TIZENHATODIK FEJEZET.

I. Az 1550-iki országgyülés. A hitujitás ügye az egri várban, és Dobó István vallási viszonya. A gyöngyösi lutheránusok a budai pasánál. A bormérés szabályozása. II. A megye épségére s az egri káptalan illetékességi köre tágitására vonatkozó országgyülési törvény. Hevesmegye ez évi országos adója. III. Dobó ujabb kellemetlenségei a kamarával. IV. Az 1550-iki tizedbevétel, s a vár épitkezései. V. Oláh Miklós püspök Verancz Antalt egri kanonokká nevezi ki. Az egri káptalan kölcsöne. VI. Dobó lakodalma Egerben.

I. Az 1550-ik év megnyiltával Ferdinand király Pozsonyba országgyülést hivott össze. Ez országyülés fontos belügyi kérdésekkel foglalkozott. A vallás ügye állott első sorban. A meglazult erkölcsi élet, az elhanyagolt vallási állapot következménye volt. A nevelésügy ez időben jó formán ismeretlen fogalommá lett. Hevesmegye e tekintetben kíválóan szomoru képet mutatott. A hosszu pártharcz alatt javaiktól megfosztott egyházi férfiak, kiknek ez főfeladatuk lett volna, elűzetve s elszéledve, részben magok is áldozatául estek a kor sülyedt erkölcsi érzékének. A lelkészi helyek a falvakban üresen maradtak. Püspök hiányában sem kellő mennyiségben, sem megfelelő müveltséggel nem képeztethettek; s igy a részben lelkész nélkül maradt falvakban, tágas s hálás tér nyilt a vallás-ujitók az ujitás természetével járó lázas ügybuzgalmának. A fiatal ujitók heve könnyen átcsapott az előkelők szivébe, s kinyerte azok rokonszenvét. A nép parlagon hagyott erkölcsi érzéke is fogékonynyá lett a hévvel hirdetett eszméknek, ugy hogy a hitujitásnak az országgyülésen is lelkes bajnokai s védőinek egész sora tünt fel immár.

Dobó István, mint láttuk, Egerbe érkezésekor, mindenben a régi állapotot igyekezett visszaállitani, s igy az egyház szolgáinak illetékes körét is igényelt javadalmaikkal visszaadta. Perényi idejében, az egyház szolgáinak illetőségei megtagadva voltak. Varkoch Tamás várnagy ura iránt még a vallás dolgában is hűséges, igy a várban, mint a megyében, a hitujitás védelmezője, s bajnokainak protectora volt. Az ő idejében Luther tanait hirdető három predikátor volt a várban. Dobó betiltotta ezek müködését, s őrizet alá helyezte őket. Ezen évi országgyülésen a rendek körében panaszképen terjesztetett ez elő, s elhatároztatott, hogy a három predikátor, kik azon ürügy alatt tartatnak Egerben őrizet alatt, hogy eretnek tanokat hirdetnek, Pozsonyba szállitassanak, hol vizsgálat deritse ki ennek mibenlétét. 1)

Ezen körülményből, s abból hogy Dobó még életmódjában is igen alkalmazkodott a kath. egyház törvényeihez, például a böjti napokat szigoruan megtartotta, 2) kétségbe kell vonnunk azon állitást: hogy Dobó ez időben Luther vallásának hive s követője lett volna. 3) Dobónak az egri várban töltött ideje alatt semmi körülményt nem találtunk, mely e feltevést igazolná. Orbán Balázs "Tardaváros és környéke" czimű monografiájában, 183 lapon azt állitja: hogy Dobó István erdélyi vajdasága idejében azzal is felingerlé a protestánsok haragját, mert tulbuzgalommal sietett a gyulafehérvári kath. püspökséget s annak megzavart viszonyait rendbehozni. Kétségkivül e körülmény azt igazolja, hogy nemcsak egri várnagysága idejében, hanem később is összeütközésben állott Luther tana hirdetői érdekeivel.

