TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Mekchey István uj várnagy Egerben. Guthay királyi ellenőr és utasitása. II. Az egri vár leltára Dobó és Guthay által felvéve 1551-ben. III. A vár udvari személyzete, és illetékeik. Dobó lótartása. A halászat a Tiszánál. A serfőzés a várban. IV. Az ipar állása Hevesmegyében. A munkás viszonyok. V. A vár védműveinek kiépitése a Perényi idejében kezdett alapon. VI. Török mozgalmak Erdély felé 1551. év tavaszán. Izabella királyné átengedi Erdélyt Ferdinand királynak. Kivonulása. Losonezy lstván temesi bán. Frater György meggyilkoltatása. VII. Szolnok vára kapitányaivá Horvatinovics és Zay Ferencz kineveztetnek. Arszlan bég kudarcza. Eger alatt. Dobó viszálya Teuffel Erasmussal.
I. Az 1551. év kezdetével Egerben is nagy változások jöttek elő. Zay Ferencz, Dobó várnagy társa Szolnokba neveztetett ki, helyébe Mekchey István a marmarosi só-kamara praefektusa küldetett Egervárába. 1) Az eddigi kir. ellenőr az öreg Rakovy Sándor felmentetett állásától, és Guthay Péter neveztetett ki helyébe, a ki 1551. jul. 1-én foglalta el helyét. Guthay terjedelmes utasitással ellátva érkezett Egerbe, és az intézkedések és teendők egész sorozata iratott elébe. Utasitatott a vár hadi és élelmi szereléseinek leltározására, a vár udvari személyzete megállapitására a régi jogosultság alapján. Utasitatott a püspöki birtokok javadalmai és illetékei összeirására, illetőleg urbarialis felvételére, mint erről más helyen bővebb ismertetést fogunk adni. Ellenőri teendői pontosan előirattak, hogy őrködjék a várgondnok bevételei és kiadásai felett, hogy felesleges és illeték telen kiadások ne tétessenek, a gazdasági tisztek (officialisok) pontosan megjelenjenek az időleges szemléken stb; és végűl, hogy a vár tisztségét tartsa szemmel, nincs-e köztök Luther vagy más vallási sekta követője. 2)
Ezen utasitás folytán a vár élelmi és hadi felszerelése 1551. szeptember havában leltároztatott, mely leltár ismerteti a vár felszerelésének akkori állását, mely fogalmat nyujthat a reá következő évben lefolyt török ostrom alatti hadi felszerelés mérvéről is, mely azonban egy év alatt Dobó rendkivüli tevékenysége és gondoskodása folytán még tetemesen növekedett.
II. A fentérintett leltár lényegében ez: 3)
Volt borkészlet: 77 hordóban Élelmi szerek: buza a belső várban megromlott A külső várban négy veremben megromlott Liszt Árpa Köles Kősó összesen Sajt Szalonna Sódar Sózott hal
A gazdasági udvarban volt: Szántó eke 3. 10 ökörre iga, és uj vasas kocsi. Kacsa 75, tyukféle 140, sertés 7, borju 10, juhok, kecskék 58, fejős tehén 11, marha-bőr 142 db. A sarudi ménesen volt 40. db ló. A hidvégi gazdaságban volt 515 juh, 43 kos, 153 bárány, 89 sertés, 38 kas méh.
Főző eszközök a konyhán: kisebb-nagyobb rézfazék 10 db, nagy tál, két "bárd," vas kanál 4. tüzvonó vas, mozsár rézből, "rostél." Evőeszközök: kisebb-nagyobb ón-tál 10 db. 3 tányér, 6 ón-kanna, asztalok. Sütő eszközök, bormérő kupák, kötelek a pinczében, vaseszközök és fuvók a kovácsmühelyben, két száraz malom a várban, vaslánczok és 15 vaslakat a várkapukra, két zászló a gyalogoké, 3 dob, háló vad elfogására, lécz és zsindelyszögek több mint 5 ! ezer db, "csáklya és vasvilla" 40 db, 2 nagy és 2 kisebb harang, hordó készlet 369 db.
