HUSZONÖTÖDIK FEJEZET.

I. Verancz püspöknek 1559. sept. 29-én Egerbe érkeztével ujabb tárgyalásai a budai pasával, s Hassan hatvani béggel a török katonák zsarolásai felett. II. Ujabb török harácsolások, s támadások. A jászberényi török subasi megöletése, s ennek vérdija. Debrővára török erősséggé emeléséről szállongó hir. III. Illetékességi kérdés, a gyulai várral. A Jász-Kunok adminisztracziója, s Hevesmegye főispánjának hatósági köre. IV. Verancz, püspök pöre Zsércz falu végett az egri káptalannal. V. A reformatio terjedése az egri várban s a megyében. Verancz főispáni fellépése a terjedés meggátlására. Kistálya, Nagytálya és Maklár praedikátorai. VI. Vallási lázongás az egri várban. A Jászberényi zárda felgyujtása 1560. okt. 11-én. Ezzel a reformátusok vádoltatnak, s többen foglyul ejtetnek. A kassai vallási lázongás Gallus Anaxius elfogatása miatt. VII. Luther tana követőinek zsinata Egerben, s ebből kelt felterjesztés a királyhoz 1562. febr. 6-án. A várőrségének vezetői másokkal cseréltetnek fel. Verancz felmentetéseért folyamodik. VIII. Egervára erőditése Mirandula Pál épitész által. Az első szolnoki hid épitése a törökök által 1562-ben. Török támadás készülete. IX. A magyar-török béke 8 évre megköttetik. A hódoltsági ügy. A törökök Ostorost, Papit meghóditják. Arokszállását feldulják. Kölcsönös vádaskodások.

I. Verancz püspök 1559. sept. 28-án Bécsből Egerbe visszaérkeztével a törökök ujabb erőszakoskodásainak egész sorozata várt már reá intézkedés végett, melyek távollétében történtek. Hrusztan pasa budai beglerbéghez fordult ezek miatt orvoslásért. Ezen esetekben az akkori hevesmegyei török-magyar viszonyok hű, de gyászos képe tükröződik. Az egész megye a tiszántuli rész szel együtt, török hódoltsági terület volt most már; két hatóság, két ur alatt állott az egész megye, Egervára s városa kivételével. Mint már előadtuk, ugy az adó, mint a földesuri illetmények beszedésére különféle megállapodások jöttek létre. Leginkább az gyakoroltatott, hogy a községek birái már magok érdekében is, ugy a magyar mint török hatóságot s földesurát illető adó és egyéb illetményeket, tizedeket beszedvén, átszolgáltatták az érdekelt hatóságnak, vagy urnak Most már az volt a közérdek, hogy az adót s illetéket fizető jobbágy igazságtalanul ne zaklattassék, hogy képes legyen élni és gyarapodni, és mint ilyen adó- s illeték-fizető alap ki ne merüljön, meg ne semmisüljön. "Ugy a ti, mint a mi császárunk közös jobbágyai ezek-irja Verancz Hrustan budai beglerbégnek, 1) - s ami felséges., császárunk feles jogát s illetékét, a jobbágyok sorsa felett való gondoskodásban, megvédeni kötelességünk. Régibb s most tervezett békeegyezmények szerint állapitatott ez még igy, és óva intjük,,hogy uraságod is intézkedjék, hogy a közös birtokot képező jobbágyok, oly méltányos bánásmódban részesitessenek alantas hatóságaiktól mint azokat mi gyakoroljuk rajtok." Igy irta körül Verancz püspök a jobbágyok közös birtoklásának közjogát azon időben.

Hevesmegye részben a szolnoki részben a hatvani sandzsakhoz tartozván, mint ilyen a budai passalik alatt állott. Az uj hatvani sandzsák-főnök, - az előbbi Veli bég, Fehérvárra helyeztetvén át, Hassan ellen merültek fel a panaszok, nevezetesen: hogy egy Molnár Albert nevű maklári jobbágyot elfogatott s tőle 400 frtot zsarolt ki büntetés czimén, azért hogy állitólag a kelő hold s esteli csillag láttára, a földre köpött; hogy 8 jobbágyot állitólag felkonczoltatott, mint lázadókat s béke zavarókat; hogy az egri völgyről, mely nem az ő földes uri területéhez tartozik most is 12 jobbágyot rendelt magához, bizonyosan; hogy ezeket is zsarolja; hogy katonái Eger kapui előtt is kószálnak, azonban csak éjjel; mert nappal ezt nem merik tenni; legujabban Apátfalvára törtek, ott egy magyar katonát megöltek; szerte kóborolnak az erdőben s rabolnak; hogy Ali aga, Tálya szpahija (hűbér-birtokosa) nem régen a jobbágyoktól 1000 frtot erőszakolt ki. 2) Ez a fentebb leirt fogoly-váltság esetéből származott.

