HUSZONNEGYEDIK FEJEZET.
I. Verancz egri püspökké neveztetik ki 1757. nov. 19-én. A vele megkötött egyezmény. II. Verancz Zoltay latvánnak várnagygyá kineveztetését sürgeti. Megérkezése Egerbe 1558. febr. 26-án. A kamarai vizsgáló küldöttség Egerben és Szarvaskőn. Magyar-török párbajok. III. Zeleméry Láazló várgondnok, Zoltay és Jakusich várnagyok Egerben. Gadóczy Gábor szarvaskői várnagy és dijaztatása. IV. Zarkandy volt várnagy jutalmaztatása, Károlyi poroszlói birtokával. V. Verancz kineveztetésének indoka. Pénzbeli szükséglete. Pápai megerösitése és püspökké szenteltetése. VI. Az 1558. évi török háboru, és Miksa főherczeg haditerve. Bebek Ferencz kivégeztetése Izabella királyné által. Bebek György és Perényi visszaáll Ferdinandhoz. A sajókazai ütközet. Az egriek késedelme innen. A vár fegyelmének felbomlottsága. VII. A szolnoki és balaszentmiklósi erődök, és a törökök terjeszkedése. Eger, Gyula, Hajnácskő védelmi kérdése. VIII. Verancz tevékenysége. Egervára őrségével összeütközése a török fogolyváltság ügyben. Ali török fogoly az egri várban, váltsága harmadát Verancz magának követeli. A viszály folytán Zeleméry provisor és Jakusich várnagy felmentetnek. IX. Verancz bécsi utja az Izabellával kötendő egyezség ügyében. Ott előterjesztése az egri várőrség csekély létszáma tárgyában. A hatvani bég felhivása általános felkelésre. Izabella halála 1559. szept. 20-án.
I. E közben Verancz pécsi püspök befejezte konstantinápolyi küldetését, tényleg a béke megkötésének sikere nélkül, és Zay Ferencz társával 1557. aug. hó végén haza érkeztek.
A most hazaérkezett Verancz 1557. nov. 19-én egri püspökké neveztetett ki. 1) Tehát benne keresték azon férfiut, ki a püspöki széken, az egri vár feletti fontos katonai felügyeletet és legfőbb katonai vezetést is gyakorolni fogja. Ehhez képest köttetett meg tehát vele 1557. decz. 28-án az egyezmény a vár kezelésére 2), mely szerint; a püspök által kinevezendő két várnagy, a mellett hogy a püspöknek hüséget esküszik, hüséget esküszik a királynak is, hogy a püspök esetleges halálával a várat ő felségének fogják átadni. E várnagyok egyike, kiválólag mint gondnok fogja a püspöki javakat administrálni, és a tiszta jövedelem három részre osztatván, egy rész illeti a püspököt, egy rész a vár szerelvényeire és épitkezéseire, a harmadik rész a vár őrsége költségei fedezésére lesz forditandó, mely ha elégséges nem lenne, a további szükségletet a király más bevételekből fogja fedezni. A tényleges kinevezésnél, miről alább lesz szó, a gondnoki tisztség teljesen elkülönitetett a várnagyságtól, tehát a katonai hatáskör a jószágkezeléstől. Az igy ellátandó őrség létszáma ezuttal 200 lovas; és 150 gyalogban állapitatott meg. Az őrség költségei többlete fedezésére továbbá is a Jász-Kunok censusa, mint királyi illeték, Pest, Szolnok, Csongrád, Solt, Hevesmegyék adója és a karthausi barátok Tárkány melletti birtokának, szőlőjének, malmának jövedelme utalványoztatott ő felsége által; ugy azonban; hogy ezen bevételek elkülönitve, kizárólag a kir. ellenőr kezelése alatt legyenek, s különösen a Jász-Kunok censusa beszedésénél, a vár kapitányainak semmi beavatkozási joga ne legyen, az administratiót is a kir. ellenőr gyakorolja felettök. A Jász-Kunok földje a Nádoré volt, s ezek mindig tiltakoztak a hevesi főispán, illetőleg várgondnok közvetlen hatósági befolyása ellen.