A hadi eszközök ezek:
Perényi Gábortól vett nagy bomba-ágyu Nagy bomba-ágyu "béka" és "baba" nevü Még egy nagy ágyu Ö felségétől Faltörő vagy réz taraczk Faltörő vas taraczk Ó felségétől küldött réz faltöró Formák a faltörőhöz, és szakállosokhoz Dupla prágai szakállos Seregbontó szakállos Prágai és csetneki réz és vas szakállos Kézi puska Német kézi puska ezekhez por-edény kanócz, kötegben "hányó lapát" "csákány" "vágó kapa" " kőkapa" Ólom Dárda agyag bögrék tüzi használatra tüzes lapták és kerekek Golyók az ágyukhoz:
a bombákhoza faltörökhöz ismét A seregbontók és szakállasokhoz
Puskapor összesen 1720 font, "mely teszen 17 mázsát és 20 fontot ", mint a leltár feljegyzi. Puskapor az ágyukhoz 3613 font, mely teszen 36 mázsát és 13 fontot." Ezenfelül van még mintegy 16 tonna por és hordókban salétrom és kénkö-készlet.
A várban élelmezendö udvari személyzet 69 iratott össze, még pedig,: a gondnok asztalához: a gondnok és családja, a kir. ellenőr és ennek családja volt számolva. A helyettes-gondnok asztalához irattak: a h. gondnok és családja, a püspöki számvevő, a gondnok irnoka, az iskolamester, a négy várkáplán "praelati," a succentor, az orgonista, és ha családjuk volt, azzal együtt. 4)
A gondnok (provisor) 13 növendéke vagy apródja külön élelmeztetett, a kik a gondnok asztalánál fel is szolgáltak. 5) Ezekről már szólottunk más helyen. Az asztalnál inkább diszőrségi minőségben szerepeltek.
Az istállókban a szükségletre volt, a gondnok részére 12 ló, az apródok részére 8, az ellenőr részére 4, a számvevő részére 2,. a h. gondnok részére 3, ezenfelül két kocsira 12 ló.
Az akkori időben használt kézi fegyvereknek rajzát, a következő lapokon közöljük.
III. Ezen leltári felvétel nyomán rendszereztetett azután a vár udvari személyzete is, melyből kitünik, hogy egy-két kivétellel, maradt ugy minden, a hogy azt Dobó már kezdetben a régi szokás alapján megállapitotta. Igy megmaradt az alispáni illeték is, mely évi 200 kereszt buza, 100 bárány, 4 egész hordó vagy is 120 köböl borból állott.
A személyzet fizetése pénz, deputatum és ruhanemüekből állott. Igy például: a szakácsok dija volt egy évre l0 frt, és kaptak egyszerü báránybőrrel béllelt nürnbergi posztó felöltőt, karázsiai posztó nadrágot, és a szükséges lábbelit; sütők 12 frtot; nürnbergi posztó dolmánt, és lábbelit. A vár bodnárai ugyanigy dijaztattak, teljes élelmezéssel együtt. A kertészek kaptak: 6 frtot, vászonféle felöltőt, feleségeik ruhának 1 frt értékü posztót, ködmönt, és fejökre kendőt. A kocsisok 8 frt évi fizetés és ellátás mellett kaptak: nürnbergi posztó dolmánt, brazlai posztóval bélelve és nadrágot, ugyanazon posztóból még egyszerü felöltőt, báránybőrrel bélelve, fehérnemüre vásznat, lábbelivel. Ez a diszkocsis felszerelése volt. Az egyszerü kocsis közönséges báránybőrrel bélelt posztó ruhát kapott 2 frt évi dij mellett. A "fellaytar" posztó dolmánt, egy ködmönt, szürt, nadrágot, lábbelit s 4 frtot kapott. A vár lábbeli készitője 1 6 véka buza s 50 báránybőrrel elégítetett ki. A művelődési viszonyok halvány fényét jelzi az ismertetett leltár és számadás azon tétele, mely szerint "négy káplánnak s az iskola igazgatónak dija fejében kiadatott 6 hordó vagyis 112 köböl bor." Tehát iskola igazgató lévén, iskolás gyermekeknek is kellett lenni.
Az ismertetett kamarai észrevételek s neheztelésekkel untig zaklatott Dobó, a ki gondnoki tevékenységéért két éven át mitsem számitott magának, most ugy látszik annyiban vett elégtételt, hogy nemcsak külön gondnoki fizetést eszközölt ki, hanem a lefolyt 2 év s 5 hóra is kifizettetett részére a hátralék, még pedig oly módon; hogy az 1551. évi épitkezésekre szánt összeg maradványából ugy ezen hátralék, mint Oláh püspök 1548. évi esedékes harmad-illetéke, mely akkor kifizetetlen maradt, kielégitést nyert.