Hassan bég hatvani sandzsák-főnök horvát származásu volt. Mint ilyen tehát Veranczczal közös származásunak mutatta be magát Hatvanba jövetelekor Verancz püspök s főispánhoz "mint szomszédos hatósághoz" intézett levelében, a ki viszonválaszában nemcsak elfogadta a közös származás tisztességét, hanem őt üdvözölve, e czimen is a jó s békés szomszédság fentartását ajánlotta figyelmébe ! 3)

II. Daczára ezen jó szomszédbeli üdvözléseknek, az 1559. év végén a .török garázdálkodás egész sorozata merült fel ismét, melyek a püspököt ujabb panasztételekre kényszeritették. Igy Dely Heder nevű török lovas Makláron és Tályán intézett támadásokat a békés s mitsem sejtő lakosokra. Füreden mintegy 50 török lovas a várba élelmi szereket szállitó vezetőkre rohant s négyet foglyul ejtve elhurczoltak, ezek között Szerényi Mihályt a váradi püspök tisztjét. Füred a váradi püspökséghez tartozott. Ilyen s ehhez hasonló esetek napi renden voltak, melyekkel szemben, midőn az önvédelem néha akaratlanul is, a jogos visszatorlás határába csapott át, nem késtek, megragadva az alkalmat nagy lármával hirdetni világgá, hogy a magyar az, a ki minduntalan megszegi a fegyverszünet feltételeit-természetesen, hogy annál inkább indokot formáljanak további garázdálkodásaik s rőszakoskodásaik folytatására.

A Jászberényben történt eset jellemző példát nyujt erre. Jászberény már régen kiszemeltetett a törökök által, hogy ott erősséget emeljenek. Azon törekedtek tehát, hogy azt hatalmukba keritsék. Jászberény Egervárához tartozott magyar részről, török részről a hatvani sandzsák alatt állott. Török földesura azonban Pesten lakott. Mint hódolt területen, a census beszedésére azon gyakorIat állott fenn, hogy a város birája teljesitette ezt, s ugy a magyar, mint török hatóságnak egyformán átszolgáltatta. Nem volt tehát oka sem egyik sem másik félnek arra, hogy Jászberényben ezek kezelésére tisztet tartson, és igy az eddigi eljárást megváltoztassa.

A török földes ur most arra határozta el magát, hogy kezelő tisztül egy subasit küld Jászberénybe, a nélkül hogy erről a magyar hatóságot értesitette volna. Ezen egyoldalu eljárás egyenesen a fegyverszüneti megállapodásba ütközött, melyet sulyosbitott még azon körülmény, hogy az ide rendelt subasi, sulyosabb beszámitásu viszszaéléseket követett el, nemcsak sanyargatta a jobbágyokat, hanem nőket és gyermekeket rabolt el, és lakásán 4 ily nő és több gyermek találtatott. A jászberényiek között nagy felindulást keltett ez, a subasi meggyilkoltatott. A török földesur 3000 frt vérdijat zsarolt ezért rajtok, és mint a béke megzavarásának ténye tüntettetett fel az eset általa. 4) A jászbérényi erősség tervezete mellett, Egerhez közelebb, Debrő régi vára helyén emelendő török erősségről is szólott a. hir. Debrő régi vára egy mocsár közepén szigetként kiemelkedő dombon állott. Most már csak romjai voltak még meg. A várhoz csak egy keskeny hosszu töltésen át lehetett eljutni, mely több hiddal volt megszakasztva. 5) Azonban e tervezetek mind ez ideig csak a bizonytalan hirkörben maradtak.

III. A magyar-török állandó viszály mellett, a békésgyulai várral is meggyült a baja Verancznak a hatósági tulterjeszkedés miatt, Mágóchy elhagyta a gyulai várat és a helyébe várnagyul nevezett Bornemissa Benedek most 6 kun községet, melyek az egri várhoz tartoztak, saját hatalmával, a gyulai vár javára elfoglalta, és esedékes illetékeit beszedte: Verancz e miatt panaszt emelt a királyhoz, és a király helyt adva annak; a kérdéses községeket visszautalta az egri várhoz. 6)