De még más körülmény is forog fenn, mely Dobó Istvánnak általunk jelzett vallási álláspontját bizonyitja. A Perényi korszak alatt, mint érintettük, Luther tana hirdetői minden kedvezményben részesültek szerte a megyében, s a hitujitás már akkor nagy elterjedésnek örvendhetett. Gyöngyösön is tért foglaltak a predikátorok, s hiveik számosabban lehettek. Hogy a Perényi illetöleg Varkoch idejében élvezett előnyök Dobó alatt sok irányban megcsorbultak, kitünik a következőkből.

A gyöngyösi lutheránusok ugyanis, hitök gyakorlása közben ez időben szenvedett sérelmeik orvoslásáért immár több izben megfordulhattak a budai pasánál, mig végre 1553. év szent Miklós napján "Mehemet bég, az hatalmas Császár Magyarországi kincstartója", következő parancsát tudatta a gyöngyösi birák és polgárokkal: "hogy a mai napon engedtük és adtuk a gyöngyösi keresztényeknek, kiket ti Lutheroknak mondtok, az ur egyházi malomnak tizedét, me-lyet ennek előtte a ti plebánostok vett fel; mert ők is ennek utánna a hatalmas császárnak adót fizetnek, miképen a ti papotok." Inti tehát, és parancsolja Mehemet bég Gyöngyös biráinak, hogy különben ne cselekedjenek, mert erősen megbüntetni fogja. Parancsolja azt is, hogy: "valamely misés legény az ő predikatiojokra akar menni, el ne tiltsák, és a misés legény valamely fél között, vagy valahol

akar misélni, az szabad legyen-mert ha ennek utánna én hozzám panasz jön, erősen büntetlek benneteket." 4)

E parancs 1553-ban kelt ugyan, midőn Dobó már eltávozott Egerből. Hogy a törökhöz fordultak a gyöngyösi Luther felekezetbe-liek, mutatja, hogy Dobó Istvánnál ily "parancs" kinyerésére kilá-tás nemcsak nem mutatkozott, sőt az ő idejében történhettek azok sérelmes esetek, melyek orvoslását egyenesen a budai pasánál keresték. Ezzel megállapitható az is, hogy Gyöngyösön a kath. lelkészi birtokok egy részét ez időben a török hatóság osztotta meg Luther követői papjával. Az 1550-iki országgyülés intézkedésének egyik tárgya volt a bormérés (regule) rendezése is. Ez évi 36. tvczikk akként intézkedett, hogy hol bor terem, szent Mihalytól szent Györgig, megnyilik a szabad mérés a termelő jobbágyok részére is, hol bor nem terem, szent Mihalytól karácsonyig terjed a szabad mérési idő. Azontul a mérési jog a földes urat illeti. A kényszer méretés is, mely Hevesmegyében is annyi panaszra adott okot, szabályoztatott ugy, hogy a jobbágy, ha bormérésre utasitatott, felmentettnek volt tekintendő az urbéri heti munka alól, s minden 32 pint után 4 denár mérési illetékre volt jogosult. Mérési idők voltak rendesen farsang, husvét, pünkösd, karácsony körül, Jakab s Demeter napok. A bor kezelése az egri vár pinczéiben nem épen kifogás nélküli lehetett ez időben, s ennek oka az volt, mert meglehetősen keverték a bort vizzel. E miatt a fogyasztók részéről sok panasz is merült fel. Igy Murány várnagya egy izben meg is tagadta az egri várból vásárolt s romlottnak talált bor ára kifizetését, s panaszát a kamara elé terjesztette.

II. Ugyanezen 1550-iki országgyülésen Abauj, Zemplén; Sáros, Ung, Szabolcs, Szolnok, Heves előterjesztésére kimondatott az is, hogy e megyék egyes részei, melyek Martinuzzi kormányzása alatt állanak, s igy elszakitva vannak illetékes megyéjöktől, haladéktalanul visszaállitassanak. Ez évi törvény 63. czikkében pedig az egri káptalan hatásköre kiterjesztetett Abauj, Zemplén, Ung, Bereg, Marmaros, Ugocsa, Szol-nok, Kraszna megyékre, s azon területre általában, mely a váradi káptalan illetősége alá tartozik. Indoka ennek, mert az illetékes jászói és leleszi conventek, tagjaik számában megapadva, a törvényt kereső feleket nem voltak képesek kiszolgálni; más részről Várad Izabella királyné alatt lévén, a törvényt kereső feleknek esetleg hátrányos lehetne oda utazni.