Az 1551. évi abrak-napló szerint Dobó hat nyerges, hat kocsis s négy szekeres lóval rendelkezett. Oláh Miklós püspök a tarka lovakban gyönyörködhetett, mert az egri várban ily lovakat szereztek részére, s ez év marczius 13-án Bécsbe küldötték fel hozzá, mikor is füstölt és sózott halat is szállitottak oda. Bécsből pedig, ugyanazon alkalmatossággal, a várbeli munkálatokhoz kővágók és kőmivesek jöttek le. 6)
A sózott hal-szállitmányból látjuk, hogy az allodiumban ismét lendületet vett a haltenyésztés, s gondozás. Halász, Nána és Kürth halászatából 209 frt 80 d. bevétel volt ez évben. Kürth morotvájában, kecsege, tok is fogatott. A halászat ugy volt kiadva a jobbágyoknak, hogy a fogás harmada a püspöké volt. A hal besózatott, részben felfüstölve, hordókban tartatott, és igy értékesitetett.
Sör Dobó idejében is főzetett a vár részére, mint a számadás egyik helyén feljegyezve van: 83 véka árpából 177 köböl sört állitottak elő. Egy köböl 15 pintet számolt.
Egyes községekben is gyakoroltatott a főzés, és a sör census 1550-ben már 120 köbölre ment a vár bevétele javára.
IV.A hosszu pártharczok alatt pusztulásnak indult kézi ipara a vidéknek csak lassan emelkedhetett ismét erőre. A vár nagy épitkezéseihez igy messze vidékről kellett hozatni iparosokat, és ez évben is Bécsből jöttek ide kőmives mesterek. Marya János nevü olasz épitész vezette ez időben az épitő munkálatokat; Kleber Mihály német épitészszel. Mindkettőnek havi fizetése I 2-12 frt volt. Egy kőmives pallér egy hétre 2 frt, egy kőmives egy napra 10 denárt kapott. 10000 tégla előállitásáért 4 frtot, egy fertály buzát, 5 bárányt és egy sajtot kapott a vállalkozó. Üvegesek és az ablak ólmozásához szükséges anyagok Kézsmárk és Eperjesről kerültek ide. Eperjesi fazekasok készitették a kályhákat. A "pictor" Lőcséről hozatott, és dija volt hetenként 2 frt, á vice-provisornál étkezés és naponként egy pint bor. Pallók, gerendák, deszkák, zsindelyek Rimaszombat, Szent-Domonkos, Domaháza, Almád, Apátfalva, Arló és más felvidéki falvakból szállitattak. Vasnemüek Pelsőcz, Csetnek vidékéről hozattak. Feldolgozása szeggé, egyéb szerszámmá és eszközzé már itt is történt, bár nagyban szállitattak az eszközök a nevezett helyekről. 3000 zsindely szögért 1 frtot adtak.
A fehérnemüekhez szükséges vászon, czérna stb a vidékről került ki, és ennek nagy forgalma volt ez időben a maklári vásáron, hol idegen kereskedők is megfordultak áruczikkeikkel, mint posztó, gyolcs és más ilyesekkel. A troppani gyolcs volt itt különösen nagy kinálat tárgya. 22 rőf troppani gyolcsért 1 frt 86 denárt adtak ki a várszámadás szerint. Egy rőf tehát 8 1/2 denár volt. Közönséges vászon felnémeti asszonyoktól rőfönként 2 denárért vétetett.
Házi és konyhai eszközök, vasfazekak, bögrék, fehérnemüekhez, zsákokhoz, ponyvákhoz vászon, czérna, kötél, fonál, majd a maklári, majd az egri vásárban vétettek.
Az ételkészitéshez konyhai szerek, bors, sáfrány, szegfűszeg, aszalt szőllő, czukor, rizs, olaj, gyömbér, itt helyben, s Bécsben vásár oltatott. Bécsből 4 font rizst 22 denárért, 3 font borsot 1 frt 92 denárért, 3 font aszalt szőllőt (de uvis passis) 24 denárért, 8 font czuknot (czwkari) 2 frtért, 1 font fahéjt 1 frt 10 denárért vásároltak. Helyben egy font bors 75 denár, egy font czukor 35 denár, 1 font sáfrány 3 frt 35 kr volt. Posztófélék Nürnberg és Breslauból hozattak s e néven voltak forgalomban. Kallómalom azonban már a vidéken is müködött, s valarnelyes posztó itt is készitetett. Ily kallók Gyöngyös-Püspöki és Sajó-Hidvégen voltak. Papir Debreczen és Kassáról szállitatott ide.