Mint az eddigiekből tudjuk, a Jászság és Kunság, most már állandóan az egri vár és a megyei főispán fenhatósága alá tartozott, és mint a király jobbágyai, jobbágyi illetéköket a vár javára fizették. 1541-ben Ferdinand kárpótlásképen Balassa Imre erdélyi vajdának adományozta a Jászságot, a Kunság nagyrésze pedig Frater György uralma alatt állott. 7) 1548. óta azonban, többé-kevésbbé az egri vár gondnokai tették reá kezöket, és miután a "vidék védelmének terhe reájuk nehezedett, évek multával az összes illetékek is a vár javára szedettek be, a mihez később kir. megegyezés is járult. Igy történt, hogy a Jász-Kunok censusa és taksája, rendes bevételi forrásává lett Egervára kezelésének. Ezzel az egész administratió is Egervárából intéztetett, a vár katonaságának kiegészitő részét tevő lovas-tisztségek utján. Az ily lovas-tiszti állomást elfoglalók között kiválóbb szerepet viseltek Zoláthy György és Horváth Gergely a kunok között, Hobordánszky Kristóf és Horváth János a jászok között. Hobordánszky már az 1552-3. években foglalt ott helyet, Zakárdy egri gondnok azonban 1555-ben elmozditotta nevezettet tisztségéből, és csak 1564. febr. 26-án neveztetett ki ismét ő felségétől hüséges szolgálatai jutalmazásául, 8) a jászok ispánjává. A jászok és kunok azonban időközben telve panaszszal fordultak ismételten ő felségéhez, a vártisztek visszaélései és zsarolásai ellen; .mignem 1560-ik évben Verancz püspök elnöklete alatt egy küIdöttség vizsgálta meg ügyeiket, és a tisztek hatósági körét szabályozván, megállapitatott egyszersmind a szolgálmány természete és minősége is, mely a tisztek járandóságát képezte. Ez alkalommal a legfőbb hatósági ügy is szabályoztatott akként, hogy a jászok és kunok a vár kir. ellenőre alatt álljanak, és csak másodfokulag intézkedjék felettök a püspök, mint Hevesmegye főispánja. 9) Az 1561. évben a Jász-Kun terület nagyobb részt Gyulavárához csatoltatott, és igy a hatósági jog is változást szenvedett. Gyula eleste után ismét változtak a viszonyok, a Jász-Kun területeken a fejetlenség folytán a kezelő tisztek hatalmaskodása, a török befolyás és intensiv terjeszkedésnek utját egyengette, és ez annyira ment, hogy Ernő főherczeg 1588. jun. 9-én kelt rendeletével szükségesnek látta intézkedni, s egyenes parancsot adni a jászberényi polgárokhoz, hogy hatósági tekintetben közvetlen az egri várkapitány alatt állanak. 10)

IV. Verancz püspöknek az egri káptalannal is meggyült a baja Zsércz és Noszvaj faluk miatt, melyek különösen Zsércz az ismertetett királyi resolutio folytán, ez időszenint a káptalan tulajdonában voltak, és mely falukat Verancz a püspökség részére követelt viszsza, sőt Zsérczet egyszerüen elfoglalta; 11) a miért azután a káptalan állott elő panaszszal, a király előtt vádolva a püspököt jogtalan erőszakoskodással. Az ügy a király elé került, hová a püspök megidéztetett, hogy törvényes bizonyitékaival jelenjen meg. Verancz Kubinyi Kristófot, bizta meg ügye képviselétével, hogy Bécsbe menjen és 400 tallért küldött részére költségekre e végből. Marcz. 12-én pedig terjedelmes utasitással látta el, hogy miként döntse meg a káptalan birtokjogi alapját. 12) Királyi adománylevelekre hivatkozott Verancz, melyek Zsérczet ősi püspöki birtoknak igazolják. Majd később a karthauzi szerzetnek adatott át; és miután most a szerzet megszünt, a birtok visszaszállott a püspökségre, mint adományozóra. "Megszünvén az adományozás czélja, az adomány visszaszáll az adományozóra" - irja többek között Verancz, utasitásul Kubinyi ügyvédjének. "A káptalan a birtokba törvényesen bevezetve sem volt, csak hét tagja, nevezetesen Alathary Ambruzs, Missey István, Madarasy Péter, Oroszy Benedek, Kistályay István, Meliceus János és Vachy György kanonokok minden törvényes forma nélkül vették birtokba." Tehát Zarkandy várnagysága idejében, midőn Zsércz birtoklása a káptalannak adományoztatott, csak hét élő tagja volt a káptalannak. 13)

A pörös ügy végre akként dőlt el, hogy a király 1559. jan. 10-én kelt rendeletében, visszavonta a káptalan részére Zsércz birtoklására kiadott adományozó levelét, melyet Zarkandy Pál várnagysága elbeszélésénél ismertettünk, és uj adománylevéllel az egri püspök birtokába helyezte. 14)