A vár számadása továbbá is a. kir. ellenőr ellenűrsége mellett volt vezetendő a gondnok által, és felülvizsgálat végett ugy a kamarához, mint a püspökhöz tartozott felterjeszteni. Kir. ellenőrré 1558. jan. 14-én Sukán János neveztetett ki.
II. Verancz mint régi egri kanonok, ki mint ilyen több időt töltött Egerben, jól ismerte ugy a hevesmegyei, mint egri viszonyokat, és egri püspökké kineveztetésével elhatározta: hogy a vár élén állók helyébe uj férfiakat fog alkalmaztatni, és Zarkandy várnagy helyére, már eleve az általa jól ismert; az 1552-iki védelemben részes Zolta István, jelenleg komáromi várnagyot szemelte ki, ki csak a mult évben szabadult meg török fogságából. A vár ügyeinek jövendö vezetésére még Dobó István véleményét s tanácsát is kikérte. 3)
Verancz 1558. év január hó végén indult el Bécsből Egerbe, püspöki székét elfoglalandó. Utját Kassának vette, mert Buda felé Egerbe akkoron közlekedni nem lehetett. Kassáról febr. 22-én indult el s Egerbe 26-án érkezett meg. Tehát 4 napig tartott az utazás.
Megérkezése előtt febr. hó 2-án fejezte be a végvárak vizsgálatára kiküldött kamarai bizottság az egri és szarvaskői várak megszemlélését; s az ott talált állapotról, a vár élelmezési, hadi és erőditési felszerelése s berendezéséről ugy a tapasztalt hiányokról megtették jelentésöket. Például a vár harangjaira nézve, melyek akkor a földön hevertek, véleményezék, hogy azokból négy kigyó-ágyu lenne öntendő. A vár erőditésében még sok hiányt emlitenek fel, ugy a védfalak, mint az árkok kiegészitésére. Elsoroltatnak azután a beszerzendő szükségletek; s azon megfigyelendő körülményeket: hogy például a várba, a töröknek hódolt területről jobbágyok vagy rácz munkások be ne bocsáttassanak, hogy a vár nagy kapuja folyton zárva legyen, hogy a vár székesegyháza a városbeliek elől zárassék el, s tiltassék el a várba való szabadon bejárás-már e küldöttség ajánlotta.
Szarvaskővárába a volt várnagy helyére, ki a jobbágyokkal nagyon törvényellenesen járt el, Gadóczy Gábor neveztetett ki. 4) Verancz püspököt megérkezésekor Pesti Ferencz kamarai küldött várta, hogy a várat s püspöki javadalmat átresignálja. A két várnagy Zarkandy Pál és Zekel Miklós részére még mult év decz. 6-án adatott ki a királyi meghagyás: "hogy midőn Verancz Antal kinevezett püpök megkeresi, az egri várat leltár szerint neki vagy megbizottjának átresignálják." 5)
A mint Verancz a várat személyes rendelkezése alá vette; sietett Miksa főherczeget erről értesitve sürgetni, hogy Zoltay egri várnagygyá neveztessék ki. Ez alkalommal egy helyi ügyet is előterjesztett Miksa főherczeghez sürgős elhatározása végett, mely az akkor már nagy gyakorlatban volt magyar-török párbajok megszüntetését czélozta. Történt ugyanis, hogy épen Egerbe érkezését kövétő napon volt ily párbaj vivandó, egy egri vitéz s egy hatvani török között. Miután a párbaj helye s órája már kitüzve volt, a várnagyok azon véleményben voltak, hogy a várőrség becsületbeli kédése most már e párbajt megvivni, s ezuttal megakadályozni nem lehet. Az egriek megjelentek tehát a kitüzött helyen pontosan, hol mintegy 1 000 néző futott össze, hogy szemmellátó tanui legyenek a párbaj kimenetelének; de a török ellenfél nem jelent meg. 6)
E török magyar párbajok veszélyességét, élénk szinekkel ecsetelte Verancz, hogy azok a törökök által provokáltatva, inkább kémszemlének szolgálnak alkalmul, s a török csalárdság soknemü, nem is sejtett meglepetéseire vezethet. Meg is érkezett ezután ezen párbajokat szigoruan tiltó királyi parancs, melynek alapján később Verancz egy szolnoki török s egy egri katona között végbemenendő párbajt, csakugyan meg is hiusitott.