A fentebb emlitett országgyülési intézkedés következménye volt, hogy 1550-ik évben, Hevesmegye tíszántuli részét, mely Martinuzzi által kezeltetett, immár visszacsatolva látjuk. Ez évi adó összeirás-ban már a tiszántuli rész is felvéve foglaltatik, bár csak részben, mert a 982 összeirt portából csak 68 porta illeti a tiszántuli részt; miután pedig ez még nem volt hódolt terület, ez évi 2 frt adó, min-den porta után egészben fizettetett. A többi terület hódoltnak, tehát fél-fizetőnek vétetvén, ez évi adóösszeg fele 527 frt 25 denárra ment. Ez évben engedtetett el első izben Egervárosa s külvárosai-nak adója, melynek folytán az elengedés a következő években is megtörtént.

III. Dobónak kellemetlenségei azon már emlitett megbizatással, hogy még a vár átvétele előtt, gróf Salm katonái fizetetlen 4 havi illetékét a megyei adóból szedje be és elégitse ki, most megujultak: a mennyiben sürgettetett, hogy tegyen már eleget ennek, és számoljon le vele. Később ismét megsürgettetett ez ügy; 6) a kamaránál. azon feladás történhetett, hogy a beszedett pénz Dobó és Zay várnagyoknál van, és igy az ügy a gyanusitás terére ment át, melyre a kamara különben is annyira fogékony volt.

Láttuk már számadásai felülvizsgálatánál, a kamarának Dobó iránti nem épen jó indulatát. Végre egy kir. leiratban nyert kifejezést az ellenszenv, mely annyira megy, hogy Dobót a vagyon kezelése körül a felesleges személyek tartása, az eladások és vételek körül, a hütlenség vádjával is illeti. Ennek folytán uj ellenőr kinevezését rendeli el, a ki a mostani helyett majd nagyobb szigorral járjon el hivatalában.

Dobót azonban nagy hivatása teljesitésében ezen méltatlan gyanusitás sem zavarta meg. Feladata teljesitésénél, mely ez évben Szolnok megerősitésében érte el tetőpontját, nagy javára szolgált a főhad-parancsnok gróf Salm Miklós Egerben állandó telepedése, kit a tőle telhető kedvezményekkel dédelgetett, udvara ellátásáról és élelmezéséről gondoskodott, természetesen a javadalom terhére és számadására. Igy gróf Salm szabadhelyi kuriájához 7) ez év folytán 200 bárány, 222 véka buza, lovai részére 153 véka zab, 154 köböl bor, 39 db. kősó utaltatott Dobó által. Természetesen a kamara, mindebből semmit sem fogadott el, és a hütlen kezelés határa ezzel is növekedett Dobó ellen.

IV. Az 1550-ik évi tized-bevétel a mult évinél szintén kedvezőbb volt, a mi ismét a rendezettebb viszonyok következményének tekinthető. Pénzbeli összes tiszta bevétel 11687 frt 77 denárra ment, mely 3 részre osztva, 1 rész járuléka 3895 frt 92 denárt tett.

A kassa-vidéki deczima rnég az idő szerint is, legnagyobb rész-ben a kassaiak által foglaltatott le. Hevesmegye tiszántuli részéről azonban már több községből sikerült a rendes tizedet beszerezni.

Épitkezésekre ez évben szintén több adatott ki, és mint a számadásból látjuk, tetőzet készitésre, és zsindelyezésre is nagyobb összeg forditatott; ami azt mutatja, hogy ez évben az épitkezés szép haladást tett.8) A tetők szines olajos festékkel vonattak be, különösen a székesegyház tetője, mely ez évben be is fejeztetett. Az épitkezésekre ez évben az egri káptalan is adott 242 frtot, tekintve különösen a várbeli székesegyház költségeit. Ezen egyház költségei-tehát már akkor arányosan hárultak a püspökségre és káptalanra.