V. Mint Verancz püspök kinevezésénél érintettük, az erre vezető indokok, nemcsak a törökkel szemben folytatandó védelmi intézkedésékben, hanem az itt nagy visszaesésben levő vallás-erkölcsi állapotban is keresendők. Mindkét irányban erélyes intéző kezet kerestek Veranczban. A vár védelmi intézkedéseit vizsgálva, valami nagy sikert nem láttunk működésében. Mint püspök és főispán, a védekezési szervezet vezetését saját kezéhez ragadta. Az administratiót Heves, Borsod, Solt, Pest, Szolnok megyék és a Jász-Kunok felett intézte; de az örökös viszályból, mely ugy a várban, mint a megyékben állandóvá lett, azt látjuk, hogy az állapotok itt a lehető legroszabbra fordultak. Maga Verancz panaszolja, s igy elismeri, hogy a várbeli katonák az engedelmesség felmondásával s tömeges távozással is fenyegetőztek már. A király ennek hallatára sürgős figyelmeztetésekkel inti, hogy a katonai fegyelem felbomlásával e vár s az ország romlása küszöbön áll.15)

De Verancz kineveztetéséhez füzött vallási czélok sem közeledtek a feltételezett eredményhez, ugy annyira, hogy a hitujitás rohamosabbban haladt előre, hogy sem annak Verancz tekintélye s erélye is gátat vethetett volna."A nemesség és a nép legnagyobb része, a katonasággal együtt itt helyben s a vidéken mind Luther követője," - irja a királyhoz szóló jelentésében maga Verancz. 16) Három közeli faluban az egri völgyön, mely a püspökséghez tartozott, Maklár, Nagytálya és Kistályán, három praedikator s egy iskolamester müködött már a nép között. Jászberény lakóinak majdnem mindnyája Luther követője lett. Most, hogy a törökkel kötendő béke a siker reményével kecsegtetett. s igy török részről egyelőre nagyobb mérvü támadó mozgalomtól tartania nem kellett, több tér nyilt ugy a király, mint a közvetlen érdeklettek körében, az ország vallási ügyeivel való foglalkozásra is. Ferdinand király, ki ídőközben római császárrá választatott, hivatását ezzel a rom. kath. vallás érdekei megvédésére csak öregbedni vélvén, kormányszéke tanácsára, nemcsak kath. zsinatok tartására s ezzel tömörülésre s a reformatió elleni actióra serkentette a püspököket, hanem adott esetekben, erélyes intézkedések tételére is felbátoritotta, sőt egyenesen utasitotta. Az ecclesia militans a reformatio terjedése által tettre ösztönöztetve, rendszeresebb müködési irányát csak ez időben jelölte ki, s leghatásosabb intézkedése a jezsuita szerzet behozatala. Olah Miklós esztergomi érsek s prímás által 1561-ben történt.

Verancz püspök a maga körében, mint Eger végvárának főnöke, s a hozzácsatolt megyék főispánja, mindent megkisérlett a folyton terjedő reformatio terjedésének meggátlására, és eddigi hiveinek a kath. egyház kebelébe visszaterelésére. Mint Hevesmegye örökös főispánja, Borsodmegye administrátora, Pestmegye helytartója is, pásztorlevelet bocsátott ki, melyben szigoruan tilalmazza, hogy Egervárosában ugy mint az egész egri völgyön, senki lutheranus vagy más eretnek concionatort hallgatni, eretnekek könyveit olvasni, vagy tartani, azoktól szentségeket felvenni, s e czélból gyülekezést tartani ne merészkedjék, 20-50 frt pénzbirság terhe alatt, melynek egy harmada a feljelentőt illeti, a többi rész pedig Egervárosában szent Mihály egyházának javitására, s egy ispitály épitési alapra volt forditandó. 17) E miatt tehát majdnem állandóvá vált itt a viszály, mely időközben a tettleges kitörésig fokozódott. 1560. év elején Jászberény városának református lakói