A Verancz által ekként üldözött magyar-török párbajok, ha időközben szüneteltek is, de végképen megszüntethetők nem voltak; sőt későbben magok a várkapitányok is rendeztek ily párbajokat. Legalább erre mutat Rákóczy Zsigmond várkapitánysága idejében 1589. év október hó közepén, az egri vár alatt Segney Jób és Pátzolth András által két törökkel vivott párbaj esete, melyet Leibitzer beszél el krónikájában. 7) A párbajra nevezett hó 8-án Szikszó alatt lefolyt tában Segney és Pátzolth gyáva viselkedése adott okot, kik Rákóczyt visszavonulásra. akarták birni. Leibitzer szerint, e párbajt maga Rakóczy rendelte el, s megtörtént az egri vár alatt levő puskaporos malom előtti térségen, a mai káptalani réten, mely a mai vasuti induló ház mellett terül el, magyar s török néző közönség jelenlétében. Leibitzer mint szemtanu, ki Katalin nővérével Lőcséről épen Egerbe érkezett, igy beszéli el annak lefolyását: "miután a párbajvivók, lovag-módon lándzsát mértek, először Segney Jób lépett porondra, török ellenfelével megvivni. Oly hevesen rohantak egymásra, hogy lovaik összeütődve, hanyat vágódtak, magok alá temetve lovasaikat, kik halott módra maradtak ott. Segneyt barátjai nagy lármával biztatták, hogy kelljen fel, végezzen a törökkel. Segney magához jött, s lova alól kiszabadulva, sántitva ment ellenfeléhez, s tőrével, melyet Kassán adtak neki, leszurta a törököt, s azután kardját rántva elő, levágta fejét. Ennek befejeztével Pátzolt András rohant össze ellenfelével, kit balkarján sujtott meg erősen, majd dárdájával üzte a vivó téren s buzogányával főbe sujtván földre verte, s ott barátai "jól van Pátzolth" kiáltásai között nyakát szegte."
III. Zoltayt végre sikerült Verancznak egri várnagyul megnyerni, ki 1558. april l-én érkezett a várba, s tényleg átvette a vezetést, provisorrá pedig Zeleméry Lászlót nevezte ki, ki ez év május 10-én érkezett meg. Ekként a javak kezelése külön választatott a katonai teendőktől, mely teendőket Zoltay, s várnagytársa Jakusith Ferenc teljesitették. Szarvaskővárába ugyanakkor Verancz püspök Gadóczy Gábort nevezte ki várnagynak, királyi jóváhagyással, kinek fizetése ujabban szabályoztatott; s a várőrség is rendszereztetett, nevezetesen 14 lovas s 16 gyalog állapitatott meg rendes őrségül, kiknek, nevezetesen a lovasoknak évi fizetése 14 frt, 10 köböl zab, naponként a lovaknak széna, a lovasoknak 4 czipó 1 font hus 8 1/2 pint bor volt. A várnagy fizetése 50 frt, 8 hordó bor volt rendes asztaltartássál. A birságpénz a várnagyé volt, ugy a tolvajok s egyéb büntettesek elfogatása s a török foglyok után is a szokásos dij őt illeté. 8)
Mint tudjuk, Szarvaskő ügye Horváth Ferenczczel ez ideig teljesen tisztázva nern volt. Száz jobbágy igértetett Horváthnak kárpótlásul, a mint a király rendelkezése alá kerül, még 1550-ben, Szavaskővára faluiért. 1560 -ban teljesittetett az igéret. Monaki Mihály hütlenséggel vádlott birtokai Lucz, Bekech, Szada, Monok, stb Zemplén, Abauj és Sáros megyékben adományoztattak Horváthnak. 9)
IV. Zarkandy Pál ekként felmentetvén a várkapitányságtól, a király, hüséges szolgálataiért ugy kárpótolta, hogy Károlyi Péter fiai a még kiskoru Péter s György testvérek poroszlói birtokrészét, hütlenség czimén konfiskálta, s nevezettnek, ugy törvényes utódainak ez év jun. 27-én oda adományozta. 10) Igy jutott Zarkandy Pál, s utána testvére Ferencz, a Károlyiak poroszlói birtokához.
