Az elmúlt évtized fejlődésének eredményeképp hazánkban is elterjedtek az integrált könyvtári rendszerek. Kialakultak a hazai számítógépes együttműködés lehetőségei és elkezdődtek a magyarországi osztott katalogizálás megteremtésének munkálatai. A könyvtárak közötti adatcserével megvalósult az egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás elve. Ennek egyik alapfeltétele a bibliográfiai adatok egységes leírása, azonosítása, szerkesztése, a csereformátumok alkalmazása.

Fontos, hogy a könyvtárosképzésből kikerülő leendő szakemberek, illetve a már a szakmában dolgozó könyvtárosok széles köre ismerje a MARC csereformátumot, a géppel olvasható katalogizálást. Indokolja ennek ismeretét az is, hogy a nemzeti könyvtár már 1994-ben megjelentette a HUNMARC kézikönyvet a "hazai bibliográfiai adatcsere szabályozása érdekében".

A könyvtári munkafolyamatok között az egyik alaptevékenység a feldolgozó munka, amely a gyarapítástól a dokumentum feltárásán át a számítógépes katalógus (OPAC) létrejöttéig minden területet felölel.

Jegyzetünk a katalogizálással kapcsolatos munkákat tekinti át úgy, hogy kísérletet tesz a MARC-formátummal kapcsolatos legáltalánosabb tudnivalók megismertetésére. A HUNMARC tartalomjelölőit veszi sorra, párhuzamot vonva az ISBD-alapú katalógus/bibliográfiai tétel, valamint a HUNMARC rekord elkészítése között.

A MARC formátum rövid összefoglalását az adatelemek minősítése követi. A hívójelek után az indikátorokat ismerhetjük meg. Ezt követően először a bibliográfiai leírás, majd a besorolási adatok adatmezőit és a további adatmezőket tekintjük át. Minden egyes rész a mezőre jellemző ismeretek összefoglaló táblázatával zárul.

Külön fejezetben térünk ki a többkötetes könyvek, a gyűjtemények, a sorozatok leírására.

A HUNMARC bibliográfiai adatcsere-formátum szerkezetét a jegyzet végén tárgyaljuk, mivel ezzel nem minden katalogizáló kerül kapcsolatba a napi munkája során, de a megértéshez ismerni kell.

Az ismeretanyag elsajátítása feltételezi - minimálisan - az MSZ 3424-es és 3440-es szabvány-családok ismeretét. A szerkezeti felépítésnél figyelembe vettük Rácz Ágnes: Bibliográfiai leírás, katalogizálás (Bp. : Nemz. Tankvk., 1995.) című tankönyvét és az OSZK honlapján jelenleg elérhető HUNMARC szabályzatot
(http://www.oszk.hu/siteeszkoz/documents/ujdonsag/hunmarc.zip, nyomtatott változata: KSZ/4.1).

Az egyes részek tárgyalását feladatok követik, amelyek során először a részletek, majd ezt követően az addig tanult részek együttes gyakoroltatása a cél. A feladatok különböző adatbázisokból vettük át. A feladatmegoldások helyességét önállóan ellenőrizhetjük. Vannak olyan feladatok, amelyeket egyénileg kell elkészíteni és azokat az oktatóval való konzultálás során ellenőrizhetjük. A függelék tartalmazza még a tárgycsoport kódot, a 008-as mezőben szereplő kódok értékét és az indikátorok összefoglaló táblázatát.

A tankönyv használatát az alábbi ikonok segítik:

A tananyagban való eligazodást az alábbi eszközök segítik:

• a tartalomjegyzék
• a tananyagrész lineáris útvonala az alsó és a felső fejlécekben
• a web-térkép
• a tárgymutató