Miksa. főherczeghez négy tagu küldöttséget menesztettek, védelmet keresendő vallásuk ügyében, melyet Verancz szigoruan megtiltott.. Fenyegetőbb alakot öltött a reformatio ügye az egri várban s az egri völgyön, hol a praedikátorok müködése, a fentebb érintett pásztor levél folytán a vár körül 20 mértföldnyi területen volt eltiltva. Érdekes világosságot derit Verancz jelentése Ferdinand királyhoz ez ügyben 1560. febr. 21-éről. 18) A már érintett három község Maklár, Nagy-Tálya s Kis-Tálya predikátorait magához rendelvén, felhivta őket, hogy igazolják magukat, hol s kitől nyerék papi hivatásuk megerősitését, kik hivták a községekbe? A praedikátorok egyike Melanchtonra hivatkozott, mint a kitől közvetlenül nyerte papi müködésére a meghatalmazást. Másik azt mondá, hogy kath. püspöktől szenteltetett fel, de később az evangeliomi igazság követésére tért át, s előbbi papi jellegét letéve, uj egy házának atyái keze reátétele által, a szentlélektől vette további müködésére a hivatást. Azon kérdésre, hogy kik hivták a községekbe? a kistályai predikátor, mely falu az egri egyház kis prépostjáé volt, Heyczey Mihály prépostot nevezte meg, ki őt a községbe az uj vallás hirdetésére behozta. A nevezett aggkoru prépost ezen tényeért ügy a püspök, mint káptalan által felelősségre vonatott, azonban ugy vele mint a káptalannal szemben hajthatatlan maradt.

VI. Verancz szigoru intézkedésére, mely szerint a nevezett praedikátorok fogságra vettettek, a várbeli őrség s a vidéki nemesség lázongani kezdett, s egymás között egyezséget kötvén, megtartott tanácskozásukból a királyhoz deputatiót küldöttek, panaszuk orvoslása végett.

Jászberényben ezen időben szintén zavarosra fordultak az ügyek 1560. okt. 11-én az ottani zárda felgyujtatván, egészen leégett. A felgyujtással az ottani lutheranusok. vádoltattak, s közülök e vád folytán Matyus Balázs és fia Péter, és egy harmadik literatus Péter az egri várban fogságra vettettek. Ezek közül Matyus Péter gyanusitatott az állitólagos gyujtogatással. 19) Ez eset szigoru vizsgálat tárgyává tétetett Jászberényben Verancz püspök által, s a berényiek, a leégett zárda helyreállitását s még egyéb teherviselés kötelezettségét ajánlották fel, a foglyok szabadon bocsátása fejében. Verancz püspöh azonban az ő megtérésöket sürgeté, s ez volt a főfeltétel, a további intézkedés abbahagyására. 20)

Ugyanezen időben Kassán tényleges ellenállás fejlett ki Gallus Anaxius predikátor miatt, kit királyi meghagyásra Verancz püspök Egerbe kisértetni rendelt, kihallgatás s vizsgálat végett. A kassai polgárok s katonák között nagy felindulást keltett ez ügy. Kassa városa saját jogai sértésének nyilvánitotta, hogy falai közül bárki máshová vitessék kihallgatás végett, s ellenáIlással fenyegetődzött, ha netalán elvitele megkiséreltetnék. Zay Ferencz, Verancz püspök követtársa Konstantinápolyban, volt a felvidék főkapitánya, ki a megkeresésre valóban le is tartóztatta nevezett predikátort, azonban az összefutott nép fegyverre kapva, kiszabaditotta börtönéből, s elrejtette üldözői szeme elől. 21)

VII. Verancz püspök s főispán által a hitujitók ellen kiadott parancs és a reformatio ügye az egri várban s az egri völgyön 1561. év végén vált csak végzetessé. Az őrség a megyei nemességgel titkos egyezségre lépett, hogy feltétlenül ragaszkodnak vallási nézetökhöz, predikatorukat a várból ki nem bocsátják, vagy együtt mindnyájan az összes őrség el fogja hagyni a várat. Most tehát szemben állott, egymással a kiadott püspöki parancs merev végrehajtása, vagy az eset, hogy az egész vár őrség nélkül fog maradni. A két várnagy Zoltay és Reghy Kelemen, az őrséghez csatlakoztak, sőt Reghy maga is Luther követője, élén állott a mozgalomnak. Ferdinand király e viszály kiegyenlitésére Thurzó Ferencz és Dersffy István királyi biztosokat küldötte a várba, kik 1561. év decz. havában megjelenve, összehivták az összes őrséget, s komolyan figyelmeztették ő felsége szándékára, hogy az egri várban eretnek hittéritőt türni nem lehet, s az innen elbocsátandó. Az őrség azonban hajthatatlan maradt azon elhatározás mellett, hogy ha papjuknak távozni kell a várból, ők is mindnyájan távozni fognak vele együtt. 22) A várőrség s a városban lakó nemesség hosszas tanácskozásokat folytatott most a királyi biztosokkal, kiket meggyőzni igyekeztek, hogy ők tulajdonképen az igazi vallás elveihez ragaszkodnak, s nem eretnekek. E végből gyülést tartottak, s e zsinatszerü gyülésen vallott hitelveiket pontozatokba foglalva, ő felsége elébe terjeszteni határoztak el, hogy kimutassák,,igaz katholikus" voltokat, s meggyőzzék ő felségét, hogy ők csak lelkök nyugalma s vallási meggyőződésökért küzdenek; hivek ő felségéhez, s távol áll tőlök minden gondolat, hogy e végvárat az ellenség kezére juttatni akarnák, s ez irányban ellenök intézett minden feljelentés méltatlan rágalom.