A mint a kiskoruak teljes kort értek el, különösen György, nem késett 1563. év május havában Maximilián főherczeg cseh királyhoz mint kir. helytartóhoz folyamodni, hogy néhány évvel ezelőtt, mint kiskoru, kinek mint ilyennek módjában sem állott ő felsége ellen hűtlenül fellépni, Zarkandi hamis állitásai nyomán, mint röviditetett meg poroszlói birtokában, melybe nevezett törvényesen bevezetve sem volt, csak önhatalmulag foglalta el, s Ferencz testvére most is elfoglalva tartja; - s kérte a főherczeget, hogy módot találjon e sérelem orvoslására, s birtoka visszaadására. Maximilián 1563. máj. 13-án kelt Hevesmegye alispánja s szolgabiráihoz intézett rendeletével meghagyta, hogy az ügyben haládéktalanul vizsgálat tartassék. 11) Maximilián királylyá koronáztatása után, nevezett Károlyi György ujabb sürgetésére ugy Hevesmegyéhez, mint Forgách Simon várkapitányhoz intézett 1568. jul. 9-én kelt rendeletében ismét meghagyta, hogy "bal informátió" utján Zarkandynak adományozott poroszlói birtok, adassék vissza jogos tulajdonosának. Azonban e királyi rendeletnek sem lett foganatja, a birtokügy pörre került, a Károlyiak Szentmariai Imrének eladták s ez hosszu pörrel végre megnyerte, s azután 1574-ben kétszáz frtért Károlyi György s Mihálynak visszabocsátotta 12) Igy került vissza Poroszló a Károlyiak birtokába.
V. Verancz kineveztetése az egri püspöki székre, - mint láttuk-e vidék védelmi érdeke szempontjából nagy hivatással volt összekötve. Izabella királyné Erdélyi diadala után, tartania kellett Ferdinand királynak attól, hogy főleg Bebek és Perényi elpártolása után, az egész felvidék s Tiszamente Egervárával együtt az ellenpárt
karjaiba dől. Szükséges volt, hogy e vidéken a törökök előtt is ismert és nagyrabecsült diplomata s katonai dolgokban jártas Verancz vegye át az ügyek intézését, személyes tulajdonaival is, a csüggedő hívekben bizalmat, és tekintélyével a kitartásra erőt nyujtson. Az egri várban ugyanis ez időben különösen Bebek Ferencz mozgalma idézett fel nagy nyughatatlanságot. Bizonyos Hassan Baly miriota embert fogtak el a városban 1558. jan. elején, a ki azt vallotta, hogy Bebek most Budán tanácskozik a törökkel, s terve van Egervárát oly módon játszani török kézre, mint Füleken történt a "várost forditani a várra", azaz ügyes cselvetéssel. Más, későbbi hir szerint, Bebek a széchényi törökkökel konferál, s onnan készülnek közös támadásra Eger ellen. Ez azonban nem történt meg. 13) De főleg az interregnum alatt rendkivülileg elterjedt hitujitás okozott legtöbb aggodalmat,melylyel szemben, mint látni fogjuk, most már Verancz ereje is csekélynek bizonyult.