V. Hogy az épitkezés mennyire haladt a várban ezen évben, kitünik Verancz Antalnak erre vonatkozó leveléből. Verancz a később nagy hirü egri püspök és esztergomi érsek, előbb János király, majd Izabella hive, gyulafehérvári prépost, Ferdinand király pártjára térve, zágrábi püspökké neveztetett ki. 1550. jun. 3-án pedig Oláh püspök Gregoriancz Pál helyére szabolcsi archidiaconussá és egri kanonokká nevezte ki. 9) Sept. 13-án foglalta el székét Egerben. Sept. 28-án, egri élményeiről kedélyes alakban ir püspökének, hogy mit és hogyan tapasztalt és látott. "Az egykor fényes épületekkel dicsekvő vár ma eléktelenitve, épületei romban, nem püspöki, hanem katonai székhelylyé lett. A mult idők viharai, és a marczona katonai életnek nyomai mindenütt. A püspöki palota tetőzete, ügy ablakai és egy szobája már készek. A templom tetőzete most fejeztetik be, egyebekben még rom. Egyes részei, az erőditésbe vétettek; igy nyugati részén, a káptalan felé fekvő tornya alakitatik át hasonló czélra, és ez az egész várnak kimondhatlan biztositékául fog szolgálni. A konyha kész, alakra és nagyságra meglehetős; és egy földszintes ház épült, tetszetős és izléses külsővel. A többi minden erődités, istálló, kaszárnya, romok halmaza, hogy itt a püspökhöz, nem süveg, hanem katonai sisak, nem pásztorbot, hanem kard, nem egyházi köpeny, hanem pánczél illenék inkább. 10)

Verancz ez év okt. 10-én az egri mellett még esztergomi olvasó-kanonokká is kineveztetett, mely hely ugy üresedett meg, hogy Hagymás Kelemen kanonok Luther vallására tért át, és megnősült. 11)

Ezen 1550-ik év pünkösd napján váltotta ki az egri káptalan ezüst nemüit, melyeket "az elmult idők szükségletei által kényszeritve" 400 frt kölcsön fejében Bajony Benedeknél Bayonban zálogba helye-zett. A Perényi-korszakban-mint érintettük-a káptalan birtoka és illetményei is lefoglaltattak Varkoch várnagy által; és e körülmény eléggé kényszeritővé válhatott a kölcsönzésre, melyet általunk már ismertetett bihari pénztőzsér (lásd a 16-ik lapon) Bajony Benedeknél eszközlött, kinek neje a hires Bodó Ferencz leánya Anna volt. Hogy mifélék voltak az ezüst zálogtárgyak, a kielégitést bizonyitó elismervényben 12) érintve nincs. Szentpéteri Tamás és berkesi Buzgó Ferencz kanonokok, mint megbizottak, nevezett napon Bayonban, a kölcsön-adó várában, - Benedek ur már elhalván-özvegye Bodó Anna kezéhez fizették le a 400 frtot, s ez szolgáltatta vissza a zálogtár-gyakat. Dobó idejében a káptalanra is jobb napok virradhattak, s igy Iett módja ezüstneműit a zálogból visszaszerezni.

VI. Dobó István a vár s püspöki birtok kezelése folytán vállaira nehezedő terhei és sokféle teendői mellett, nem feledkezett meg testvéreivel közösen érdeklő, ugy magán családi ügyeiről sem.

Házi gondját megosztandó, ezen 1550-iki évben nősülésre szánta el magát. Választása Sulyok Balázs szabolcsi birtokos leánya Sárára esett. Sulyok másik leányát Krisztinát Bocskay György zempléni birtokos vette nőül, kitől származott Bocskay István, a későbbi fejedelem. Harmadik leányát Balassa János vette oldala mellé, ki Balassa Bálint ismert költőnek adott életet. E hármas sógorság Dobó élete tragikai végbefejezéséhez nevezetes motivumot szolgáltatott, melyről annak idejében leszen szó.