Ezen zsinatszerü tanácskozmány, melyen az általok vallott reformált hitágozatok szövegezve s pontozva lettek, 1562. febr. 6-án tartatott, s ezeket egy terjedelmes fölterjesztés kiséretében, ő felségének bemutatták. A fölterjesztés léuyege ez: "Mint felséged biztosainak és követeinek is előadtuk, szövetkezésünk czélja csupán hitünk és üdvünk védelme s megmentése-szól a felirat. - Az igaz vallás s lelkünk üdveért léptünk egyességre. Isten a tanunk, hogy mint Josiás, Nehemias és Esdrás idejében, nem az Assyrok királya ellen szövetkezett a nép, hanem Isten dicsőségére Salamon templomának felépitésére; ugy mi is Felségedhez s ügyéhez hivek s engedelmesek, Isten rendelése szerint, megadjuk a császárnak, a mi a császáré; a király, az előljáróság és Isten rendelése előtt meghajlunk, őt féljük s tiszteljük. Igy lelkünk, öntudatunk kényszerit, hogy azt, a mi Istené Istennek megadjuk, lelkünk Istent tiszteli, neki szolgál, Isten igéjét, szentségeit megtartja, üdvünket Krisztusban, az igaz hitben és szentlélek szolgálatában a próféták és apostolok tanitása szerint munkáljuk, megvetve az emberi tanokat s hagyományokat, Isten igéjével harczolunk lelkiismeretünk zavarói ellen. Miután pedig felséged előtt eretnekséggel vádoltatunk Krisztus keresztje ellenségei által, közakarattal a szent irásból, az orthodox atyák, zsinatok s római püspökök rendeléseiből összegyüjtöttük a mi Isten igéjére épitett hitünket s tanainkat, melyek a próféták s apostolok irataival megegyeznek. Esedezünk tehát Felségednél, hogy bennünket kegyesen meghallgasson, s nekünk bocsáson meg, s Felségednek ajánlott káténkat védelme alá fogadja, s ügyünk ártatlanságát megismerve, az igaz catholicus hitben bennünket meghagyni, lelki pásztorainkat, kik Isten legtisztább igéjével táplálnak bennünket, megtartani, s megengedni kegyeskedjék. Legalázatosabb s legengedelmesebb szolgái s hivei Felségednek: az összes egri lovas s gyalog katonák, lakosok, nemesek s nem nemesek. Eger febr. 6. 1562. 23)

Az őrség s lakosság és a királyi biztosok között folyt egyezkedés eredménye végre az lett, hogy a király további intézkedéseig felterjesztésökre, megnyugodtak abban, hogy a praedikatorok Tihamér faluba mely az egri váron s városon kivül fekszik, költözzenek át, s a vár s város hivei oda mennek isteni tiszteletre.

A helyzet itt ennélfogva tarthatatlanná, s a viszony püspök és várőrség között oly feszültté lett, hogy annak tovább is ekként maradása, a vár létkérdését fenyegeté. Magok a biztosok, ő Felségéhez intézett jelentésökben, a "helyzet sürgős javitásának szükségét" hangoztatták. Egyelőre, azzal vélték a bajokat enyhiteni s javitani, hogy a várőrség vezetőinek személyzetét másokkal, rom. kath. vallásu férfiakkal váltották fel. Igy 1562. év május 10-én gondnokká Pelinyi Bálint, jun. 10-én várnagyokká Horváth Ferencz és Zaberdin János kir. ellenőrré Bachy Benedek, helyettes gondnokká Pelinyi Gábor, alvárnagyokká Nagy Bálint és Vitéz Ferencz neveztették ki. E kinevezettek maradtak azután majd 2 évig, midőn 1564-ben Verancz elhagyva az egri várat, Magóchy Gáspár vette át annak kezelését.

Ezzel egyidejüleg Verancz püspök, érezve az aggodalmas helyzet snlyát, azon elhatározásra jutott, hogy ő Felségétől felmentetését, s az itteni ügyek vezetésének egy tekintélyes katonai egyénre ruházását fogja kérni. 1562. május 25-én intézte ő Felségéhez ez irányban az előterjesztést: "hogy életkorának 60-ik évében immár gyengévé vált az egri ügyek további gondozására," 24) s kivánatos lenne más kezekbe helyezni azt.

Az előterjesztés csak a jövő évben került tanácskozás és végel-határozás alá.