Egerben leginkább az ács, asztalos, kovács, bőr, kocsi, szíj- és kötélgyártó ipar élénk működéséről ad bizonyságot a várszámadás. A várban egyébiránt-mint már érintettük-sok idegen s más vidékbeli iparos lelt foglalkozást. Fynger János asztalosmester német volt. Eperjesről Korláth Mihály és Nagy János butorkészitők dolgoztak a várban. A kőfejtéssel a kőbányákba a nagytályai, czeglédi, maklári, felnémeti lakosok foglalkoztak, és százakra ment a munkások száma. A vár árka s földsáncza készitésénél szintén nagyszámu munkás nép talált foglalkozást, ugy hogy a vidék e czélból elég munkaerőt kiállitani sem volt képes. Ide távol helyekről jöttek munkások. Egy munkás napdija 5 denárra volt szabva.
V. A vár erőditési munkálata, a Perényi Péter által megkezdett alapon folytattatott tovább. A várnak az almagyari hegyoldalba nyuló része a székesegyház kettévágásával már elkülönitve lévén mint külső-vár, - most már az önálló egészet képező belső-vár, kiegészitő bástyák s védmüvekkel volt ellátandó. A székesegyház megmaradt része, ott hol szentélyétől elvágatott, befalaztatott, s e részén a belső vár megfelelő védművel, vastag kőfallal biztositatott. E rész védelmére szolgáló két kiszögellő Bolyki- s Bebek-féle redout közötti tér mély árokkal láttatott el, melyen keresztül a sötét kaputól egy felvonó hidon át tartatott fel az összeköttetés, a leirt módon elkülönitett külső várral. 7) A szentélyétől elszakitott templom ekként helyreállitott nyugati részén levő tornya, védműszerüleg alakitatott át, mint arról Verancz már hivatkozott levelében is megemlékszik. A külső-vár oldalán maradt szentély falazata pedig egész magasságban földdel megtöltetett, s az erődités egyik kiváló pontjává emeltetett. 8)
Mindehhez a vidéken munkaerő elég nem telvén, messzevidékről kellett hozatni a munkásokat. Igy szállitottak Pozsony és Rimaszombat vidékéről cseh, magyar és tót, amonnan 25, innen 30 árok-ásót, kik átlag-munkában készitették a földmunkát. 9)
A vár kelet és éjszakkeleti részén volt leginkább megtámadható, miután itt a külső-vár falai, jóformán a szomszédos hegyoldalhoz, melyet az ellenség egyszerre megszállhatott, mintegy támaszkodva voltak. Ezen most leirt munkálattal, a hegyoldal s a falak között mély árok vonatván, e bajon segitve lett, s ez, mint az ostrom lefolyásából kitünni fog, a védelem szerencséje volt.
VI. Az 1551. év tavaszán márczius hó végén, a folyton készülő török had, bár kezdetben azt hitték, hogy vagy Szolnok vagy Eger lesz támadásuk czélja, végre szint vallott, s kitünt: hogy Izabella királyné támogatására indult meg, ki Petrovics tanácsa s közvetitésével megbánva Erdélyről lemondó igéretét, a törökhöz fordult segélyért.
Márczius 28-án Ferdinand körében még azt hitték, hogy a törökök Szolnokot vagy Egert készülnek támadni, s a király e napon kelt levelében Frater Györgyöt erről értesitvén, felhivja, hogy Báthory Endrének nyujtson segélyt, a mint ettől üzenetet kap. April 6-án Báthory sürgősen irja hozzá csakugyan,,hogy a török Szolnok felé vonul, tehát intézkedjék a segélyről; bár megjegyzi azt is, hogy a "török talán szinlel, s Erdélybe készül törni." És ez volt a való, csakugyan Erdély felé vonultak, s most Frater György fordult Báthoryhoz, hogy jöjjön segélyével, mire a király is értesülvén a valóról, május 1-én tudatja Frater Györgygyel, hogy Egren át 1000 könynyü lovast s 600 gyalogost, utnak inditottak segélyére. A segély-sereget csakugyan Castaldo vezette, ki Eger alatt megpihenvén, a Tiszán átkelve, 3200 főre emelt seregével megérkezett Erdélybe. 10) Eger alatt több időt kellett Castaldonak vesztegelni, mert az épen áradatban levő Tiszán átkelnie lehetetlen volt. Május 8-án Castaldo még Erből tudósitotta Nádasdy Tamást e körülményről. 11) Ezen áradat a mai zöld-árnak nevezett volt ez időszakban.