Verancz megérkezése után, soknemü elfoglaltsága közepette ugy látszik a szükségtől is kényszeritve, nem feledkezett meg arról, hogy még évekkel ezelőtt, mint kinevezett szabolcsi főesperes, ezen megye papjaitól távolléte miatt nem kapta meg szokásos évi cathedraticumát, melyért 1552-ben Báthory Endrét is sürgette, vádolván őt jogtalan foglalással. E végből most máj. 25-én, a szabolcsi papsághoz felhivást intézett, hogy hátralékos illetéköket Zyny Ráphael tisztjének szolgáltassák be; annálinkább sürgette most ez illették lerovását, mert mint felhivásában mondja-pápai megerősitése s egyéb ügye sok kiadással terheli, ugy hogy ezen terhek viselésében nemcsak az egri káptalan, de egyházának többi lelkésze is, tehetségök szerint segélyezni igérték. Ebből látszik, hogy Verancz bár előbb már pécsi püspökké neveztetett ki, mint püspök felszentelve még nem volt. Papi felszenteltetése még János király életében Erdélyben Felvinczy János gyulafehérvári sufraganeus által történt meg, mint ugyanazon gyulafehérvári káptalan később kiadott bizonyságlevele igazolja. 14)
Hogy a pápai praeconisálás mily összeg letétele után történhetett meg, erre adatunk nincs. Carpo bibornoknál 1555. szept, 12-én sürgetvén a megerősitést, különösen kéri, hogy járjon közbe annak mielőbbi foganatositására, élénken ecsetelve azt, hogy mily égetően szükséges püspökké felszenteltetése, miután ez az oka, hogy lelkészek nem confirmáltathatnak, s a megyék rendes lelkész hiányában, kitéve vannak az uj vallás predikátorai hóditásának. De azt is szivére köti Verancz a bibornoknak, hogy ismertesse meg illetékes helyen az egri püspökség körülményeit, hogy pénze nincs, jövedelme a vár fentartásra forditatik, s ezt sem képes fedezni, egyszóval a confirmatióért járó illetéket előállitani nem képes. 15) Ismételten is fordult a bibornokhoz ez ügyben Verancz, s csak 1561. év folyamán nyerhette meg a pápai jóváhagyást s praeconisálást, és Bécsben 1561. szept. 21-én Oláh esztergomi érsek által szenteltetett fel püspökké. 16)
VI. Az 1558. év folyamán ugy a polgárháboru Izabella királyné s Ferdinand király párthivei között Erdélyben s a felvidéken, mint a török háboru is a Dunamentén, teljes erővel dühöngött. Miksa főherczeg a király testvére, ki nem rég koronáztatott meg cseh királylyá, mintegy 3 ezer főre menő segédhaddal, személyesen szállott a Dunamentén levő táborba, hol több diadalt aratott a törökök felett; melyek után Szigetet és Kanizsát megerősitve, az ősz beálltával vonult csak vissza. Az ifju főherczeg ez alkalommal merész s messzemenő haditervekkel foglalkozott, s ily irányban nevezetes utasitásokat adott a végvárak vezetőinek, igy Egervára főparancsnokságának is. Három pontból álló utasitása az volt: hogy a végvárak élelemmel s hadi szerekkel rögtön elláttassanak, hogy a török várak környékén minden élelmi szer, s ezt szállitó eszközök, barmok, lovak, szekerek vitessenek más helyre, a falvak pusztitassanak el, lakóik költözzenek tovább, hogy a törökök ne találjanak semmit, s táborozásuk lehetetlenné tétessék. E hadi terv azonban, különösen a harmadik pont kivihetetlensége miatt, inkább papiroson maradt. 17) De az 1558. év folyamán, különösen vége felé, a felvidéken is kedvezőbbekké alakultak a viszonyok, s ezzel javult Egervára biztonságának ügye is.
A két Bebek és Perényi Gábor ugyanis Izabella királynéval viszályba keveredtek. s ez Bebek Ferenczet, a Kendy testvérekkel sept 1-én Gyulafehérvárott elfogatta s kivégeztette. Perényi és Bebek György, Ferencz fia, ezzel visszapártoltak Ferdinandhoz, s csapataik Telekessy Imre és Forgách Simon felvidéki kapitányokkal egyesülve, okt. 13-án Sajó-Kazánál keményen megverték a törököket. Ez alkalommal az egrieknek is résztvenni kellett volna az ütközetben, de elkéstek, s csak akkor érkeztek, midön a törökök már futásban voltak, 18) a miért azután sok szemrehányás érte az egrieket.