VIII. Az egri vár felszerelése s jó karba helyezésének kérdése időnként felhivta a kormány figyelmét. A király 1560-ban Mirandla PáI nevü hirneves épitészt küldötte Egerbe, hogy a vár erőditési tervezetét fejezze be. A vár leggyengébb részének az éjszaknyugati rész ismertetett fel, s ennek erősitésére a Dobó bástya megfelelő kiegészitése megkezdetett. 25) A belső várból a külső várba vezető kapu is elkészitetett, s a várban egy másik kut is ásatott, a vizszükségletet biztositandó. A meleg vizen egy uj puskaporos malom is szereltetett, ez irányban a szükséglet kielégitésére. Tervezve volt Pál épitész által az almagyari hegyoldallal szemben keletnek, egy oly bástya emelése, mely megfeleljen a hegy magaslatának. Ezen munkálatok azonban, ugy pénz, mint közmunkaerő hiányában, csak részben voltak teljesithetők. A gyér munkaerőt még inkább gyengitette azon körülmény, hogy a király 1561. jun. 4-én kelt rendeletével a jász-kunok, debreczeniek és szegediek közmunkáját s illetékeit a gyulai várhoz rendelte, mely ellen Verancz nem késett az egri vár érdekéhen remonstrálni a kormányszéknél. Mindezek következménye volt, hogy az 1563-ik évben 22018 frt szükséglettel szemben már csak 12188 frt fedezet volt, s a hiány 9829 frtra ment, s hadi szerelések s épitkezésekre összesen 972 frt adatott ki.

Az 1562. év elején, nagy aggodalmak keltek az egri várban a most nagy hévvel megindult erdélyi háboru, s a budai törökök nagymérvü fegyverkezése miatt, kik Budáról Szolnok felé nagy mennyiségű hadiszert inditottak utnak. Ugyanekkor a szolnoki Zagyva torkolatánál a Tiszán át két szekér szélességü hid veretett általok. 26) Ez volt Szolnok alatt az első tiszai hid.

Verancz püspök e fenyegető mozgalmakra, nehogy meglepetésben részesüljön, ha talán a törökök Szolnok alól Egerre rohannának: felhivta Szepes, Sáros, Ujvár s Borsod megyéket és a szabad királyi városokat, hogy az eperjesi megállapodás értelmében, haladéktalanul küldjék Egerbe a segélycsapatokat. Ugyanakkor Miksa főherczegnek is irt, hogy "puskaport és pénzt, melylyel a katonák lelkesedése fokozható, s egyéb védelmi szereket küldjön Egerbe." 27) Ennek folytán érkezett is egy német csapat Kylman András kapitány vezetése alatt a várba, a felvidéki felkelőkkel együtt; szerencsére nem volt szükség reájok, s julius végén mindannyia békésen házautazhatott. 28) Ekkor érkezett az első német csapat az egri várba, s ezután részben állandó őrséget képezett ott. A már emlitett Kylman András német kapitány, 1563-ban megvizsgálta a várat, s hozott magával 3200 frtot is. Ezen Kylman az 1590-es évben felvidéki főkapitány volt.

IX. E közben a magyar-török béke 8 évre 1562. év nyarán megköttetett. Az egri vár vezetőihez jul. 3-án érkezett a királyi parancs, hogy az most már itt is pontosan megtartassék. 29) Ezen békekötés pontjai értelmében az egyes vidékeken a hódoltsági ügy a statusquo alapján esetleg vegyes küldöttség által volt rendezendő. Tulajdonképen minden maradt ugy, a mint volt, a már ismert helyi visszaélésekkel s viszályokkal együtt.