Izabella királyné mindezek láttára végre is engedett, a megkötött egyezség értelmében. Miután aug. 11-én a kolozsmonostori házban, a gyermek János Zsigmondnak Ferdinand leányával Joannával eljegyzése ünnepélyesen megtörtént, aug. hó végén Erdélyt s a szent koronát Ferdínand megbizottainak átadta, Petrovícs pedig Lippa, Becse, Temesvár, Becskerek végvárakat s az egész temesi grófságot, az oda érkezett Báthory hadai előtt megnyitotta; ez a részére adott Munkácsvárába, amaz pedig elhagyva az országot, Lengyelországba ment át. Erdély átvételére Ferdinand király Báthory Endre felvidéki főkapitányt, a temesi grófságba pedig az ismert Losonczy István nógrádi főispánt küldötte. A temesi bánság átvételével az egri püspökség zarándi birtoka is visszakerült, de csak névleg; mert tényleg most Temesvár erősitési czéljaira, Losonczy István gondnoksága alá helyeztetett.
Ennek megtörténtével, nyomban megindult a törökök támadása. Lippát meglepvén, elfoglaIták; majd Temesvárt rohanták meg, hol azonban Losonczy István hősi védekezése folytán nem boldogulhattak. Castaldo, Pallavicini és Frater György egyesült seregének sikerült mihamar Lippát visszafoglalni, mely tény után a hadak téli szállásra vonulva, Frater György Alvinczi kastélyában decz. 17-én orvul meggyilkoltatott.
VII. A szolnoki vár ügye is ez év aug. 1-én kelt királyi resolutioval ujabban rendszeresitetett. Várkapitányokká Horvatinovics Bertalan és Zay Ferencz neveztettek ki, alvárnagygyá pedig Moré László; s megfelelő utasitással láttattak el, melynélfogva Horvatinovics vezette a vár gazdasági, élelmezési s felszerelési ügyeit; a lovas s gyalog katonaság feletti felügyelet s vezénylet közösen mindkettőjökre ugy bizatott, hogy az alkalmazott várőrök nemcsak a védelemre; hanem a várbeli munkák teljesitésére is kötelezendők voltak. 12) Ez alatt az egri várban lázasan készülődtek, szereltek s épitkeztek; különös azon hirre, hogy a törökök Egervára ellen jönnek, mi végből még Zemplén megyét is sürgették munkás erő küldésére, a szomszédos megyék pedig felkelésre hivattak fel.
Castaldo-mint láttuk, - Erdélybe menendő, Eger alatt táborozott s a tovább vonuló tábor után azon hir maradhatott hátra, hogy vele egész egri hadikészültség is Erdélybe vonult. Az érintett álhir eljuthatott a budai szandzsák főnöke Arszlán bég füleihez is; s ezt növelheté azon körülmény, hogy aug. 5-én Dobó István is elhagyta az egri várat, épen Bécsbe ment fel Oláh püspökhöz s kancellárhoz, vele értekezendő. Arszlán bég, kapva a hiren, hogy az egri vár őrség nélkül maradt, hirtelen 500 spahit szereltetett fel, s küldötte a vár megrohanása és elfoglalására. A törökök e tervéről Dobónak kitünően rendezett kémei, rögtön hirt adtak, s a várból Dobó után nagy sietséggel küldötték Tarján Kristóf lovag-apródot; de értesitették Teuffel Erasmus kapitányt is, a ki még május hó végén a király által küldetett Eger alá, 13) és a ki 600 huszárral szép csendesen lesbe állott, s a mitsem gyanitó spahikat utjokban hirtelen megtámadta, közülök 300-at levágtak, 30-at zászlóikkal együtt foglyul ejtettek. A többi széjjel szórva menekült vissza. 14)
Dobónak későbben Teuffel Erasmus német kapitánynyal összeütközése volt, ugy hogy Dobó ő felségéhez s a kancellárhoz fordult, a vele sérelmesen bánó Teuffel ellen, 15) ki mitsem tekintve, erőszakos sarczolásokat követett el. Ez ügyben érkezett rendre utasitó kir. resolutio decz. 9-én kézbesitetett Egerből küldve nevezett német kapitánynak. 16)