Már ez is mutatja, hogy a mi a rendet s pontosságot illeti, sok kivánnivaló lehetett az egri várban. De más irányban a fegyelem is hanyatlóban volt ott; a minek oka részben az is volt, hogy az őrség nem kapta pontosan fizetését. Megtörtént az is ennek folytán, hogy fegyvereiket eladták vagy elzálogositották. Az igy fegyver nélkül maradt őrség részére Verancz püspök Lauser János bécsi kereskedől vásárolt egy izben mintegy 1000 frt ára különféle fegyvereket. 19) Ezen nagymérvü rendetlenség a kamara figyelmét is felidézte, ugy hogy innen Pesti Ferencz küldetett ki vizsgálat és szemle tartására. E szemle alkalmával 400 lovas s 317 gyalog őrség létszáma konstatáltatott, mely alkalommal, hátrálékos dijak fizetésére 1025 frt. osztatott ki közöttök. Ezzel a hiány nem fedeztetett, s a nyugtalankodó őrség egy küldöttséget menesztett Miksa főherczeghez, hogy intézkedjék a dijak pontosabb kiszolgáltatása ügyében. 20)
Ugyanezen időben az egri vár ostroma idejében a várba lőtt és Dobó által összeszedetett török golyók nagysága, sulya s minőségéről, még rajz melléklésével is, részletes jelentést tett Verancz püspök. Ebből kitűnik, hogy ez idő szerint a templomban egy halmazban heverő golyók száma 7400 darab volt ugyan leltár szerint; de tényleg már csak 5747 darab találtatott. E golyókat Miksa főherczeg Bécsbe kivánta szállitatni, hogy ott majd ágyukat öntenek azokhoz; Verancz püspök azon véleményben volt, hogy azok itt is felhasználhatók lennének. 21)
VII. Ez időben a török terjeszkedés és a vidékek meghódolása, mind nagyobb mérvet öltött, s Hevesmegye tiszántuli része is felosztatott most már a török hűbéresek között, hol Szolnok s a palánk-szerü eröditéssel ellátott Bala-Szent-Miklós őrsége biztositotta a hódolt terület engedelmes s készséges adófizetését.
Szolnok török sandzsákká emeltetett, melyhez tartozott Bala-Szent-Miklós is. Szolnokon ez idő szerint Hassan várparancsnok alatt 528 főnyi török őrség volt. Szent-Miklóson Veli Sulejman alatt 193 főből álló őrség s 9 tüzér volt. 22)
Egervára ez idő szerint Hatvan, Buják, Salgó, Fülek, Szechény, török kézben levő várakkal volt környezve. A Tiszamentén Gyula, s a felvidéken Hajnácskő és Dédesvára állott még Ferdinand király hatalmában, amott a vitéz Mágóchy Gáspár, Hajnácskőn egy igénytelen egyén Sárközy Mihály várnagyoskodott, ki az elhalt Feledi Eustach kiskoru fiaitól foglalta el azt. Verancz püspök ez irányban fel is szólalt Miksa főherczegnél, hogy Hajnácskőre terjessze ki figyeImét, helyezze jó karba; s ahhoz értő egyént küldjön az őrség vezetésére. Gyulavárára különösen ajánlotta Mágóchyt, hogy mint vitéz, s tekintélyes férfiut, tovább is e vár vezetésében támogassa.
VIII. Mint ezekből látható, Verancz püspök minden tekintetben igyekezett megfelelni itteni feladatának, csakhogy nem egész szerencsével. Még az 1559. év elején tartott pozsonyi országgyülésre sem ment fel teendői miatt, s egyszersmind költségkimélés szempontjából. 23)
Nemcsak püspöki teendői az egyházi téren, hanem a vár s vidéke védelmének körültekintő gondozása, a magyar-török helyi viszályok ellenőrzése nagyrészben elfoglalhaták idejét. Ehhez hozzászámitható a várőrség kebelében időnként, más-más alakban felmerülő bajok feletti intézkedés is; miután Verancz püspök maga személyesen érdeklődött az őrség ügyeiben, s ezzel csak munkakörét tágitotta.
