaton 3. helyezést értem el a Kőpad az olajfák hegyén című novellámmal.

Családi állapotom:

1988 óta házas vagyok közgazdásszá vált gimnáziumi osztálytársammal, Kiss Zoltánnal. Lányunk, Dorottya idén betölti a 26. életévét, aki nemzetközi tanulmányok szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.