VIII. Az 1551-52. év tele nagyobb események nélkűl folyt le. Izabella királyné kivonulván Erdélyből, s miután hatalmi köréhez tartozó országrészeit feladta, az egri püspökség külmegyei birtokai és illetékei is ezzel visszakerültek. Az abaujmegyei részeket leginkább a kassaiak, Cséczey Lénárd kapitányokkal, Bakóczy Ferencz Zalanczvára provisora, Sthary Farkas s mások; Zemplén megyét, Drugeth Ferencz, Dobó Ferencz, Báthory György, Seredy Benedek, Perényi Gábor s mások; Bereghmegyét Báthory Endre, Losonczy István bérelték ki. Egy része a megyének Huszt várához fizette tizedeit. Szabolcsmegyét Báthory Endre, Sulyok Ferencz, Zeleméry bérelték. Sárosmegye régi egyezség szerint Sárosvárához csatoltatott. A három szabadkirályi város, Eperjes, Szeben, Bártfa tizedei saját polgárai által béreltettek. Borsodmegye tizede leginkább az egri vár tisztjei által használtatott. Daróczkövesdet Cserépvára provisora Kövér Pál bérelte ki. Cserépvára Báthory Endre birtoka volt. Béreltek még Balassa Zsigmond, Bebek Ferencz s mások.
A püspöki birtokok összes bevételéről és jövedelméről ezuttal sem nyerhettünk világos képet, mert egyes részei most már királyi rendelettel más irányba utalványoztattak. Sárosmegye Sárosvárához, Zaránd-megye legujabban Temesvárához adatott. Egyes részek, Huszt és Zalanc várához adattak. 1551. okt. 12-én pedig a kassai kapitányhoz intézett királyi határozattal ő felsége elrendelte, hogy az ottani decimák értéke fejében 3 ezer frt Izabella özvegy-királynénak lesz átadandó; 17) kétség kivül azon egyezség kielégitésére, mely Erdély átadására nézve közte s Ferdinand király között köttetett.
Az 1551-iki jövedelme a várbirtokoknak 15728 frt 57 denárra ment. Ebből egy harmadra 5242 frt 25 d. jutott.
1) "Aulicus regius et comes Camerar Sal. Miaramaros. (Exp. r. hung. II. k.) Mekchey különben tolnamegyei családból származott, rokonai ott voltak, és innen került kincstári szolgálatba.
2) Okmánytárban 17. sz. a.
3) Eredetije a muzeumi levéltárban.
4) Orgonista lévén a várban, kétségkivül a vártemplom részére, világos, hogy e templomban ez időben orgona-hangszer volt.
5) Adolescentes dui Provissoris ad mensam servientes. Lásd leltár.
6) Ad equos coloria tharka (igy) dom. Rsimi etc. és másutt: 13. die Marcii. Demetrio Therek ad Dom. Ras. Viennam cum fumigatis ac salsatis piscibus et equis v e r s i c o l o r i s duo Resimo emtis misso, etiam lapicides et moratores ex Vienna Agriam deduxerunt fl. 12. Dobo számadás 1551.
7) Ma is látható e kapu boltozata. Hátul befalaztatván, Dobó emlékköve helyeztetett oda, mint erről, majd bövebben szólandunk.
8) Magistros fossorum et ipsis fossoribus pro effossione certe partis terrarum et fossa Arcis interioris et repletione Agger. Sanctmarii soluti fl. 171. d. 39. Dobó számad. 1552.
9) Fossoribus bohemis, hungaris et slavis fossam et aggerem facient. soluti etc. Dobó számad.
10) Történelmi tár 1880. évfolyam I. füzet. Frater György levelezései.
11) Országos levéltárban Nádasdy iratok.
12) Liber Instruct. II. k. Orsz. levtár.
13) Orsz. levtár Nádasdy iratok 9. sz.
14) Dobó számadás 1551. Brüsseli okmánytár II. k. 266-7
15) Dobó számadás ugyanott.
16) U. o.
17) Dobó számadás 1551.