Egy igen kellemetlen, s az akkori idők felfogását jellemző viszályos ügy merült most fel közte s a várőrség vezetői között. Ez a török fogoly-váltság ügye volt.
Azon időben valóságos vadászat tartatott ugy a török, mint magyar őrségek részéről, hogy különösen tehetősebb egyének foglyul ejtessenek, s ezek váltságdijaival öregbitsék jövedelmöket. Ezen ügyről, s a kifejlett gyakorlatról, később más helyen bővebben szólandunk. Most a fenforgó helyi kérdésre szoritkozunk. A szarvaskői. várnagy, Gadóczy Gábor dija ismertetésénél lát tuk, hogy a török foglyok váltságdijából a szokásos részlet a várnagyokat illette. E szokásos részlet az egésznek 2/3ada volt, és az egyharmad püspöki illetéknek tartatott fel. Az egri várban, ugy látszik, másképen értelmeztetett e szokás, mert a püspök távollétében és nem létében a várnagyok a váltság összeget rendesen magoknak tartották meg. Ujlaky püspök-mint annak helyén előadtuk-kiadott utasitásában, a méltányosságra hivatkozva, a váltságösszeg 1/3-adát követelte püspöki illeték gyanánt. Verancz püspök is ez álláspontra helyezkedett, és Ali török fogoly esetéből kivánta a váltságösszeg harmadrészét magának. Az eset ez volt. Bebek György valahol foglyul ejtette Tálya község török földesurát Alit, kivel váltságdijára megegyezvén, szabadon bocsátotta, hogy azt összeszedhesse és részére elküldje. Ali Tályára is elrándult, hogy a jobbágyoktól váltság dijára valamelyes összeget szerezhessen be. Itt lepték az egri várőrök, és a várba hurczolták. Verancz püspök jogtalannak itélte Bebek foglya ekkénti letar tóztatását, és elbocsátását sürgette. De a várőrség körében az állitatatott, hogy Bebek tartozik egy itteni tisztnek, ezért a fogoly szabadon- bocsátását megtagadták, és ennek fejében 5 ezer frt váltságösszeget szabtak Alira. Ali kiegyezett, és akkor a pénz beszedés végett szabadon bocsátották, sőt segédkeztek részére, hogy törlesztésül a tályai jobbágyokon 1000 frtot bevehessen, mely összeg az egri őrség veze tőinek adatott át. A dolog ennyire menvén, Verancz püspök most már a váltság összeg harmadát, mint jogos illetékét követelte magának. Erre kitört az összeütközés, mert az őrség vezetői az egész összeget magoknak kivánták megtartani, hivatkozva az egyezményre. 24) Ennek következménye lett: hogy Verancz az engedetlenkedő vezéreket, Zeleméry provisort, és Jakusith várnagyot felmentette állásuktól, és helyökbe Pesti Ferencz kamarai tagot provisorrá, és Reghi Kelement Zoltay várnagytársává nevezte ki. A fogoly-váltság ügye ezzel meg nem oldatott teljesen, kitünik onnan, hogy később az egriek egy török barátot és néhány török zsidót ejtettek foglyul, és most azt tették, hogy Perényi ónodi várába vitték és ott elrejtették. A vitának most egy királyi parancs vetett véget, mely szerint a foglyokat Bécsbe kellett szállitani. 25) Később a váltságügyben megegyezés jött létre, és a püspök a foglyokkal rendelkezési jogot szerzett magának.
IX. Az 1559. év közepén Verancz püspök Izabella királynéval tárgyalni kezdett békekötés ügyében a királyhoz Bécsbe utazott. Az év elején ugyanis Izabella királyné részéről kezdeményezve, ismét folyamatba tétetett az egyezkedés, melyre Verancz véleménye is kikéretett. Ennek folyamában további tanácskozás végett Bécsbe rendelretett, ez év május hava 8-án. 26) De a megindult béketárgyalás Izabella királyné ez év sept. 20-án történt halála miatt, ez uttal sem vezetett sikerre.