Nagy vigság napja lehetett Dobó lakodalma az egri várban, mert a számadás szerint e napra okt. hó 17-én; a vár pinczéjéből 75 1/2 kis köblös hordó huzatott ki, s fogyasztatott el, vagyis összesen 604 pint bor. A számadást átvizsgáló kamara csak később keverte e nap emlékének örömébe az ürmöt, midőn a kiadás tételeiből kitörölni rendelte a lakodalmi bort, s átutalta Dobó terhére.

E szerint Dobó esküvője Sulyok Sárával okt. hó 17-én történt volna, ha csak a napló jegyzője nem téveszti a keltezést; mert a számadás okt. hó 17-iki kelettel ellátott tétele után, aug. hó 13-iki kelettel feljegyezve van: hogy "Dobó ipjának 19 köblös hordóval bort küldött, ugy karácsonkor egy másik hordót." 13) Tehát aug. hóban már Dobó ipjának neveztetik Sulyok Balázs, ha csak ez a jegyesi állapotra nem vonatkozik. A napló szerint Dobó okt: hó 10-én nagy vendégséget adott a tárkányi kertben, ez talán épen a lakodalmi vendégség volt.

Ezzel Dobó házi élete, asztala nagy változáson ment át, s konyhái számadásának nem egy tétele mutatja, hogy már asszony is volt a háznál. Igy az eddigi bors, sáfrány, gyömbér, ürömféle szerek mellett, most már czukor, rizs, czitrom, fahéj is szerepel a kiadási naplóban. E szerek czélját azok a rézedény-félék magyarázzák meg, melyek annyira szemet szurtak a számadást ellenőrző kamarának. E rézedények, valamelyes kalácsféle sütő eszközök lehettek, ára 8 frt volt. A kamara azon megjegyzéssel törölte e tételt Dobó számadásából, hogy ez edény torta készitésre való, a katonák tortával nem élnek, igy ez Dobó saját magán élvezetére szolgál, fizesse Dobó a magáéból. 14) Ezek után természetesnek tünik fel, hogy a bor-kiadási tételből Dobó által ipjának küldött borok szintén töröltetnek.

1) Magy. orsz. emlék: 3. k. 248. l.

2) Ad usum coquinale per dies esus carnifium 223 expositi sunt agni 915 etc. Dobó számadásai.

3) Ezt állitja Gyárfás István Jászkúnok története 4. k. 100. 1. Más irók is osztják ezen nézetet.

4) Eredetije a gyöngyösi reform. egyház ltárában található.

5) Civitas Agria cum Plateis suis excepta fl. 33. Kam. szám. muzeumi lev. - tárban.

6) L. Instruct. II. k. 219 I.

7) Szabadhely, mint tudjuk, Eger külvárosa volt a mai Rózsa-utcza helyén.

8) Silindria, asseres ac ligna pro aedificiis emta fl. 247. Colores et oleum pro pictura emta accolorandis Sylindriis fl. 108. Dobó számadás. 1550.

9) Az eredeti kinevező a muzeumi lev. tárban.

10) Verancz lev. Mon. Hung. Hist. 10. k. 114. l.

11) Mo n. Hung. Hist. I. k.

12) Lásd a muzeumi levtárban 1550. évi cs.

13) Id. D. Dobo Blasio Swlyok socero suo misit unum medium vas vini cub. 19. Eidem

d. Bl. Swlyok tempore ante Fest. nat. dom. misit alte rum vas vini 17 octob. Dom. Steph. Dobo de magno cellario arcis ad suas nuptias fecit devehi unum vas vini cum po. cub. 75. Dobó számad. naplói.

14) Ollae AEnese non accept. in rationem pro Tortis conficiendis emptae, quia milites n. utuntur tortis videntur haec ad privatum usum empte fl. 8. d. 13. Dobó 1550. évi szám.