A béke-okmány szerint a terjeszkedés és hóditás tiltva volt ugyan, de ez csak papiroson maradt. A törökök csendes foglalási és hóditási müvelete napi renden volt. Az egri vár szomszédságában levő Ostoros és Papi püspöki birtokok Borsodmegyében, már a béke megkötése után sept. havában hódoltak meg, hogy megmenekedjenek a törökök zaklatásától. 30) Mert ettől nem volt ment a meg nem hódolt falu. Kitéve voltak a rabló török hordák pusztitásainak. De a mint meghódolásukat bejelentették a-közeli török végvárnak, és valamelyik török földesur birtokaként beirattak, és pontosan leróttak fizetési kötelezettségöket: a török védelem kiterjeszté feléjök is őrszemét, épen ugy mint egyéb jószágaikra, melyek után jövedelmező haszon kinálkozott. Bármily érdekében állott is a magyar szempontnak, hogy az egyes falvak ne hódoljanak meg, azok önfentartási és létérdeke kivánta, hogy önként nyujtsák oda évi váltságdijukat, hódoljanak meg; mert az igy fizetett illetéknél nagyobb kár fenyegeté őket az ily helyeken szabadon portyázó tatár hordák zsarolásai által, melyek ellen e vidéken csak Egervára őrségétől reményelhettek védelmet és segélyt, ez pedig vajmi bizonytalan és távoli volt. Igy ez év okt. 8-án mintegy 120 emberből álló török-rácz portyázó csapat rohanta meg Árokszállás jász falut, mely most királyi birtok lévén, mint ilyen még nem volt hódolt terület, ott gyilkoltak-raboltak, a lakosokon a legféktelenebb kinzásokat követték el, pénzöket elszedték, barmaikat elhajtották. 31) Hogy az ilyenekért elégtétel szolgáltatott volna bármi alakban; arról adatunk nincs. A török hatósághoz intéztetett ugyan ily alkalommal vádlevél, szemrehányás, hogy a béke feltételeit sértik; a török válasz azonban hasonló szellemü vádirat volt, hogy nem ők, hanem a magyar várőrök garázdálkodnak, sőt panaszaikkal még felül is kerekedtek, ők emeltek vádakat a magyarok ellen, egyenesen a királyhoz fordulva azokkal. 32) Igy azután vége-hossza nem volt az egymás elleni vádaskodásnak; de miután ennek mi következménye sem lett, mindenki ugy védte magát a hogy tudta, ott vett elégtételt, a hol lehetett, a falvak pedig nem tehetvén egyebet-meghódoltak és fizettek.

---

1) Verancz 8. k. 79-80. l.

2) U. o. 70-71. l.

3) U. o.77 l.

4) Verancz 8. k. 125-130. l.

5) U. o. 137. l.

6) U. o. 82. l.

7) Károlyi csal. ltár 3. k. 229. l.

8) U. o. 350. l.

9) Gyárfás IV. k. 83. l.

10) Károlyi cs. ltár. 3.k. 441. l.

11) "Capitulum quaestum est et adhuc queritur, quod vi et sine statutione legitima memo ratam Sercz occupassem." Verancz lev. 8. k. 158. l.

12) U. o.

13) U. o.

14) Ver. 12. k. 225. l.

15) Verancz lev. 9. k. 84. l.: "et quod milites hujus praesidii seniores discessum pararent, idque ommino vergeret in ejusdem hujus arcis et totius regni detrimentm." A király levele Veranczhoz.

16) 8-ik k. 144. l.

17) A pásztor-levél egy pontja igy szól: "Nos igitur praelatus Antonius Veranczius Episcopus agriensis authoritate ordinaria nostra et caesarea ac regia nobis commissa, qua in his partibus fungimur, statuimus, ordinamus, et praesenti publico sancimus: quod nullus tam in hoc nostro oppido Agriensi, quam ubique locorum in tota hac valle similiter agriensi nobis subdita inhabitans, cuiuscunque status conditionisque existat, ad concionatores lutheranos velsectarios, ubi conatigerit cos commorari audiendae concionis gratia declinare; item libros haereticorum aut suspectos haeresis legere vel apud se servare congregationes et conventicula vel in propriis vel in alienis domibus agere, item pro suscipiendis Ecclesiae sacramentis, pro benedictione pro praesentatione impetranda alios, praeterquam catholicos et a nobis institutos ac missos ministros adire de cetero audeat." Verancz l. 12. k. 339. l.

18)Verancz. 8. k. 144-159. l.

19) U. o. 194-6. l.

20) U. o. 271. l.

21) U. o. 217. l.

22) U. o. 303-314. l.

23) Historia Hung. Ecclesiastica Petri Bod. I. k. 183-4. l. E szerint a hitágazat 1562. évben Debreczenben adatott ki. Mi nyomát nem találtuk.

24) Ver. lev. U. o. 367. l.

25) U. o. 182, 256, 275. l.

26) U. o.

27) U. o. 355-6. l.

28) U. o. 367. l.

29) U. o. 375. l.

30) U. o. 375. l. "Cogitque et hunc pagum et Ostoros ad deditionem, quemadmodum et Zangzachus D. Hassan villas prope innumerabiles urget assidue subdi sibi-depopulationemque minatur, nisi jussero eas illi deditionem facere." Ver. lev. 1562. sept. 26. Hruztan budai pasához

31) U. o. 384. l.

32) "Intellexi Passam Budensem magnos accusationes et querimonias fecisse de me apud Sacrat. Majestates Vest. quod. non servarem inducias, quotidie excursiones emitfendo et fines Principis sui infestando." Verancz lev. Ferdinandhoz. U. o. 392. l.