Ezen utját Verancz felhasználta egyidejüleg az egri vár viszonyairól is felvilágositani az intéző köröket. Ez időszerint 400 lovas és 350 gyalog őrség tartatott itt. Ebből l00 gyalog a városban teljesitett őrszolgálatot, felosztva annak négy kapujánál. Ez őrség elégtelennek bizonyult, és Verancz sürgette annak megszaporitását. De a meglevők diját sem voltak képesek fizetni a vár jövedelmei, és az ide utalt megyei bevételekből, annál inkább, mert több megye, mint Sáros, Zemplén tizedei más várakhoz utalványoztattak. 27) Igy aztán megtörtént az, hogy a katonák több havi dija is hátrálékba maradt.
A vár védelmi ügyére nézve még azon aggodalmak is fenforogtak, hogy a törökök Heves, Jászberény, Csege, Csáth városokban és falvakban, palánk erőditéseket készültek emelni, melylyel Egervárát, tarthatatlan helyzetbe tennék. 28)
A király ennek folytán meghatalmazta Verancz püspököt, hogy a várőrség szaporitása végett a felvidéki megyékkel és városokkal tanácskozást tartson. Ennek folytán 1560. szept. 6-án Eperjesen tartandó gyülésre hivta egybe a felvidéki megyéket és városokat. hogy mint máskor is történt mán, az őrség szaporitására szükséges létszám megyék és városonkénti kiállitását elhatároznák. A gyülés nem igen lehetett népes, mert az urak közül csak Bebek György és Perényi Gábor jelent meg azon, és még ezek sem tettek lekötelező igéretet. A megyék és mások által kiállitandó segélycsapatok, mindennek daczára megállapitattak, és felhivattak, hogy magok érdekében is, annak 29) eleget tenni el ne mulasszák.
E mozgalomra, a hatvani törökök egy eddig ismeretlen mozgalommal feleltek. 1560. okt. 10-én, a hatvani bég felhivást bocsátott ki a hódolt terület népéhez, hogy felfegyverkezve Hatvan alá jöjjenek a vár védelmére. E sajátszerü felkelési felhivásra, Verancz püspök mint főispán haladéktalanul egy körlevelet bocsátott ki a vidéken, hogy ovakodjanak erre saját hitsorsosaik ellen fegyvert fogni. 30)
1) Az eredeti kinevező okmány látható a muzeumi ltárban (Jankovich-féle gyüjt.) Ezen kinevező okmányban "exceptis praepositura majori et Archidiaconatu de Pankota", melyeknek adományozása a királynak tartatik fel, felruháztatik a többi kanonoki hely betöltési jogával.
2) Lib. Instruct. Il. 58. l.
3) Ver. lev. 12. k. 219-20. I.
4) Orsz. leltár. Tört. Eml. B. 1550-1560.
5) Muz. ltár. Jankovich gyüjt.
6) Ver. lev. 7. k. 200
7) Wagner Scep. par. II. Chronica Leibitz.
8) Liber instruct. I. k. 141. l.
9) NRA. 834. cs. 35. sz.
10) Károlyi csal. levélt. 3. k. 304. l.
11) U. o. 340-42. l.
12) U. o.
13) Muz. levéltárban 1560. év.
14) Muz. ltár Jankovich gyüjt. 1551. év.
15) Verancz 12. k. 325-27. l.
16) Ver. 8. k. 287
17) Ver. 12. k. 333. l.
18) Ver. VII. k. 264. l.
19) U. o. 324. l.
20) U. o. 324. l.
21) U. o.
22) Magyarorsz. török kincstári deft. I. k. 98. l.
23) Ver. lev. VII. k. 320. l.
24) Postea quum accersito Francisco Jacusith coepissem cum alloqui, ut curaret partem meam praedae tertiam idesse et sui et collegae ejus officium, nec paterentur me jure meo frus trari. Ver 8. k. 28. l.
25) Ver. lev. 8. k. 117. l.
26) Ver. lev. 8. k. 4-13. l.
27) U. o.
28) U. o.
29) U. o. 178-179. l.
30) U. o. 181. l.